Farsang farka és torkos csütörtök

Mindenki hallotta már ezeket a kifejezéseket, de a pontos jelentésükkel sokan nincsenek tisztában. A Fotótár hangulatos képeinek nézegetése közben ezen is segítünk, és kicsit közelebb hozzuk a hagyományokat.

2020.02.25 | olvasási idő: kb. 4 perc


A farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart, ami idén február 26-ra esik.

Az ősi tavaszváró-télbúcsúztató ünnephez számos néphagyomány kapcsolódik, de a farsang farkához (farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd) kapcsolódó szokások, népi mulatságok az igazán nevezetesek. A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a tél és a tavasz, a sötétség és a világosság, a jó és a rossz jelképes küzdelmének megjelenítése sokszor jelmezes alakoskodással. A tél elűzéséhez kapcsolódik a kiszehajtás szokása. A többnyire leányt ábrázoló kiszebábut gyerekek készítik szalmából, majd nagy zajt keltve végigvonulnak vele a falun, és télűző rigmusokat kiabálnak. A bábut végül elégetik vagy vízbe vetik, hogy így pusztítsák el a telet, a betegségeket.


Kiszebábot vivő fiatalok 1961-ben

A bőséges evéssel-ivással a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni, mert úgy vélekedtek, hogy a hasonló hasonlót szül. A farsang jellegzetes étele a fánk, melynek mágikus hatást tulajdonítottak. Jellegzetes magyar farsangi étel még a káposzta és a disznóhús. A hamvazószerdát követő napon a böjtöt felfüggesztik, hogy a maradék ne vesszen kárba, úgyhogy ez a nap nem véletlenül kapta a torkos csütörtök nevet.


Ugye finom?

Gyakori volt a farsangi időszakban, hogy a fiúk és a legények beöltöztek, álarcot, maszkot öltöttek, hogy így ijesztgessék a lányokat. Táncmulatságokat rendeztek, sorra járták a lányos házakat, a muzsikusok fizetségére adományokat gyűjtöttek. Régebben a lakodalmakat is ekkor ülték meg. A legények és a lányok hajnalig tartó táncmulatságot rendeztek, a házasemberek pedig batyus bált tartottak.


Maskarások Kőszegfalván

Húshagyókeddhez kapcsolódó népszokás a néhol még mindig élő tikverőzés. A maskarás kéregetők tojást gyűjtenek az esti vigassághoz. Lármájukkal elűzik a telet és a betegséget, de egyben a farsangi vidámságoktól is búcsút vesznek a böjti időszak kezdete előtt.


Tikverőzés a Fejér megyei Moha községben

Borítókép: Farsangi népszokások Palócföldön, Magyarnándor, 1961. február 15. Veszelka Magdolna a farsangi fánkkal eteti Galanics Mihályt Magyarnándor községben. A település hagyományai szerint a háziasszony meghívja a falubelieket "pampuska" evésre és a vendégek addig nem mehetnek haza, míg az összes szalagos farsangi fánkot el nem fogyasztották. A palócok lakta mintegy százötven település főként az Északi-középhegység lábainál, a Cserhát, a Mátra és a Bükk hegyes-dombos vidékén Borsod, Heves és Nógrád megye területén található. Az első írásos dokumentumok (számadáskönyv, jegyzőkönyv stb.), amelyek először tesznek említést a palócokról, az 1600-as évek második feléből származnak. MTI Fotó: Bereth Ferenc, azonosító: MTI-FOTO-821636

További cikkek:

Luca napján dobja félre a munkát!

Hogy miért? December 13-án több mindenre - erre is - fény derül.

Húsvét – a kereszténység legnagyobb ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

Kő és lélek – megkövült történelmünk

Melocco Miklós Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje 1935. április 3-án született Rómában.

Különleges fotók és érdekességek a 110 éve született Básti Lajosról

Az örök Ádámra, Csongorra, Lear királyra és Higgins professzorra emlékezünk egy különleges videós bejátszással!