
„Halló, halló, itt rádió Budapest”
1925. december elsején hangzott el az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás immár 95 esztendős történetének nyitányát jelezte.
2020.12.01 | olvasási idő: kb. 4 perc
Több évtized tudományos és technikai felfedezéseinek sora, hosszas kísérletek tették lehetővé a széles nagyközönség által is élvezhető rendszeres rádióadások megszületését. A drót nélküli szikratávírótól Puskás Tivadar telefonhírmondójáig, a „Beszélő újságig” mind fontos mérföldkövei voltak a megtett útnak. Így 1925-ben megszólalhatott „Budapest 1.”, 1932-től pedig „Budapest II.”műsora.

A Puskás által Budapesten 1893-ban indított világszínvonalú rendszer a műsorszolgáltatás, a mai broadcasting őseként rengeteg hírrel és utóbb szórakoztató tartalommal látta el az előfizetőket. Zenei közvetítéssel és tőzsdei gyorsjelentéssel – igaz, még csak zsinóron, a telefonkészülékeken keresztül. A megvalósulást a technikai feltételek megteremtésével a Posta Kísérleti Állomáson folyó fejlesztési munkák is elősegítették – hiszen a Magyar Posta jeladóival működtette a távíró-szolgáltatást is.

1925. december 1-jén az MTI bábáskodásával a frissen alapított Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. este 8 órakor avatóünnepséggel és hangversennyel tette közhírré a folyamatos magyar rádiós műsorsugárzás elindítását. A budapesti rádió technikai hátterét a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette. Mégpedig a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióban, hiszen a Bródy Sándor utcai – akkori Sándor utcai – telephelyre csak az 1928-as szükségszerű bővítés nyomán költözött be a rádió.

A rádiózás hőskorában a műsorok kivétel nélkül élőben mentek. Az átállások idejére – amikor a bemondó, felolvasó vagy a zenekar kiment-bejött a stúdióba, vagy adásszünet volt – sugározni kellett valamit, hogy a hallgatók tudják, itt Budapest 1. adója található. Így megszületett a szünetjel, egy jellegzetes adóazonosító szignál. A magyar rádió első szünetjelét egy átalakított morzegéppel állították elő. Ezt a megoldást más külföldi adók is átvették. A szünetjelre szükség is volt, hiszen eleinte a heti adásidő nem haladta meg az 50 órát.

A rádiózáshoz természetesen nemcsak rádióvevők, erősítők, stúdiók és adóállomások műszaki berendezései szükségeltetnek, hanem műsorkészítők is. Az első a sorban a népszerű Scherz bácsi volt. Scherz Ede felolvasott, de ha kellett szavalt és nótázott is a mikrofon előtt. Hamarosan női bemondók is feltűntek a stúdióban, mint az LGT Szól a rádió! című slágerében is megénekelt Skoff Elza vagy Filotás Lili. Végül az ifjabb testvér, a rádió túlszárnyalta elődjét, a telefonhírmondót. A rádiózás rohamos térhódításával utóbbi fokozatosan elsorvadt. 1943-ban az összes magánkészüléket leszerelték.
Borítókép: Magyarország, 1956. március 28. Családi életkép rádiókkal: anya gyermekével egy Orion AR 601-es készülék és egy Terta T 406 B kisrádió társaságában. Készítette: Komlós Tibor Azonosító: MTI-FOTO-787185
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 287 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál
Minden este Zenthe!
100 esztendeje született a színművész, akit a szakma és a közönség egyformán elismert és szeretett, saját bevallása szerint tenyerén hordozta a Jóisten. Zenthe Ferenc emléke előtt tisztelgünk, s hogyan is tehetnénk ezt méltóbban, mint (legnépszerűbb tévés, illetve színházi szerepeinek)[https://archivum.mtva.hu/m3/open?collection=M3-WmVudGhlMTAw&fbclid=IwAR30uvaouSlDQMy-UhkS6X0h9hYZL1Sr2SDlw41HayqT1x_woT4Na8EbhKQ] felidézésével?
Az ember, aki nemcsak beszélni, hanem viselkedni is tanította az országot
Magyarországon négy, Angliában egy általános iskola viseli a nevét, amely összeforrt a beszédpedagógia és beszédtechnika fogalmával. Elképesztő népszerűségét mindig kifogástalan emberi és szakmai példamutatásának, alázatának köszönhette. Július 29-én ünnepelné 85. születésnapját Montágh Imre.
Színészek főzőkanállal – címszerep a gasztronómia színpadán
A színpad a pillanat művészete. A színházi sikert az asztali örömök pódiumán föltálalt nevezetes fogások gyakorta túlélik. Újházi Ede a realista színjátszás legendás mestere ma már talán csak a gőzölgő húslevest kanalazva jut eszünkbe.
Bástya bámészkodóknak
1905. október 9-én adták át a budai Várban Schulek Frigyes építőművész főművét, a Halászbástyát.