„Halló, halló, itt rádió Budapest”

1925. december elsején hangzott el az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás immár 95 esztendős történetének nyitányát jelezte.

Házon belül

2020.12.01 | olvasási idő: kb. 4 perc


Több évtized tudományos és technikai felfedezéseinek sora, hosszas kísérletek tették lehetővé a széles nagyközönség által is élvezhető rendszeres rádióadások megszületését. A drót nélküli szikratávírótól Puskás Tivadar telefonhírmondójáig, a „Beszélő újságig” mind fontos mérföldkövei voltak a megtett útnak. Így 1925-ben megszólalhatott „Budapest 1.”, 1932-től pedig „Budapest II.”műsora.
Az MTVA Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumában található Morse jeladó, detektoros rádiók az 1920-as évekből, és a rádió elődje, egy működő telefonhírmondó készülék. (MTI FOTÓ: Zih Zsolt)
A Puskás által Budapesten 1893-ban indított világszínvonalú rendszer a műsorszolgáltatás, a mai broadcasting őseként rengeteg hírrel és utóbb szórakoztató tartalommal látta el az előfizetőket. Zenei közvetítéssel és tőzsdei gyorsjelentéssel – igaz, még csak zsinóron, a telefonkészülékeken keresztül. A megvalósulást a technikai feltételek megteremtésével a Posta Kísérleti Állomáson folyó fejlesztési munkák is elősegítették – hiszen a Magyar Posta jeladóival működtette a távíró-szolgáltatást is.
Magyarország az 1920-as évek végétől rádiógyártó nagyhatalommá vált. Olyan világszerte elismert és keresett márkával mint az Orion. MTI Fotó:Rév Miklós
1925. december 1-jén az MTI bábáskodásával a frissen alapított Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. este 8 órakor avatóünnepséggel és hangversennyel tette közhírré a folyamatos magyar rádiós műsorsugárzás elindítását. A budapesti rádió technikai hátterét a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette. Mégpedig a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióban, hiszen a Bródy Sándor utcai – akkori Sándor utcai – telephelyre csak az 1928-as szükségszerű bővítés nyomán költözött be a rádió.
Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnöke, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. első elnöke családja körében. MTI Fotó: Reprodukció
A rádiózás hőskorában a műsorok kivétel nélkül élőben mentek. Az átállások idejére – amikor a bemondó, felolvasó vagy a zenekar kiment-bejött a stúdióba, vagy adásszünet volt – sugározni kellett valamit, hogy a hallgatók tudják, itt Budapest 1. adója található. Így megszületett a szünetjel, egy jellegzetes adóazonosító szignál. A magyar rádió első szünetjelét egy átalakított morzegéppel állították elő. Ezt a megoldást más külföldi adók is átvették. A szünetjelre szükség is volt, hiszen eleinte a heti adásidő nem haladta meg az 50 órát.
A felvételtechnika fejlődése az 1930-as években már lehetővé tette nagy művészeink hangjának megőrzését. Babits verset mond a Magyar Rádió stúdiójában. (MTI Fotó: Reprodukció Készítette: Ráfael Csaba)
A rádiózáshoz természetesen nemcsak rádióvevők, erősítők, stúdiók és adóállomások műszaki berendezései szükségeltetnek, hanem műsorkészítők is. Az első a sorban a népszerű Scherz bácsi volt. Scherz Ede felolvasott, de ha kellett szavalt és nótázott is a mikrofon előtt. Hamarosan női bemondók is feltűntek a stúdióban, mint az LGT Szól a rádió! című slágerében is megénekelt Skoff Elza vagy Filotás Lili. Végül az ifjabb testvér, a rádió túlszárnyalta elődjét, a telefonhírmondót. A rádiózás rohamos térhódításával utóbbi fokozatosan elsorvadt. 1943-ban az összes magánkészüléket leszerelték. Borítókép: Magyarország, 1956. március 28. Családi életkép rádiókkal: anya gyermekével egy Orion AR 601-es készülék és egy Terta T 406 B kisrádió társaságában. Készítette: Komlós Tibor Azonosító: MTI-FOTO-787185 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 287 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál
További cikkek:

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.

Legyen a Nemzeti Fotótár közösségi szerkesztője!

Új funkcióval bővült szolgáltatásaink sora, amelynek biztosan sokan fognak örülni. Mostantól bárki lehet Fotótárunk közösségi szerkesztője, tartsanak velünk a több mint 275 ezer kép birodalmába!

Mindannyiunk Ötvös Csöpije, Sándor Mátyása, Zentay Dezsője

80 éves lenne Bujtor István, ez alkalomból felelevenítünk néhány kedves sztorit róla és pályafutásáról.

Nyolc lóerős Tündék

Ráadásul tiszavirág-életűek...