Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Múltidő

2021.04.11 | olvasási idő: kb. 2 perc


Athénban 1896. április 6-ától 15-ig rendezték meg az első újkori nyári olimpiát. A francia Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére rendezett olimpián az európai országok sportolóin kívül az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália is részt vett. A modern olimpiák első bajnoka, az amerikai James Connolly 13,42 méteres teljesítménnyel nyerte meg a hármasugrást.

A győzelem istennője, Niké templomának romjai

A magyar sport első olimpiai aranyérmét április 11-én Hajós Alfréd nyerte a 100 méteres gyorsúszásban, majd egy óra múlva az 1200 méteres gyorsúszásban is diadalmaskodott. Teljesítményének értékét növeli, hogy a tengervíz hőmérséklete 13 °C volt. (Sportolóink még egy ezüst- és három bronzérmet szereztek Athénban.) Később labdarúgó lett, 1901-ben tagja volt az első magyar bajnokcsapatnak, a Budapesti Torna Clubnak, 1906-ban pedig egy esztendőn át a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.

Hajós Alfréd a tervezőasztalnál (MTI Fotó: Pálvölgyi Ferenc)

Miután visszavonult az aktív sportolástól, építészmérnökként dolgozott. A szellemi olimpián is indult: 1924-ben Lauber Dezsővel közösen készített stadionterve ezüstérmet nyert Párizsban; az aranyérmet nem ítélték oda. Számos épületet tervezett: a nevét viselő margitszigeti fedett Sportuszodát, az első magyarországi stadiont, az újpesti Megyeri úti sporttelepet és az Arany Bika Szállodát Debrecenben.

Borítókép: Athén, 1915. október 1. Athéni utcakép, a háttérben az Akropolisz romjaival. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-750738.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Bajor Gizi rejtélyes halála

A legendás színésznő halálát máig titkok övezik. Egy elborult elméjű férj, öngyilkosság vagy összeesküvés állt a háttérben?

Hallja? Nem hallja?!

Zajongani fogunk. És hogy érdekesebb legyen, olvasóinkat is játékra hívjuk.

„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.

Egy következetes kassai polgár

Százhúsz esztendeje, 1900. április 11-én született Márai Sándor, aki 1948-ban befutott íróként hagyta el az országot, és addig nem engedte kiadatni műveit hazájában, amíg szovjet csapatok állomásoznak Magyarországon.