Pesszimista művek egy emberszerető alkotótól

55 éve nincs köztünk Füst Milán – míg fő műve, a Feleségem története filmként hódítja meg a világot.

Karakter

2022.07.26 | olvasási idő: kb. 2 perc


Manapság Füst Milán neve újra ismerősen csenghet sokaknak, hisz regénye, a Feleségem története filmként a világ számos pontján, fesztiválokon és hazánkban is nagy sikert aratott. A rendező Enyedi Ildikó már több évtizede készült megfilmesíteni a regényt, amibe első olvasásra beleszeretett. Füst Milán 7 évet szánt a megírására, elmondása szerint szinte teljes aszkézisben, mellőzve olvasást, színházat és mindennemű társasági életet. A mű elkészülte után a kézirat 40 ezer lapjával több héten át fűtötte fel fürdőkályháját.

Sinkó László és Gobbi Hilda Füst Milán Boldogtalanok című drámájában

Füst Milán természetét fennmaradt naplóiból és kortársai, barátai szavaiból ismerjük – nehézkes, betegeskedő, aggályoskodó ember hírében állt. Energiáit mindenekelőtt az írásba forgatta, ahogyan ő maga fogalmaz: Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van. S bár már fiatalon egy aggastyán szemléletével várta a halált, az csak 79 éves korában jött el érte, egy hosszú, alkotó élet alkonyán. Tanítványát, Helfer Erzsébetet vette nőül, ám ez a kapcsolat szerelmet nem, csak szeretetet adott. Füst életét végigkísérte gyerekkori szerelmével, Jaulusz Erzsébettel való plátói szerelme, melyet egész életükön át tartó levelezés, szerelmi vallomások, csalódások, közeledés és távolodás dinamikája tartott életben. Az életre szóló vonzalommal összekötött két lélek alig egy hónap különbséggel, 1967 nyarán követte egymást a túlvilágra.

Benedek Miklós és Udvaros Dorottya jelenete Füst Milán Catullus című darabjában

Az író, költő elismertsége életében és halála után is váltakozó volt. Mint a Nyugat élvonalbeli szerzőjét elismerték, ám a Feleségem története megjelenésekor mérsékelt fogadtatásra talált. Füst egyedi nyelvezete, szinte előzmények nélküli szabadversformái megosztották kritikusait és olvasóit. 1965-ben a svéd rádió interjút készített vele, mint a Nobel-díj esetleges várományosával, ekkor már kezdtek felfigyelni regény és írója jelentőségére, ám munkássága a mai napig méltó helyére vár az irodalmi panteonban. Mi, olvasók használjuk arra a mai évfordulót, hogy elővegyük egy-egy művét, s vele kapcsolatban megvonjuk a magunk egyenlegét. 

Borítókép: Füst Milán író otthonában; Tulajdonos: MTI Fotóarchívum; Készítette: Zinner Erzsébet, Azonosító: MTI-FOTO-800609

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A hitben és erényben tündöklő hercegnő

Árpád-házi Szent Margit sorsa összefonódott a magyarság legnagyobb Árpád-kori traumájával, a tatárjárással. Az ország megóvásának reményében a királyi pár Istennek ajánlotta születendő gyermekét, aki a fegyelem és az önmegtartóztatás mintaképe lett.

Budapest egykori fényei

Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.

Építészből a Népművészet Mestere

A tíz éve elhunyt prímásra, népzenekutatóra és hegedűtanárra, Halmos Bélára emlékezünk, aki a magyarországi népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója volt.

Magyarország első kormányzója

575 éve, 1446. június 5-én választották meg a magyar rendek Hunyadi Jánost a Magyar Királyság kormányzójává.