Fényképészből nevettető

Születésnapján köszöntjük a Kossuth- és Jászai Mari-díjas és a Halhatatlanok Társulatának sorába is beválasztott színész-parodistát, Gálvölgyi Jánost, aki kerülőúton érkezett a világot jelentő deszkákra.

Karakter

2023.05.26 | olvasási idő: kb. 4 perc


Gálvölgyi János 1948-ban Budapesten született és a gimnázium után fényképészetet tanult, majd a Révai Nyomdában dolgozott. Fordulatot az életében az 1968-as Ki mit tud?-on való nagy sikerű szereplése hozott. Akkor egy ország ismerte meg a nevét, és mint parodistát könyvelték el. A tehetségkutató sikere sok fellépést hozott az ifjú művésznek, de a széria hirtelen megszakadni látszott. Gálvölgyi nem tűnt el, csak felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára, és ez azt jelentette, hogy egy időre fel kellett hagynia a fellépésekkel. Ezt azonban egyáltalán nem bánta, sőt boldoggá tette, hogy elindulhatott azon az úton, amiről mindig is álmodott. 

Az 1968-as Ki mit tud? II. döntőjében (MTI Fotó: Patkó Klára)

A Thália Színházban kezdte karrierjét 1973-ban, és bár Kazimír Károly bízott az ifjú tehetségében, kezdetben csak apróbb szerepeket kapott. Gálvölgyi ebben az időszakban rengeteget szinkronizált, amit nagyszerű fejlődési lehetőségnek tekintett. Karrierje fokozatosan indult be, és egyre inkább a komédiák és a kabaré világa felé terelődött. 1993-ban átszerződött a Madách Színházba, és a társulat tagja volt 2012-ig. Gyakori vendégszereplő volt a Vidám Színpadon és sok szilveszteri műsorban is feltűnt. Fantasztikus átlényegüléseit jól példázza az alábbi, Kalmár Tibor tollából való anekdota: „Egyik műsorunkban volt egy horrorisztikus tréfa, amelyben Gálvölgyi János egy öregasszonyt alakított, aki eltartási szerződést kötött egy ifjú párral. Gálvölgyi előadás előtt az idős néni parókájában és maszkjában kiment az udvarra rágyújtani, és amikor vissza akart jönni, a portás megállította azzal, hogy: hová? hová? Gálvölgyi nem akarta magát leleplezni és közölte, hogy Gálvölgyire szeretne jegyet váltani, mire a portás átirányította a másik bejáratnál lévő pénztárhoz. A pénztárosnő sem ismerte fel, így Gálvölgyi jegyet váltott saját magához.”

Kalocsay Miklóssal és Straub Dezsővel (MTI Fotó: Inkey Alice)

Gálvölgyi a szilveszteri műsorok mellett kabarék és számos szórakoztató műsor állandó vendégeként sokat volt képernyőn. Sokáig társműsorvezetője volt a Petőfi Rádió Kettőtől hatig című kívánságműsorának is, amelynek később Kettőtől ötig lett a címe. Lemezek, könyvek egészítik ki színes pályáját, hangját pedig rádiójátékok, hangoskönyvek és rengeteg szinkronszerepe őrzi. Többek között ő marad örök magyarhangja a már elhunyt angol komikusnak, Benny Hillnek. Egy ideig oktatóként is tevékenykedett, ugyanis a Gór Nagy Mária Színitanoda színészmesterség-tanára is volt. A magánéletében is kissé különc művész különös hobbiként bohócokat gyűjt, és rajongói még azt is kijárták, hogy egy csillag viselje a nevét a NASA csillagtérképén. 

A német krimisorozat, a Derrick főszereplői és szinkronjaik (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Gálvölgyi színészi tehetségéről ekképp mesél Kalmár Tibor a Volt egyszer egy kabaré című könyvében: „Évekkel később ugyanettől a szerzőtől (Ray Cooney, a szerk.) a Család ellen nincs orvosságot mutattuk be. A kórházi miliőben játszódó darab főszerepét ebben az előadásban is Gálvölgyi János játszotta, aki elementáris volt a kissé bolondos igazgató-főorvos szerepében. Ahogy a szakmai zsargon mondja, „pofon csapta a szerep”. Volt egy jelenete, amikor ápolónak öltözve menekült az apasági keresetet benyújtó egykori kedvese elől. Három órán keresztül szinte le sem jött a színpadról, és egész idő alatt hullámzott a nézőtér a röhögéstől. Mondanom sem kell, hogy szék itt sem maradt szárazon. És még valami: nem volt két egyforma előadás! Partnerei imádtak vele játszani, mert minden estére tartogatott valami meglepetést! De olyat, amely nem lógott ki a darabból, és tökéletesen illeszkedett a szituációhoz. Ha az angol szerző megnézte volna előadásunkat, biztosan visszafordította volna angolra Gálvölgyi rögtönzéseit.”

A közönség a mára ikonikussá vált paródiáit idézi fel legszívesebben. Köszöntőnket az egyik legnépszerűbb jelenet részletével zárva kívánunk jobbulás és még sok egészségben eltöltött boldog évet!

Részlet a Rabszolgasors - Gálvölgyi János Isaura paródiája című műsorból

Gálvölgyi Jánost az MTVA Archívum online csatornáján az m3.hu-n a Halhatatlanok Társulata című portrésorozat róla szóló részével, a Velúrzakó című színházi közvetítéssel, valamint a Játékosok – Történet a régmúlt időkből című tévéjátékkal köszöntjük. Tartsanak velünk!

Borítókép: Gálvölgyi János, színész MTI Fotó, Készítette: Tóth György Tulajdonos: MTV Fotóarchívum: MTI-FOTO-TGYGY19860712006

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Irinyi és a világhódító találmány

205 éve született a biztonsági gyufa feltalálója. Megmutatjuk, mi mindennel foglalkozott még, és hogy mire használjuk a tűzgyújtáson kívül az apró fapálcikákat.

Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat

1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.

Julius Caesar és a szökőnap

Köztudott a négyévenkénti február végi plusz nap beiktatásának oka, az azonban már kevéssé ismert, hogy ez a toldás nem is február 29-re esik. Hogy jön ehhez Julius Caesar? Cikkünkből minden kiderül.

Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.