Heltai Jenő – a felcseperedő nagyváros költője

Szellemessége már jellegzetes pesti humor, kabarédalainak pajzánsága már nagyvárosi huncutság.

Kultúrsnack

2021.08.11 | olvasási idő: kb. 2 perc


1871. augusztus 11-én született Pesten. Jogi tanulmányait félbehagyva újságíró lett. A Magyar Hírlap, a Pesti Napló, A Hét hasábjain jelentek meg versei, elbeszélései, publicisztikái. A lapokat éveken át tudósította külföldről: Párizsból, Londonból, Bécsből, Berlinből, Konstantinápolyból. A húszas években az Athenaeum Kiadó művészeti igazgatója volt, az ő nevéhez fűződik az akkor már néhány éve elhunyt Ady Endre összes költeményeinek kiadása. 1927-ben műfordítói munkásságáért megkapta a francia Becsületrendet.

Bóka László irodalomtörténésszel beszélget a Fészek Klubban (MTI Fotó)

A nagyvárosi élet könnyed verselőjeként tűnt fel, Kató dalait sokan kívülről fújták. Krúdy Gyula a tőle telhető legnagyobb elismeréssel emlékezett meg róla: „A megnyíló új Nagykörútnak, a friss irodalmi pezsdülésnek Heltai Jenő volt a primadonnája”, és „sok új kifejezés törvénytelen apjának idézik majd meg”. S valóban, számos új jelenségnek ő adott nevet, legismertebb szóalkotása: a „mozi”.

Ruttkai Éva Ziliaként, Bilicsi Tivadar Beppóként1955-ben (MTI Fotó: Farkas Tamás

A színház tarka világa is vonzotta, az I. világháború éveiben a Vígszínház dramaturg igazgatója volt, 1929-től a Belvárosi, majd 1932-től néhány éven át a Magyar Színházat vezette. A harmincas években írta romantikus mesejátékait, melyek közül a legnagyobb sikert „A néma levente” (1936) érte el. A szép olasz nemesasszony, Zilia szerepét számos kiváló színésznő játszotta, köztük Bajor Gizi, Neményi Lili és Ruttkai Éva.

A nyolcvanadik születésnapjára rendezett ünnepi vacsorán a Margit-szigeti Nagyszállóban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A II. világháború alatt bujkálnia kellett, 1945-ben a Magyar PEN Klub elnökévé választották. 1955-ben mutatták be utolsó mesejátékát, a Szépek szépét. 1957-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, és még ugyanebben az évben, szeptember 3-án meghalt.

Borítókép: 1946. Heltai Jenő arcképe. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Várkonyi László. Azonosító: MTI-FOTO-755118

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta

Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.

Kő és lélek – megkövült történelmünk

Melocco Miklós Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje 1935. április 3-án született Rómában.

Mesemaraton az 1960-as-'90-es évekből!

Hogy mivel kedveskedünk a legkisebbeknek gyermeknap alkalmából? Egy időutazással, amelyen több évtized kedvenc magyar rajzfilmjeivel ismerkedhetnek meg. Közös kaland szülőknek és gyerekeknek, tartsanak velünk!

Kétszázötven éve tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.