Heltai Jenő – a felcseperedő nagyváros költője
Szellemessége már jellegzetes pesti humor, kabarédalainak pajzánsága már nagyvárosi huncutság.
Kultúrsnack
2021.08.11 | olvasási idő: kb. 2 perc
1871. augusztus 11-én született Pesten. Jogi tanulmányait félbehagyva újságíró lett. A Magyar Hírlap, a Pesti Napló, A Hét hasábjain jelentek meg versei, elbeszélései, publicisztikái. A lapokat éveken át tudósította külföldről: Párizsból, Londonból, Bécsből, Berlinből, Konstantinápolyból. A húszas években az Athenaeum Kiadó művészeti igazgatója volt, az ő nevéhez fűződik az akkor már néhány éve elhunyt Ady Endre összes költeményeinek kiadása. 1927-ben műfordítói munkásságáért megkapta a francia Becsületrendet.
A nagyvárosi élet könnyed verselőjeként tűnt fel, Kató dalait sokan kívülről fújták. Krúdy Gyula a tőle telhető legnagyobb elismeréssel emlékezett meg róla: „A megnyíló új Nagykörútnak, a friss irodalmi pezsdülésnek Heltai Jenő volt a primadonnája”, és „sok új kifejezés törvénytelen apjának idézik majd meg”. S valóban, számos új jelenségnek ő adott nevet, legismertebb szóalkotása: a „mozi”.
A színház tarka világa is vonzotta, az I. világháború éveiben a Vígszínház dramaturg igazgatója volt, 1929-től a Belvárosi, majd 1932-től néhány éven át a Magyar Színházat vezette. A harmincas években írta romantikus mesejátékait, melyek közül a legnagyobb sikert „A néma levente” (1936) érte el. A szép olasz nemesasszony, Zilia szerepét számos kiváló színésznő játszotta, köztük Bajor Gizi, Neményi Lili és Ruttkai Éva.
A II. világháború alatt bujkálnia kellett, 1945-ben a Magyar PEN Klub elnökévé választották. 1955-ben mutatták be utolsó mesejátékát, a Szépek szépét. 1957-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, és még ugyanebben az évben, szeptember 3-án meghalt.
Borítókép: 1946. Heltai Jenő arcképe. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Várkonyi László. Azonosító: MTI-FOTO-755118
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.
Az utolsó magyar vb-gól szerzője
A 61-szeres magyar válogatott futballista, Détári Lajos egykor a világ harmadik legdrágább középpályása volt, és pályafutása során hétszer kapott meghívást a világválogatottba. 60. szülinapján köszöntjük a világklasszist.
„Az ember jó! Ezért múlik el tőle minden gonosz!”
Egy rövid, ám jelentős írói karrier, ami olyan alapműveket alkotott, mint az Ötödik pecsét vagy a Húsz óra. Traktorgyári munkásból Kossuth-díjas író, majd évtizedekre az olvasók szolgálatában egyszerű könyvtáros. 95 éve született Sánta Ferenc.
Az örökifjú Tordai Teri
„Az élet egy nagy színház, ahol vannak első sorok és királyi páholyok. Úgy vélem, kiérdemeltem egy szerény oldalpáholyt, ahonnan nézelődhetem” – nyilatkozta egy alkalommal.