120 éves a FÉSZEK Művészklub

A FÉSZEK Művészklub 1901. szeptember 7-én nyílt meg a budapesti Kertész és Dob utca sarkán álló épületben. Idézzük meg a Nemzeti Fotótár képein keresztül ennek a mára fogalommá vált helynek a sokszínű emlékeit!

Kultúrsnack

2021.09.07 | olvasási idő: kb. 4 perc


Tudták, hogy a hangulatos és barátságos FÉSZEK név egy mozaikszó? A Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja elnevezés Zilahy Gyula színésztől származik. A különböző kávéházakban szétszóródott művészcsoportok összefogásának szándékával olyan nagy nevek hozták létre a klubot, mint Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál festők, Lechner Ödön építész, Stróbl Alajos, Fadrusz János, Zala György szobrászok, Hegedűs Gyula és (a húslevest is elnevező) Újházi Ede színészek, vagy Nagy Endre, a magyar kabaré atyja. 

Ugorunk kicsit vissza az időben, és idézzünk meg képekben néhány érdekes évet!

1946.

A művészek közadakozásából létrejött klubépületet a háború utolsó évében bombatalálatok érték és tették használhatatlanná. A felújítás a tagok saját pénzén történt, 1946-ban már működött és virágozni kezdett a klubélet.

Játszik a zenekar a háború után megnyitott Fészek Klubban rendezett ünnepségen.

A budapesti művészvilág színe-java tartozott a Fészekhez, az irodalmárok közül Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Molnár Ferenc, Bródy Sándor is. Olyan neves külföldi művészek látogattak falai közé, mint Pablo Casals, John Galsworthy, Pietro Mascagni, Yehudi Menuhin vagy Max Reinhardt. Heltai Jenő így ír: „Mi énekesek, festők, szobrászok, színészek, építészek, muzsikusok, írók, egy fészek százféle lakói százféle módon, de ugyanazzal a hittel és alázatossággal szolgáljuk az urat, kinek neve Szépség.”

1948.

Heltai Jenő író és Bóka László irodalomtörténész Paul Éluard francia költő előadásán

1958.

Az államosított klub később is a pezsgő kulturális élet helyszíne volt, ahol a művészek szórakozhattak, baráti országok művészeivel is ismerkedhettek. Az ötvenes évek végén a klub bárjában esténként gyakran a Nánási-Karda duó zenélt.

Szabó Gyula és Bitskey Tibor a Fészek Klub bárjában (MTI Fotó: Keleti Éva)

1959.

Valódi befogadó intézményként a klub olyan rendezvényeknek is otthont adott, mint az Iparművészeti Vállalat Ruhatervező Stúdiójának divatbemutatója.

Manökenek divatbemutató előtt a Fészekben (MTI Fotó: Lajos György)

1965.

A klubban a termeken, báron, eszpresszón kívül művészeti szakkönyvtár is működött.

A felújított Fészek Klub eszpresszója (MTI Fotó: Fényes Tamás)

1967.

Ezekben az évtizedekben a Fészek képzőművészeti társaságok és olyan művészeti egyletek székhelyévé is vált, mint a poétákat, esszéistákat és novellistákat egyesítő Pen Club hazai szervezete. Helyet adott az Irodalomkritikusok Nemzetközi Szövetsége kongresszusának, és játékfilmszemlék, állami díjátadók helyszíne is volt.

David Carver, a nemzetközi PEN Club főtitkára Weöres Sándorral és feleségével, Károlyi Amyval beszélget. (MTI Fotó: Szebellédy Géza

1971.

Illyés Gyula és Pierre Emmanuel, világhírű francia költő találkozása (MTI Fotó: Keleti Éva)

1976.

Romhányi László rendező Heltai Gáspár Magyar dekameronjának olvasópróbáján Bánffy György és Agárdy Gábor színművészekkel (MTI Fotó: Benkő Imre)
Baranyi Ferenc költő átveszi a József Attila-díjat. (MTI Fotó: Kovács Gyula)

1977.

Lukács Lóránt operatőr, filmrendező (Balázs Béla-díj), Koncz Zsuzsa énekes (Liszt Ferenc-díj), Kútvölgyi Erzsébet színművész (Jászai Mari-díj) és Presser Gábor zenész (Erkel Ferenc-díj) kitüntetéseik átvétele után (MTI Fotó: Friedmann Endre)

1979.

Szilágyi Dezső, a Bábszínház igazgatója köszönti a világhírű Szergej Obrazcovot és társulatát. (MTI Fotó: Pólya Zoltán)

1982.

A Fészek 1965 óta külön galériát hozott létre kortárs képzőművészek kiállításaira, és számos zenei és táncrendezvénynek adott helyt.

Az élete utolsó kiállítását a Fészekben bemutató Vilt Tibor szobrászművész az Emberevő (Kronosz) című művén dolgozik. (MTI Fotó: Horvát Éva)

1985.

Házi muzsikával köszöntötték volt tanítványai, tisztelői a 80 éves Farkas Ferenc zeneszerzőt. (MTI Fotó: Cser István)

1990.

Sarala Kumari indiai táncosnő a dél-indiai zene és táncbemutatón (MTI Fotó: Földi Imre)

Az emeletes, több mint háromezer négyzetméteres Kertész utcai műemléképület (mely korábban a Pesti Nőegylet leányárvaházaként működött) az 1920-as években bővült, szép kerthelyiségének, a „toszkán kerengőnek” az egykori budai gázlámpákkal bevilágított árkádjait művészeket megörökítő színes, kör alakú majolika domborművek díszítik. A Klub, összművészeti célkitűzését megtartva, ma is működik.

A Fészek Klub kertje (MTI Fotó: Pólya Zoltán)

Borítókép: Budapest, 1965. november 11. A Fészek Klub épülete a Dob utca és a Kertész utca sarkán. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Fényes Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-F__NY19651111015

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A Margit-sziget dallamos vize

A Margit-szigeti zenélő kút felújítva csalogatja dallamaival a látogatókat. A mintájául szolgáló marosvásárhelyi Bodor-kút idén lenne kétszáz éves.

Az aranyló kincs otthona

Ma 20 éve az UNESCO Világörökség része a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, a tokaji aszú szülőhelye, amelyet már Kölcsey is megénekelt nemzeti himnuszunkban. A tokaji aszúért számtalan híresség is rajongott.

Karinthy „Cini” 100!

A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket, jellemezte kaotikus családi életét a zseniális író atya. A perpatvar szenvedő alanya a legkisebb Karinthy fiú, Ferenc volt.

Császár Angelát köszöntjük!

Születésnapján köszöntjük a Jászai Mari-díjas Érdemes és Kiváló Művészt, akinek színpadon, filmen, rádióban és a pódiumon is emlékezetes élményeket köszönhetünk. Szakmai és emberi történetek sokasága fűzi a Nemzeti Színházhoz, melynek évtizedekig tagja volt; a Budapest Orfeum című sikerszériás produkció pedig ma már fogalom.