Játék és muzsika 10 percben 40 éven át

Kívül műsorvezető, belül költő, zongoraművész, újságíró, szerkesztő. Interjúrészletekből rajzoljuk ki Czigány György életét és pályáját.

Karakter

2021.08.12 | olvasási idő: kb. 4 perc


Gyerekkoromban, 15 évesen kaptam első irodalmi díjamat egy novellámért, amelyet 1946-ban egy szabadtéri szentmise után Mindszenthy József bíboros kezéből vehettem át. Irodalommal csak otthon, az íróasztalomnál tudtam foglalkozni 1946-49 között. A zeneakadémiára kerültem tehetséges ifjúként, ahol elvégeztem a zongoraművész-képzőt, így indultam el a zenei pályán. 

1956 után kaptam lehetőséget választani: vagy Szegedre megyek a konzervatóriumba vagy a rádióba szerkesztőnek. Engem a szöveg, a fogalmazás és az irodalom érdekelt mindig is, így megörültem a rádiónak, hisz ez is az irodalom egy fajtája, ahol meg kel fogalmazni dolgokat. Nos, elég sok mindent fogalmazhattam, hiszen közvetíthettem két pápalátogatást, ünnepségeket, készíthettem portréműsorokat muzsikusokkal, festőkkel és irodalmárokkal, művészekkel: Ottlikkal, Mándyval, Illyéssel, Weöressel, Nemes Nagy Ágnessel és sorolhatnám….A Magyar Rádióban szerkesztő, majd műsorvezető és riporter, ahonnan aztán egyenes út vezetett a televízióba.

Czigány György (b) szerkesztő-műsorvezető villámkérdéseket tesz fel Lovas Tamás (szemben) versenyzőnek a Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben című rádiós zenei vetélkedő közvetítésén, a Táncsics könyvesboltban. (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A rádió mindig is tetszett. Először kórusszerkesztő voltam, amit Szokolay Sándor barátomtól vettem át. Ekkor még nem digitálisan szerkesztettünk, hanem szalagtárral. Aztán zenei rendező lettem, amint szintén nagyon szerettem, roppant izgalmas feladat volt ez is. 

1967-ben felvetettem a rádióban, hogy kellene a komolyzenének is egy kis reklám. Mondjuk meg tíz percben, hogy mennyi mű és zeneszerző van. Igenis mondjuk meg makacsul tíz percben, hogy van Mozart, Bartók, érdemes lenne megtudni valamit róluk is. Végül 1969-ben a New York kávéházból, később az Astoria Hotel aulájából élő adásban jelentkeztünk az első játékkal, ami a kor szabadságélményét adta. Ez a műsor az, ami. Nincs manipuláció, nem lehet megvágni, az történik, amit most hallunk. A játékos azt mond, amit akar, nem kell előre jelentkezni, senki nem vizsgálja meg, hogy alkalmas-e játszani vagy sem, ha tudja, tudja, ha nem tudja, nem baj. Az ilyen vetélkedőt akkor lehet játszani, ha az egyik tudja a helyes választ, a másik nem. 

Volt egy postás, aki kézbesítés közben mindig beszaladt és játszott, mindent tudott, majd ment tovább dolgozni. Paraszt bácsi mesélte nekem, hogy miközben kézzel kaszált, a hátán a táskarádión hallgatta a műsort. Ez a műsor állva fogyasztható tízperces műsor volt. Elsősorban azoknak csináltuk, akik hallgatták.

Czigány György, az MTV főosztályvezetője köszönti a Magyar Televízió V. Nemzetközi Karmesterversenyének résztvevőit 1986-ban. (MTI Fotó: Czika László)

Az irodalomban mindig inspiráltak az írók. Mándy, Illyés éppúgy, mint Pilinszky vagy Ottlik, akikkel jó barátságban voltam. Sokat utaztam Weöressel és feleségével, Károlyi Amyval, akik szerettek utazni és minden közös együtt töltött idő tanulságos és inspiráló volt, s akkor még nem is tudtam, hogy hol veszem konkrétan majd a szépirodalomban hasznát. Ezekkel a művészekkel való kapcsolatok hatottak rám az élmény szintjén, az biztos. Lírai esszék formájában írtam meg a kor nagyjaival való találkozásaimat úgy, mintha novellát írnék. Tudtam igazi portrét rajzolni róluk, amit aztán ők maguk is szívesen fogadtak tőlem.

Czigány György Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas költő, író, újságíró, műsorvezető (MTI Fotó/Bizományosi: Vahl Ottó)

A családom automatikusan és természetesen vett részt az életemben és én az ő életükben. Magától értetődő volt, hogy a gyermekeim eljönnek velem azokra felvételekre, forgatásokra, közvetítésekre, amelyekre mentem. A lányom és a két fiam ott nyüzsögtek köröttem, jelen voltak. Az élet, a televíziózás és a rádiózás összefüggtek. 2011-ben hunyt el Zoltán fiam, aki író-rendező volt, és mindig mondta, hogyha nincs benne ebben a világban tízéves korában, akkor valószínűleg nem választja az irodalmat és a filmezést. Gergely, a legkisebb gyermekem nagybőgős volt, ma operatőrként dolgozik. Lányom, Ildikó zenetörténész lett, majd amikor egy kutatásához kiment Párizsba, hogy az impresszionista zene fordulatait kutassa egy könyvtárban, akkor bemehetett a TU-154-es pilótafülkéjébe. Utána azt mondta, ő bizony pilóta lesz. Tanulmányai után lett a Malév első női pilótája, majd kapitánya.

Czigány Ildikó, az első magyar pilótanő az M1 televíziós csatorna Ridikül című női beszélgetős műsorában (MTVA Fotó: Zih Zsolt)

Köszöntjük a számtalan verset, prózát és könyvet írt költőt, a megszámlálhatatlan díjat elnyert művészt és alkotót, a Ki nyer ma? című rádiós vetélkedőműsort 40 évig vezető házigazdáját 90. születésnapján.

Borítókép: Budapest, 1970. július 13. Czigány György (mikrofonnal) műsorvezető kérdezi Fürstner Gabriellát a Magyar Rádió Ki nyer ma? című műsorának élő adásában az Astoria Szálló halljában. MTI Fotó: - Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-865434

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

Szovjet csapatkivonás Magyarországról

1990. március 10-én Moszkvában aláírták a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló egyezményt. 1991. június 19-én az „ideiglenesen” Magyarországon állomásozó utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat.

Képzett kutyusok

Áprilisban az emberek életét megkönnyítő vagy épp megmentő vakvezető, rohamjelző, terápiás, mentő-, kutató, rendőr- vagy mozgássérülteket segítő kutyákról emlékezünk meg.

"Én több vagyok, mint az apám, és kevesebb, mint a fiam..."

Három generációt kapcsol össze, a játék mindháromban rendkívül fontos volt. Benedek Miklós, aki a (szín)játékot is komolyan veszi, ma 75 éves.