A legnagyobb szívű ember

„A fiatalok is imádták, ugyanúgy, ahogy az öregek, mindenki. Nem kell ennél több. Se, mint ember, se, mint színész.”– mondta Benedek Miklós Hollósi Frigyesről.

Karakter

2022.12.05 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Jászai Mari-díjas művész, aki már tíz éve nincs közöttünk, Budapesten született 1941-ben. Szüleit korán elvesztette, mindössze 5 éves volt édesapja halálakor, tíz évvel később pedig édesanyja is elhunyt. Nagynénje és nagybátyja nevelte fel őt és öccsét, akivel minden rosszaságban, kalandban benne voltak, 1995-ben azonban testvérét is elvesztette. 

Nem készült színésznek. A színházi pálya csak akkor kezdte foglalkoztatni, amikor Ascher Oszkártól jött a dicséret, hogy milyen nagyszerűen szaval. Érettségi után rögtön felvették a színművészetire, de az első vizsga után eltanácsolták, mondván: nem fejleszthető. Osztályfőnöke Békés András volt, aki azt mondta neki: „Frici, maga egy erős ember, megállja a helyét bárhol. Nem akarom, hogy egy szomorú ember legyen a pályán, mert higgye el, ez a pálya sokkal több szomorú embert hoz létre, mint ahány megelégedettet.” Nagyon jól érezte magát a főiskolán, ezért rettentően el volt keseredve a kirúgást követően. Egész életében fájlalta, hogy nincs színészi diplomája, amiről így vallott: „Nekem az életemben nagyon sok szomorú esemény volt. Elvesztettem a szüleimet, az öcsémet, de ez ugyanúgy azokhoz a fájdalmakhoz tartozik.” Évekig nem ment a Rákóczi út főiskolához közelebb eső oldalán, mert rosszul volt az épület puszta közelségétől is.

A Dóm téren a VI. Pécsi Országos Színházi Találkozón 2006-ban (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)

A kirúgást követően nem sokkal Ádám Ottó hívta fel telefonon, és azt mondta, úgy érzi, nem volt teljesen igazságos ez a döntés. Bátorította, hogy próbáljon meg másképp érvényesülni a szakmában. Bár sokkal nehezebb, göröngyösebb út, de elmehetne egy vidéki színházba hasonlóan Mensáros Lászlóhoz és Darvas Ivánhoz. Kerülőúton tehát diploma nélkül is színésszé válhat. Így került Szolnokra a Szigligeti Színházba, ahol eleinte kóristaként, segédszínészként alkalmazták, majd szép lassan lépdelt fel a ranglétrán. Amikor megkapta az első igazán jelentős szerepét - Valért kellett volna alakítania a Tartuffe-ben -, egy héttel a premier előtt behívták katonának. Két év katonai szolgálat után kezdhette elölről a szakmát, de a nehézségek ellenére is az itt eltöltött éveket tartotta élete legszebb időszakának.

Szeli Ildikóval és Huszár Lászlóval a szolnoki Szigligeti Színházban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Korábbi igazgatója, Székely Gábor a Nemzeti Színházba hívta, ahol ekkor két évet töltött. 1982-ben alapító tagja volt a Katona József Színháznak, ahol olyan darabokban nyújtott emlékezeteset, mint a Mizantróp, Galócza, Platonov, az Übü király vagy a Három nővér. A két utóbbi produkcióval a fél világot bejárták. A Törőcsik Mari által alapított Művész Színházba tett rövid kitérője után visszatért a Katonába, melyet otthonának érzett, és ahol 2001-ig maradt. Végül 2002-ben az új Nemzetibe szerződött, ahol egészen haláláig játszott.

A Galócza című darab próbáján a Katonában (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Országos ismertséget a Cha-cha-cha című filmben nyújtott alakításával szerzett. Emellett olyan sikerfilmekben játszott még, mint a Hamis a baba, a Sose halunk meg, a Szerencsés Dániel és a Szamba. Igazán nagy népszerűséget a Kisváros című tévéfilmsorozatban Járai őrnagy szerepe hozott neki. Az Angyalbőrben és a Kiváros című sorozat jelenleg is nyomon követhető az m3.hu –n, valamint az archivum.mtva.hu-n, és Hollósi Frigyes szerepel a Mami blú című alkotásban is, amely december 8-án látható.

Bár nagyon szeretett horgászni, kollégái szerint ehhez már sokkal kevesebb tehetsége volt. A színész élete utolsó időszakában már kevés időt töltött a színházban, viszont sokat foglalkozott imádott unokájával, Fridával.

2010-ben a Nemzeti Színház Festőműhelyében (MTI Fotó: Kollányi Péter)

Molnár Piroska, akivel sokat játszottak együtt, így emlékezett rá: „A kedves szó talán még kevés is rá. A nagyszívű, kevés nagyobb szívű embert ismertem, talán nem is. Talán ő a legnagyobb szívű ember, aki köztünk élt.”

Borítókép: Schiller: Ármány és szerelem című romantikus tragédiájának próbáján Miller szerepében Hollósi Frigyes játszik a Nemzeti Színházban Tulajdonos: MTI. Készítette: Beliczay László. Azonosító: MTI-FOTO-DBELO20100205117

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 321 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Boldog születésnapot, Kútvölgyi Erzsébet!

A gimnáziumban még matematika tagozaton tanult, majd a főiskola elvégzése után rögtön elkezdett színházban és tévéfilmekben szerepelni. Tehetsége igen korán megmutatkozott, így nem csoda, hogy rengeteg csodás szerepet tudhat maga mögött. Szeretettel köszöntjük Kútvölgyi Erzsébetet, és közelgő születésnapja alkalmából a nézők figyelmébe ajánljuk az (m3.hu- n)[https://archivum.mtva.hu/m3] látható műsorait.

A Pesti Vigadó története dióhéjban

1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó. A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.

„Éltes embernek lenni – kifejezetten szeretem”

Hogy a címbéli mondat hitelesen hangozzon egy 80. évét betöltő embertől, ahhoz bizony olyan élet kell, amire jó visszatekinteni. Márton Andrást köszöntjük születésnapján.