Elszegődtek Budapestre mackónak

A mackókat övező imádat nem magától értetődő. A félelmetes fenevad az embert is megtámadja. Az első játék mackók a XIX–XX. század fordulóján, az európai barna medvék állatkertekbe szorulásával párhuzamosan jelentek meg. A gyerekek kedvencévé válása során elvesztették ragadozó jellegüket: az I. világháború előtti játék mackók pofája hegyes volt, hátuk púpos, végtagjaik hosszúak, a húszas-harmincas évektől képük laposabb lett, végtagjaik rövidebbek, hátuk kiegyenesedett. Így összegezhető a játék mackók evolúciója.

Az új szenvedély, az arktofília (az ógörög arktosz ’medve’ és philosz ’kedvelő’ szavak összevonása) megjelenése a szépirodalomra is meghatározó hatást gyakorolt. Egymás után jelentek meg könyvek, amelyek főhősei mackók. Sebők Zsigmond első könyve Mackó úrról 1893-ban, Dörmögő Dömötörről 1912-ben került a könyvesboltok polcaira. A legismertebb irodalmi alak, A. A. Milne Micimackója 1935-ben lépett a nyilvánosság elé. Bodó Béla Brumi-könyvei és Kormos István Vackor-történetei egyaránt 1956-tól hódították meg a gyerekolvasókat.

Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legkedveltebb látványossága az állatóvoda volt. Együtt játszott a medvebocs és az oroszlánkölyök meg a többiek.

A látogatók meg is simogathatták a kölyköket. A szakemberek az állatok közös óvodáját, az „állatnyúzásnak” minősített tömeges simogatást ma már nem tartják helyénvalónak.

A medvék évente egy alkalommal a televízió híradójába is bekerülnek, mert különös érzékük van az időjárás előrejelzésére. A népi hiedelem szerint február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a téli álmot alvó medve felébred, kimegy barlangjából, megnézi, milyen az idő. Ha derült az ég, szépen süt a nap, akkor visszamegy, folytatja az alvást. Ha viszont hideg, téli az idő, akkor kint marad, mert úgy érzi, hogy rövidesen megenyhül az idő.

Arra kérdésre, hogy hol laknak a medvék, nagyon egyszerű a válasz: a Medve utcában. A budai utca onnan kapta a nevét, hogy egyik házán egy diót majszoló medve volt látható. A házat lebontották, a medve átköltözött az utca névtáblájára.

A játék mackók ragaszkodó fajta, mindenhová elkísérik a gyerekeket, néha még az iskolába is. Mi sem természetesebb, mint hogy medvetársaságban még a tejberizs és a spenótfőzelék is jobban csúszik.

„Elszegődnék Budapestre mackónak, 

és megnyitnám a kuckómat. 

Jól innék és jól ennék,

én lennék a főnök és a törzsvendég” 

– énekelte egykor Gálcsiki János. A kétségkívül falánk medvék az ínyencfalatokat kínáló Kígyó utcai Mézes Mackóban is kiválóan érezték volna magukat.

Borítókép: Budapest, 1958. szeptember 30. A Fővárosi Állatkert Nóra nevű mackója gondozójával, Huszár bácsival teherautón utazik a Lajos utcai általános iskolába, ahol a Petőfi Színház a Micimackót adja elő. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-803599

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 310 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.