Emlékezés az első magyar indiánra

Ma lenne 80 esztendős a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, dalszerző Cseh Tamás, aki egykor indián törzsfőnökként élte az életét.

Karakter

2023.01.22 | olvasási idő: kb. 3 perc


Cseh Tamás bár Budapesten született, gyermekkora a Fejér megyei Tordason telt, ahol édesapja a helyi szövetkezet képviselője volt. Családjával 1956-ban a forradalmat követően költöztek vissza a fővárosba. Az addig vidéken nevelkedett fiú számára a szétlőtt épületekkel és forradalmi szlogenekkel teli város éles váltást jelentett. A gimnáziumban felfedezték rajztehetségét, mely szenvedélyévé is vált. Jelentkezését az érettségi után azonban többször is elutasítja a Képzőművészeti Főiskola, így végül rajztanárként végzett. Húszévesen a Bakonybél környéki erdőkben alapította az indián kultúrát tapasztalat útján kutató csoportot. A törzs tagjai komoly néprajzi kutatásokat végezve éltek, készítették lakhelyeiket, ruházatukat. Vezetőjüknek a karizmatikus Cseh Tamást választották, akinek indián neve Füst a Szemében lett.

A Bakonyban 1969-ben (MTI Fotó: Kunkovács László)

Bereményi Géza a művész szerzőtársa így nyilatkozott az indián évekről: „ő volt Füst a Szemében. És ő füst is volt sokak szemében odafent. Mert kimondta, elénekelte azt, amit mi nem mondtunk, vagy nem mertünk. Könnyű dolga lesz annak a kutatónak, aki száz év múlva a hetvenes-nyolcvanas évek életérzését szeretné megismerni. Nem kell mást tennie, mint meghallgatni néhány Cseh Tamás számot.” Mert az ifjú művész ebben az időben már zenét szerzett, miután autodidakta módon megtanult gitározni. Bereményi Géza szövegíróval, aki kezdetben írónak készült, 1970-ben találkoztak, és az első naptól fogva közös világszemléleten alapuló munkakapcsolat és mély barátság fűzte össze őket a zenész 2009-es haláláig. 

Fellépésen 1980-ban (MTI Fotó: Ruzsnyai Gábor)

A Bereményi – Cseh szerzőpáros kezdettől fogva termékenynek bizonyult, ám dalaikat eleinte csak barátok, közeli ismerősök hallhatták, míg be nem mutatkoztak a televízióban, majd Jancsó Miklós Még kér a nép című filmjében. A film forgatásán Gyurkó László kérte fel Cseh Tamást, hogy csatlakozzon a 25. Színház társulatához, a szerzőpáros azonban bizonytalan volt, vajon sikeresek lehetnek-e nagyobb közönség előtt is. Gyurkó László unszolására végül elfogadták a felkérést, és a Dal nélkül című műsor egy éven át ment a színházban. A siker ezután a művészduó állandó társául szegődött, hisz olyan albumok láttak napvilágot gyors egymásutánban, mint a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Fehér babák takarodója és a Frontátvonulás.

Portré 2005-ből (MTI Fotó: Váli Miklós)

A Levél nővéremnek album alkotófolyamatának egy másik fontos résztvevője Másik János zenész volt, akivel szintén életre szóló barátságot kötött a „magányos trubadúr”. A Cseh – Másik duó az album 1977-es megjelenése után a zenét tekintve külön utakon járt, amíg felvetődött a folytatás lehetősége, és meg nem jelentették a Levél nővéremnek második részét 1994-ben. Ez újabb közös munkákra és fellépésekre sarkalta a zenésztársakat. Azt azonban Másik János is elismerte, hogy sikereikhez Bereményi Géza tehetsége is szükséges volt. Bár Cseh Tamás egy ideig színészként is tevékenykedett, életművét inkább a számos zenei album adja. A megjelent hanganyagok örökké őrzik szellemét, mellyel végül beteljesítette álmát: megrajzolt egy korszakot, amihez végül ecset helyett elég volt egy gitár és összetéveszthetetlen hangja.

A zenészre a mai napon az MTVA Archívum m3.hu online csatornáján a Cseh Tamás film című portréműsorral emlékezünk. Tartsanak velünk!

Borítókép: Cseh Tamás dalszerző, énekes MTI Fotó, Készítette: Farkas Tamás Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-876232

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Várnai György karikaturista, rajzfilmrendező 100 éve született

A magyar animációs filmművészet egyik elindítója 1921. november 26-án született Budapesten.

A lelkiismeretes humorista esete a magyar humor napjával

„Nevetés. Az egyetlen dolog a világon, ami nem nevetséges.” Karinthy Frigyes

Farsang farka és torkos csütörtök

Mindenki hallotta már ezeket a kifejezéseket, de a pontos jelentésükkel sokan nincsenek tisztában. A Fotótár hangulatos képeinek nézegetése közben ezen is segítünk, és kicsit közelebb hozzuk a hagyományokat.

Legyen a Nemzeti Fotótár közösségi szerkesztője!

Új funkcióval bővült szolgáltatásaink sora, amelynek biztosan sokan fognak örülni. Mostantól bárki lehet Fotótárunk közösségi szerkesztője, tartsanak velünk a több mint 275 ezer kép birodalmába!