„Halló, halló, itt rádió Budapest”

1925. december elsején hangzott el az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás immár 95 esztendős történetének nyitányát jelezte.

2020.12.01 | olvasási idő: kb. 4 perc


Több évtized tudományos és technikai felfedezéseinek sora, hosszas kísérletek tették lehetővé a széles nagyközönség által is élvezhető rendszeres rádióadások megszületését. A drót nélküli szikratávírótól Puskás Tivadar telefonhírmondójáig, a „Beszélő újságig” mind fontos mérföldkövei voltak a megtett útnak. Így 1925-ben megszólalhatott „Budapest 1.”, 1932-től pedig „Budapest II.”műsora.

Az MTVA Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumában található Morse jeladó, detektoros rádiók az 1920-as évekből, és a rádió elődje, egy működő telefonhírmondó készülék. (MTI FOTÓ: Zih Zsolt)

A Puskás által Budapesten 1893-ban indított világszínvonalú rendszer a műsorszolgáltatás, a mai broadcasting őseként rengeteg hírrel és utóbb szórakoztató tartalommal látta el az előfizetőket. Zenei közvetítéssel és tőzsdei gyorsjelentéssel – igaz, még csak zsinóron, a telefonkészülékeken keresztül. A megvalósulást a technikai feltételek megteremtésével a Posta Kísérleti Állomáson folyó fejlesztési munkák is elősegítették – hiszen a Magyar Posta jeladóival működtette a távíró-szolgáltatást is.

Magyarország az 1920-as évek végétől rádiógyártó nagyhatalommá vált. Olyan világszerte elismert és keresett márkával mint az Orion. MTI Fotó:Rév Miklós

1925. december 1-jén az MTI bábáskodásával a frissen alapított Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. este 8 órakor avatóünnepséggel és hangversennyel tette közhírré a folyamatos magyar rádiós műsorsugárzás elindítását. A budapesti rádió technikai hátterét a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette. Mégpedig a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióban, hiszen a Bródy Sándor utcai – akkori Sándor utcai – telephelyre csak az 1928-as szükségszerű bővítés nyomán költözött be a rádió.

Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnöke, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. első elnöke családja körében. MTI Fotó: Reprodukció

A rádiózás hőskorában a műsorok kivétel nélkül élőben mentek. Az átállások idejére – amikor a bemondó, felolvasó vagy a zenekar kiment-bejött a stúdióba, vagy adásszünet volt – sugározni kellett valamit, hogy a hallgatók tudják, itt Budapest 1. adója található. Így megszületett a szünetjel, egy jellegzetes adóazonosító szignál. A magyar rádió első szünetjelét egy átalakított morzegéppel állították elő. Ezt a megoldást más külföldi adók is átvették. A szünetjelre szükség is volt, hiszen eleinte a heti adásidő nem haladta meg az 50 órát.

A felvételtechnika fejlődése az 1930-as években már lehetővé tette nagy művészeink hangjának megőrzését. Babits verset mond a Magyar Rádió stúdiójában. (MTI Fotó: Reprodukció Készítette: Ráfael Csaba)

A rádiózáshoz természetesen nemcsak rádióvevők, erősítők, stúdiók és adóállomások műszaki berendezései szükségeltetnek, hanem műsorkészítők is. Az első a sorban a népszerű Scherz bácsi volt. Scherz Ede felolvasott, de ha kellett szavalt és nótázott is a mikrofon előtt. Hamarosan női bemondók is feltűntek a stúdióban, mint az LGT Szól a rádió! című slágerében is megénekelt Skoff Elza vagy Filotás Lili. Végül az ifjabb testvér, a rádió túlszárnyalta elődjét, a telefonhírmondót. A rádiózás rohamos térhódításával utóbbi fokozatosan elsorvadt. 1943-ban az összes magánkészüléket leszerelték.

Borítókép: Magyarország, 1956. március 28. Családi életkép rádiókkal: anya gyermekével egy Orion AR 601-es készülék és egy Terta T 406 B kisrádió társaságában. Készítette: Komlós Tibor Azonosító: MTI-FOTO-787185

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 287 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál


További cikkek:

Minden este Zenthe!

100 esztendeje született a színművész, akit a szakma és a közönség egyformán elismert és szeretett, saját bevallása szerint tenyerén hordozta a Jóisten. Zenthe Ferenc emléke előtt tisztelgünk, s hogyan is tehetnénk ezt méltóbban, mint (legnépszerűbb tévés, illetve színházi szerepeinek)[https://archivum.mtva.hu/m3/open?collection=M3-WmVudGhlMTAw&fbclid=IwAR30uvaouSlDQMy-UhkS6X0h9hYZL1Sr2SDlw41HayqT1x_woT4Na8EbhKQ] felidézésével?

Az ember, aki nemcsak beszélni, hanem viselkedni is tanította az országot

Magyarországon négy, Angliában egy általános iskola viseli a nevét, amely összeforrt a beszédpedagógia és beszédtechnika fogalmával. Elképesztő népszerűségét mindig kifogástalan emberi és szakmai példamutatásának, alázatának köszönhette. Július 29-én ünnepelné 85. születésnapját Montágh Imre.

Színészek főzőkanállal – címszerep a gasztronómia színpadán

A színpad a pillanat művészete. A színházi sikert az asztali örömök pódiumán föltálalt nevezetes fogások gyakorta túlélik. Újházi Ede a realista színjátszás legendás mestere ma már talán csak a gőzölgő húslevest kanalazva jut eszünkbe.

Bástya bámészkodóknak

1905. október 9-én adták át a budai Várban Schulek Frigyes építőművész főművét, a Halászbástyát.