Háry, a XXI. századi hős

Hogy kicsoda Háry János? A nagyot mondó bakát nem kell különösebben bemutatni. Garay János elbeszélő költeménye alapján írt daljátékával Kodály Zoltán egy csapásra ismertté és népszerűvé tette alakját, a magyar kultúra napjainkig élő, szerves részévé vált.

2019.08.06


Háry János szerethető és szeretnivaló figura, annak ellenére - vagy éppen azért - mert a hallgatósága mindig tudja, hogy egy szavát sem hiheti. Hogy Garay valóban egy létező leszerelt huszárról vagy egy Szekszárdon élt Háryról mintázta-e alakját, avagy teljesen az írói fantázia szüleménye a hős, tulajdonképpen mindegy is, hiszen a hetvenkedő katona ősrégi archetípus az irodalomban. Egy biztos: kalandjai mesébe illően valószínűtlenek, s éppen ezért rendkívül szórakoztatóak kicsik és nagyok számára egyaránt. A Habsburg főhercegnő életének egy kézmozdulattal történő megmentése vagy éppen kikosarazása éppúgy hihetetlen, tehát remek humorforrás. 


Kodály Zoltán a 80. születésnapja tiszteletére rendezett Háry-díszbemutatón

S hogyan lehet a ma embere számára is átélhető és szórakoztató ez a XIX. században játszódó történet? Egyrészt a Kodály által az operába dolgozott népdalok világa biztosítja a folytonosságot, hiszen daloljuk és tovább éltetjük ezeket a dallamokat  - például az A jó lovas katonának, az Ábécédé vagy a Felszántom a császár udvarát kezdetűeket - napjainkban is. Másrészt a vizuális kultúra fejlődése, az új, korszerű eszközökkel történő ábrázolás garantálja, hogy élvezhető és izgalmas alkotások jöjjenek létre. Háry János történetének sok egyéb - a kisebbeket is megszólító - feldolgozása mellett ilyen újszerű, XX. századhoz illő, az új formanyelvet felhasználó újramesélése volt Jankovics Marcell (animációs rendező) és Richly Zsolt (rendező és figuratervező) Pannónia Filmstúdióban gyártott animációs filmje.


Jankovics Marcell munka közben

Az 1983-ban készült egész estés alkotás Kodály művén alapszik, zenéjét Kodály daljátékának felhasználásával Ferencsik János világhírű karmester komponálta. Az eredeti cselekményen nem változtattak, de szélesebb közönséghez sikerült eljuttatni az animáció eszközével.  A történelmi téma így friss köntöst kapott, aminek segítségével kicsik és nagyok körében egyaránt népszerűvé vált. Hatalmas munka volt a több mint egy órás film létrehozása, negyven rajzoló körülbelül hatvanezer képének felhasználásával készült el. Hangjukat a kor népszerű színművészei kölcsönözték a figuráknak - többek között Szabó Gyula, Balázs Péter, Császár Angéla és Haumann Péter -  így a szinkron külön élményt nyújt a mai nézők számára is.

Hogyan lehet még látványosabbá varázsolni egy több mint 35 éves animációt? Természetesen digitális technológia segítségével. Az MMA és az NKA közös támogatásával, egy külföldi cég segítségével szkennelték újra a legmodernebb technológiával, UHD-felbontásban a képeket, azt MTVA műhelyében pedig restaurálták a filmet. (A restaurálás folyamatáról egy korábbi cikkünkben már írtunk.) Az eredmény árnyaltabb és részletgazdagabb ábrázolás, XXI. századi látvány. A különbség szembeötlő, az ízelítő után érdemes tehát megnézni az MTVA Archívumának M3.hu oldalán a teljes filmet is, mely 2019. augusztus 10. után elérhető.

(Borítókép: Kecskemét, 1971. július 21. Az ország első vidéki rajzfilmstúdiója. Az egyre növekvő hazai és külföldi reklám-, oktató-, tudományos-, játék- és rajzfilm iránti igény kielégítése céljából alakult a Pannónia Filmstúdió kecskeméti rajz- és animációs műterme. Az itt dolgozó 20-24 éves fiatalok 2 évi tanulás után vizsgázhatnak az animációs rajzfilmkészítésből. MTI Fotó: Karáth Imre, azonosító: F_KAR19710721005.jpg)

Kapcsolódó cikkek:





További cikkek:

Koponyák és bordák a Rádióarchívumban

Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mi a kapcsolat a címben szereplő dolgok között? Ez is kiderül, mire végzünk a Rádióarchívumban és Felvételtárban tett rövid sétánkkal. Tartsanak velünk!

Színészek az újságírók ellen

SZÚR. Sokan valószínűleg még emlékeznek, sokan azonban már nem, hogy miből áll össze ez a mozaikszó. Gyorsan el is áruljuk: színészek és újságírók rangadója. Hosszú időn keresztül igazi esemény volt ez, mely tömegeket mozgatott meg: volt idő, amikor a Népstadiont is megtöltötték az érdeklődők.

Igazi férfiak és igazi nők

140 éve született egyik legnagyobb és legnépszerűbb írónk, Móricz Zsigmond. Epikája számos későbbi népszerű filmhez nyújtott remek alapot, amelyek a mai közönség számára is tartogatnak mondanivalót és értéket. Ilyen a Rózsa Sándorról szóló regényből készült film és neki köszönhetjük a Míg tart a szerelmet is. Persze nem csak Móricz műveit hoztuk a hétre. Középpontban a férfiak és a nők kapcsolata remek színészekkel és sziporkázó alakításaikkal, természetesen szórakoztató formában.

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.