Fürdő a Gellért-hegy lábánál

A XII. század derekától tudósítanak történeti források a hegy lábánál feltörő források gyógyító erejéről.

Városi séták

2021.07.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


Számos középkori utazó számolt be arról, hogy itt fürdött. A török hódoltság idején a világutazó Evlija Cselebi egy elhanyagolt fürdőről írt, melynek vize sokféle bajra jó. Buda visszafoglalása után, 1687-ben I. Lipót a romba dőlt fürdőt udvari orvosának, Ilmer Frigyesnek ajándékozta, aki ismét újjáépítette, és a Szüzek Fürdőjének nevezte el. A fürdő amúgy rossz hírnévnek örvendett, mert a kerítésen át sokan lesték meg az itt fürdőző nőket. A víz iszaptartalma miatt Sáros fürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült meg.

A szálloda és a fürdő a hegy lábánál (Vadas Ernő felvétele)

A régi fürdőt 1894-ben, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd építésekor lebontották, és új építését határozták el. A meghirdetett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor terve is első díjat kapott. A késő szecessziós épület 1912 és 1918 között a tervek ötvözésével épült meg. A 3500 vendég számára tervezett, négyemeletes, 176 szobás szálló 1918 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A lakosztályokat termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, falai között egy harmincágyas kórház is működött.

A fürdő színes üvegtetővel fedett központi csarnoka Huszár Adolf "Vénusz és Ámor" című szobrával. A díszablakok Hende Vince tervei alapján készültek Róth Miksa üvegfestő műhelyében (Nagy Zoltán felvétele)

A szálló fénykora a két háború közötti időszakra esett. Éttermét két évtizeden át Gundel Károly vezette, több híres ételét is itt alkotta meg. Sebestyén Artúr tervei alapján 1927-re épült meg a világ első hullám strandfürdője, 1934-ben megnyitották a pezsgőfürdőt is. A Budapestre látogató hírességek kedvelték a pazar belső tereiről, teraszairól és medencéiről híres fürdőt, amely a budapesti társasági élet központjává vált.

A hullámmedence (MTI Fotó: Szamosi János)

A II. világháború a szállodát sem kímélte, csupán a falai maradtak meg. A szakaszos felújítás 1972-re fejeződött be, az épület teljesen visszanyerte eredeti képét. A pótolhatatlan eredeti belső díszítés a Zsolnay-majolikákkal a szállodában elpusztult, de a fürdőben csaknem mindenütt fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a művészi mozaikok, a színes üvegablakok és szobrok. A fürdő átfogó felújítása 2007–2008-ban zajlott, a szabadtéri hullámfürdő és a hullámterasz termálvizű medencével egészült ki.

A fürdő központi csarnoka (Nagy Zoltán felvétele)

A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand a főváros talán legszebb fürdője. A négycsillagos, jelenleg 234 szobás, patinás szálloda vendégkönyvei a zenész Pablo Casals, Arthur Rubinstein, David Ojsztrah, Yehudi Menuhin, Richard Nixon amerikai elnök, a dalai láma, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és még számos híresség nevét, elismerő sorait őrzik, és a közelmúltban több hollywoodi filmben is feltűnt.

Fürdőzők a hullámmedencében, az előtérben Telcs Ede Gyermekfigurák című szobrával (MTI Fotó: Fényes Tamás)

Borítókép: Budapest, 1960. június 27. A Gellért Gyógyfürdő és uszoda hullámmedencéje fürdőzőkkel, háttérben a szálloda épülete. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Fényes Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-816141

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Ezredévi kiállítás és a kontinens első földalatti vasútja

1896. május 2-án nyílt meg Budapesten a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére a millenniumi kiállítás, és ugyanezen a napon indult meg a rendszeres forgalom Európa (London után) második és a kontinens első földalatti vasútján.

"Az ember vagy csinál valamit vagy dögöljön meg!"

Ha van színész, akinek titokzatos tekintete és művészete beleégett az örökkévalóságba, az az övé. Személyisége feledhetetlen, emléke nemzedékeken átívelő. 90 éves lenne Latinovits Zoltán.

Építészből népzenész

75 éves Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, népzenekutató, dalszerző, a Nemzet Művésze, a Sebő-együttes alapítója.

Kő és lélek – megkövült történelmünk

Melocco Miklós Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje 1935. április 3-án született Rómában.