Az első magyar olimpiai arany
1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.
Múltidő
2021.04.11 | olvasási idő: kb. 2 perc
Athénban 1896. április 6-ától 15-ig rendezték meg az első újkori nyári olimpiát. A francia Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére rendezett olimpián az európai országok sportolóin kívül az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália is részt vett. A modern olimpiák első bajnoka, az amerikai James Connolly 13,42 méteres teljesítménnyel nyerte meg a hármasugrást.
A magyar sport első olimpiai aranyérmét április 11-én Hajós Alfréd nyerte a 100 méteres gyorsúszásban, majd egy óra múlva az 1200 méteres gyorsúszásban is diadalmaskodott. Teljesítményének értékét növeli, hogy a tengervíz hőmérséklete 13 °C volt. (Sportolóink még egy ezüst- és három bronzérmet szereztek Athénban.) Később labdarúgó lett, 1901-ben tagja volt az első magyar bajnokcsapatnak, a Budapesti Torna Clubnak, 1906-ban pedig egy esztendőn át a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.
Miután visszavonult az aktív sportolástól, építészmérnökként dolgozott. A szellemi olimpián is indult: 1924-ben Lauber Dezsővel közösen készített stadionterve ezüstérmet nyert Párizsban; az aranyérmet nem ítélték oda. Számos épületet tervezett: a nevét viselő margitszigeti fedett Sportuszodát, az első magyarországi stadiont, az újpesti Megyeri úti sporttelepet és az Arany Bika Szállodát Debrecenben.
Borítókép: Athén, 1915. október 1. Athéni utcakép, a háttérben az Akropolisz romjaival. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-750738.
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Kállai Ferenc, avagy Bánk bán, Falstaff, Pelikán elvtárs és a többiek
Kállai Ferenc Kossuth-, Prima Primissima díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze 1925. október 4-én született Gyomán, és kisgyermek kora óta 2010-ben bekövetkezett haláláig mást sem csinált, csak színházasdit játszott.
A lépcső aljától a halhatatlanságig
A ma 75 éves Szacsvay László egyesek szerint „ártatlan szemű harlequin”, míg mások szerint ragyogóan tehetséges karakterszínész. Az idén Páger Antal-díjjal jutalmazott színész már majd’ az összes neves elismerést begyűjtötte, és az sem véletlen, hogy 2021 óta a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja.
Nyolc lóerős Tündék
Ráadásul tiszavirág-életűek...
Julius Caesar és a szökőnap
Köztudott a négyévenkénti február végi plusz nap beiktatásának oka, az azonban már kevéssé ismert, hogy ez a toldás nem is február 29-re esik. Hogy jön ehhez Julius Caesar? Cikkünkből minden kiderül.