Eger hősei és krónikása

Minden évben október 17-én a győzelem napjára, az 1552-es ostrom hősi várvédőire, és a történetüket megörökítő íróra, Gárdonyi Gézára emlékezünk.

Ünnepek és hétköznapok

2020.10.16 | olvasási idő: kb. 5 perc


1551-ben I. Ferdinánd és Fráter György - a kiskorú János Zsigmond gyámja - megpróbálták a szétszakított Magyar Királyságot egyesíteni. A titkos megállapodás értelmében Izabella királyné és János Zsigmond kárpótlás fejében lemondtak Erdélyről és a koronáról, a Habsburg uralkodó pedig sereget küld az új tartomány védelmére, melyre 1551 nyarán sor is került. Ferdinánd azonban gyanakodni kezdett Fráter György diplomáciai manővereire, ezért orvul meggyilkoltatta. A török Porta válaszul megtorló hadjáratot indított I. Ferdinánd és a királyi Magyarország ellen. 1552 a várháborúk éve lett a magyar történelemben. A hadműveletek főparancsnokává I. Szulejmán szultán Kara Ahmed pasát tette meg, a ruméliai-balkáni hadsereg irányítását Szokoli Mehmed beglerbégre bízta. Az összehangolt katonai akciót Khadim Ali budai pasa kezdte el. Elesett Veszprém, majd a bányavárosok védelmi vonalához tartozó Drégely, Szécsény, Hollókő, Buják. Ezalatt Kara Ahmed nagyvezír a hozzá csatlakozó Szokoli Mehemed beglerbéggel együtt elfoglalta Temesvárt, és több kisebb erősséget: Csanádot, Lippát, Lugost, Koránsebest. Már csak Szolnok és Eger vára maradt a Magyar Királyság védelmére.
Az egri vár kapuja a védők emlékére készített domborművel (MTI Foto: Ráfael Csaba)
A török seregek Szolnok alatt egyesültek, s ostromzárral megadásra kényszerítették az erős várat. Szolnok a külföldi zsoldosok által feladva pár nap alatt, szeptember elején török kézre került. Ezután a nagyvezír megindult az egyesült sereggel észak felé, hogy a hadjárat utolsó állomásaként bevegye Egert, a Felvidék legfontosabb védőbástyáját. A 40-50 ezer fős oszmán had óriási erőt jelentett, felölelte a birodalom ruméliai (európai) főerejét, és a budai vilajet seregét. Velük szemben Eger várát Dobó István és Mekcsey István várkapitányok vezetésével, 4 főhadnagy segédletével - Pethő Gáspár, Zolthay István, Figedy János, Bornemissza Gergely- alig 2000 fegyveres védelmezte. Dobó jó előre kellő mennyiségű élelmet, hadianyagot halmozott fel hosszú ostromra készülve. Esküjében pedig a védőkkel együtt tett fogadalmat, hogy Egert a töröknek soha át nem adja.
Dobó István egri várkapitány vörös márvány sírtáblája (MTI Foto: Járai Rudolf)
1552. szeptember 11-én Ahmed nagyvezír megkezdte a támadást, és a várat 38 napig ostrom alatt tartotta. Erős tüzérségi előkészítés után - 12 ostromágyú, 200 kisebb löveg - a három legnagyobb gyalogsági roham szeptember 29 -én, október 12-én és 13-án zajlott. Szakadatlanul folyt a küzdelem, a védők segítségére az asszonyok siettek. A többszörös túlerő, az árulás, a lőszerraktár felrobbanása ellenére a vár mindvégig magyar kézen maradt. A veszteség, a kitört járvány, az éhezés, a korán beálló hideg végül a törököket kényszerítette az ostrom feladására. 1552. október 17-én Kara Ahmed nagyvezír legyőzhetetlennek hitt serege elvonult Eger alól.
Székely Bertalan Egri nők című festménye (MTI Fotó: Reprodukció: Készítette: Herczeg István)
A maroknyi egri védő és emberfeletti helytállásuk a vitézség szimbóluma lett. Gárdonyi Géza 1901-ben megjelent regényében, Az egri csillagokban a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeit, és annak előzményeit örökítette meg. Műve betekintést nyújt egy nehéz történelmi korszakba, mellyel példát mutat, hűségre és helytállásra tanít ma is. Az egri csillagok Magyarország legkedveltebb és legismertebb regénye, mozivászonra Nemeskürty István és Várkonyi Zoltán álmodta.
Kiránduló gyerekek hallgatják tanárukat Gárdonyi Géza sírjánál (1974) (MTI Foto: Ruzsonyi Gábor)
Borítókép: Az egri vár bástyafala, a Gergely-bástya, melyet Bornemissza Gergely tervei szerint 1553-1555 között építettek, a rekonstruált külső bástyafalak felől. 1975. szeptember 17. Azonosító: 874868 MTI Fotó: Érczi Kovács Gyula Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 285 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Lóvasúttal a Kálvin tértől Újpest városkapuig

1866. augusztus 1-jén indult meg a menetrendszerű lóvasútjárat a két város, Pest és Újpest között.

Ikarus - szárnyalás földi utakon

1951. február 24-én állt forgalomba az első Ikarus autóbusz Budapesten. Egyes típusait nevezték „nejlonnak” és „farosnak”, sőt, még Ikarus babakocsi is készült. A Budapest–Bamako jótékonysági rallyn „aszfalt hernyóval”, csuklós Ikarusszal szelték át a Szaharát.

Liliomfi, aki Kolozsvárról érkezett Badacsonyba

Makk Károly 1954 augusztusában forgatta Szigligeti Ede vígjátékából a Liliomfit, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia tagjai 2012-ben a legjobb 53 magyar film közé válogattak. Gink Károly fotóművész ott járt a forgatáson, és kiváló felvételeket készített.

Az utolsó aranyágacska

Árpád vezértől származtatjuk azt a dinasztiát, amely 1301-ig fejedelmeket és királyokat adott a magyar trónra. Ez az időszak teremtette meg a magyarság számára azt a jogot, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa részévé váljon, múltja és jelene összefonódjon egész Európa történelmével.