Elszegődtek Budapestre mackónak

A hatvanas évek elején Gálcsiki János azt énekelte, hogy elszegődne Budapestre mackónak. Csaknem 310 ezer digitalizált fényképünkből ezúttal Budapestre elszegődött mackókat ábrázoló felvételeket válogattunk.

Városi séták

2022.01.13 | olvasási idő: kb. 3 perc


A mackókat övező imádat nem magától értetődő. A félelmetes fenevad az embert is megtámadja. Az első játék mackók a XIX–XX. század fordulóján, az európai barna medvék állatkertekbe szorulásával párhuzamosan jelentek meg. A gyerekek kedvencévé válása során elvesztették ragadozó jellegüket: az I. világháború előtti játék mackók pofája hegyes volt, hátuk púpos, végtagjaik hosszúak, a húszas-harmincas évektől képük laposabb lett, végtagjaik rövidebbek, hátuk kiegyenesedett. Így összegezhető a játék mackók evolúciója.

A szegedi Nívó Játékkészítő Kisipari Szövetkezet játék mackói (MTI Fotó: Tóth Béla)

Az új szenvedély, az arktofília (az ógörög arktosz ’medve’ és philosz ’kedvelő’ szavak összevonása) megjelenése a szépirodalomra is meghatározó hatást gyakorolt. Egymás után jelentek meg könyvek, amelyek főhősei mackók. Sebők Zsigmond első könyve Mackó úrról 1893-ban, Dörmögő Dömötörről 1912-ben került a könyvesboltok polcaira. A legismertebb irodalmi alak, A. A. Milne Micimackója 1935-ben lépett a nyilvánosság elé. Bodó Béla Brumi-könyvei és Kormos István Vackor-történetei egyaránt 1956-tól hódították meg a gyerekolvasókat.

Reich Károly így képzelte el Vackort, a piszén pisze kölyökmackót (MTI Fotó)

Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legkedveltebb látványossága az állatóvoda volt. Együtt játszott a medvebocs és az oroszlánkölyök meg a többiek.

Oroszlánkölyök és medvebocs birkózik (MTI Fotó: Cserkuti László)

A látogatók meg is simogathatták a kölyköket. A szakemberek az állatok közös óvodáját, az „állatnyúzásnak” minősített tömeges simogatást ma már nem tartják helyénvalónak.

Egy bocs és két látogató az állatóvodában (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A medvék évente egy alkalommal a televízió híradójába is bekerülnek, mert különös érzékük van az időjárás előrejelzésére. A népi hiedelem szerint február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a téli álmot alvó medve felébred, kimegy barlangjából, megnézi, milyen az idő. Ha derült az ég, szépen süt a nap, akkor visszamegy, folytatja az alvást. Ha viszont hideg, téli az idő, akkor kint marad, mert úgy érzi, hogy rövidesen megenyhül az idő.

Álomittas medve veszi szemügyre az idő alakulását (MTI Fotó: Pálfai Gábor–Fényes Tamás)

Arra kérdésre, hogy hol laknak a medvék, nagyon egyszerű a válasz: a Medve utcában. A budai utca onnan kapta a nevét, hogy egyik házán egy diót majszoló medve volt látható. A házat lebontották, a medve átköltözött az utca névtáblájára.

Utcatábla a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium falán (MTI Fotó: Róka László)

A játék mackók ragaszkodó fajta, mindenhová elkísérik a gyerekeket, néha még az iskolába is. Mi sem természetesebb, mint hogy medvetársaságban még a tejberizs és a spenótfőzelék is jobban csúszik.

Ebédért állnak sorba a gyerekek a Békásmegyeri lakótelep Zipernovszky úti iskolájában (MTI Fotó: Diósi Imre)

„Elszegődnék Budapestre mackónak, 

és megnyitnám a kuckómat. 

Jól innék és jól ennék,

én lennék a főnök és a törzsvendég” 

– énekelte egykor Gálcsiki János. A kétségkívül falánk medvék az ínyencfalatokat kínáló Kígyó utcai Mézes Mackóban is kiválóan érezték volna magukat.

Tisztítják a járdát a Mézes Mackó dolgozói (MTI Fotó: Zádor László)

Borítókép: Budapest, 1958. szeptember 30. A Fővárosi Állatkert Nóra nevű mackója gondozójával, Huszár bácsival teherautón utazik a Lajos utcai általános iskolába, ahol a Petőfi Színház a Micimackót adja elő. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-803599

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 310 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Koponyák és bordák a Rádióarchívumban

Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mi a kapcsolat a címben szereplő dolgok között? Ez is kiderül, mire végzünk a Rádióarchívumban és Felvételtárban tett rövid sétánkkal. Tartsanak velünk!

„Halló, halló, itt rádió Budapest”

1925. december elsején hangzott el az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás immár 95 esztendős történetének nyitányát jelezte.

Akinek a kezében a karmesterpálca varázspálcává vált

Volt tánciskolában bárzongorista és játszott a némafilmek alá mozizenekarban is. 115 éve született Ferencsik János karmester.

Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.