Egy pohár pezsgő Cilu művésznő emlékére!

Cilu. Mindenki így hívta Kállay Ilonát, aki eredetileg jelmeztervezőnek készült. Ehelyett remek színésznővé vált csodás orgánummal, érzéki kisugárzással, humorral és gyakran iróniával átitatott jellemábrázoló képességgel. Minden napját úszással kezdte a Lukács fürdőben, amikor pedig színészi hullámvölgye volt, fogta magát és megtanult franciául. Férjével, a szintén színész Kautzky Józseffel több, mint 50 évig éltek legendásan boldog házasságban; és ha tehették, minden este pezsgőt bontottak.

Karakter

Dr. Góg Laura | 2020.12.14 | olvasási idő: kb. 6 perc


Munk Ilona néven 1930. december 14-én született, később gyermekkorában elvesztett édesanyja, az egykori miniszterelnök, Kállay Miklós rokona, nagykállói Kállay Ilona nevét választotta művésznevének. Érettségit követően kirakatrendezőként és dekoratőrként dolgozott az Illatszerbolt Vállalatnál, és – talán barátnője, a Madách Színház legendás jelmeztervezője, a szintén miskolci Mialkovszky Erzsébet hatására – jelmeztervező szeretett volna lenni.
Kállay Ilona Sinkovits Imrével és Ráday Imrével Az igazság házhoz jön című darab próbáján a József Attila Színházban, 1961-ben. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
Még színművészetis főiskolásként adott életet Szénási Ernő színésszel közös lányának, majd a József Attila Színházhoz került. A siker és a magánéleti boldogság is egyszerre talált rá 1955-ben, amikor Csiky Gergely Nagymama című darabjának próbáin megismerkedett Kautzky Józseffel. Talán nem véletlenül: a darabbéli egyik fiatal szerelmespár, Kálmán és Piroska szerepét alakították a szintén legendás idős művészházaspár, Gózon Gyula és Berky Lili mellett. Az első unoka megszületésekor, majd a feleség Érdemes Művész kitüntetése alkalmából bontott először pezsgőt a házaspár, majd meghagyták szertartásukat, a Svájcban vásárolt 12 kis csengettyűvel jelezve, hogy elérkezett az esti koccintás és beszélgetés ideje.
Kállay Ilona és Bodrogi Gyula A csalafinta bárónő című zenés mű próbáján a József Attila Színházban, 1962-ben. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
A végzet asszonya szerepkör Kállay Ilonát végigkísérte pályáján. Előttünk van hódító asszonyként, elegáns úrinőként tartása; bársonyosan mély hangja, karakteres jelensége. Vérbeli színésznőként tudott ugyanakkor más is lenni. Legkedvesebb tanára, Pártos Géza rendező hívására még mosónőt is játszott, megrendítő líraisággal, a Hűség című Nívódíjas tévéfilmben. Színpadon volt Milady A három testőrben (1962), fiatal démon a Megperzselt lányok című Callegari darabban (1957), Stuart Mária az Éljen a királynőben (1977), a ház úrnője az 1984-es Lilla-villa titkában, hercegnő Molnár Ferenc Hattyújában (1999). Lubickolt a modern szerepekben. Nagyon szerette Tolsztoj feleségét, Szofját játszani Száraz György Megoldás című drámájában (1979). A későbbi, híres francia film, a Nyolc nő 1985-ös Vidám Színpadi változatában pedig ki más játszhatta volna Gaby, az anya (a franciáknál Catherine Deneuve által alakított) szerepét, mint ő. Filmen is emlékezetes pillanatokat szerzett. A fekete város, a Kristóf a magánzó, a Muslicák a liftben, a Hamis a baba és sok más film képkockáin peregnek előttünk gesztusai. Sokak szerint csak félig aknázhatta ki tehetségét, mert soha nem akart, nem volt hajlandó szerepért kilincselni.
A Miladyt játszó Kállay Ilona A három testőr című darabban Dömsödi Jánossal. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
Bujtor István az 1990-es évek végén hívta a házaspárt Székesfehérvárra: nem mást, mint házaspárt játszani az Olympia című Molnár Ferenc darabban. A Fejér megyei székhelyen számos olyan emlékezetes alakítását láthatta a közönség, mint az Ármány és szerelem Millernéje, vagy Örkény Macskajátékának Orbánnéja.
Kállay Ilona és Bujtor István Jean Kerr Mary, Mary című darabjának próbáján, 1969-ben. (MTI Fotó: Tormai Andor)
Intelligenciája, kulturáltsága, olvasottsága a neves pályatársak közül talán Schubert Évához, Tolnay Klárihoz volt hasonlatos. A sors furcsasága, hogy Tolnay Klári halála után, a gyászév leteltével Csiky Gergely Nagymamájának szerepét ő vette át, állítólag a Nemzeti Színházi partnerek, Agárdy Gábor és Kállai Ferenc kérésére, melyet később egy székesfehérvári bemutatóban is eljátszott. Így helyezte jelképes keretbe pályáját Csiky e darabja. Őszinte, kiegyensúlyozott, jó közérzetű, boldog ember volt Cilu művésznő, aki saját bevallása szerint mindig „hitt a hitben”.
Kállay Ilona, Mácsai Pál és Schütz Ila a Fenn az ernyő, nincsen kas című 1987-es tévéfilmben. (MTI Fotó: Tóth György)
A december 14-én 90 esztendeje született Kállay Ilonát portréval és filmekkel is megidézzük ezen a héten. A Dongó című tévéfilm a születésnap estéjén 21 órakor, a vele folytatott Csevegés pedig 22 órakor látható az MTVA Archívum m3.hu oldalán. Eleganciáját és karakterábrázolását a Bözsi és a többiek december 18-án 19 órakor látható 3. részében is megcsillogtatja. Borítókép: Budapest, 1974. október 2. Kállay Ilona portréja. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-873201 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Az elnyomottak szószólója

Kabay Barna Oscar-díjra jelölt filmrendezőnket köszöntjük 75. születésnapja alkalmából.

Robot Robi

Robby the Robot 1956-ban tűnt fel a Tiltott bolygó című amerikai filmben, magyar alakmása, Robot Robi először Szegeden jelent meg 1962-ben, de egy év múlva már a fővárosiak is megismerkedhettek vele.

A magyar dal napja - kvíz

15 éve rendezték meg először szeptember második vasárnapján a magyar dal napját Presser Gábor kezdeményezésére. A cél, hogy a hazai zeneszámokat népszerűsítsék. Az évforduló kapcsán invitáljuk olvasóinkat, tegyék próbára zenei tudásukat. Kezdjük is!

István megkoronázása

1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.