Precizitás, letisztult jellemábrázolás: Horváth Sándor
„Szeretem, hogy a játszani igét sohasem cseréli fel a látszanival, hogy még kedvetlenül formált szerepeiben se megy önnön szintje alá.” – írta róla Száraz György.
Karakter
2022.12.17 | olvasási idő: kb. 2 perc
A Jászai Mari-díjas színművész 1932-ben született a felvidéki Pereden, és csak a második világháború alatt költözött családjával Budapestre. Tanulmányai után a vidéki teátrumokat végigjátszva 1970-ben szerződött a Budapesti József Attila Színházhoz, melynek egészen visszavonulásáig tagja maradt. Színpadi alakításait átgondoltság és jó emberismeret jellemezte. Inspirációjának forrásáról a karakterformálásban így beszélt egyszer: „Néha gyengeségeinkből, rossz tulajdonságainkból építkezünk. Ehhez azonban rendkívüli bátorsággal és tisztességgel szembe is kell néznünk önmagunkkal. Úgy is mondhatnám, hogy kegyetlenül. Kíméletlenül.”
Több mint 120 színpadi előadásban játszott, kiemelkedő alakításai voltak Hlesztakov A revizorban, Lopahin Csehov Cseresznyéskertjében, id. Hábetler János a Rozsdatemetőben és Eddie Carbone Miller Pillantás a hídról című darabjában. Lenyűgöző jellemábrázoló képességét érdemes és kiváló művész elismeréssel jutalmazták, míg szép magyar beszédéért az anyanyelvápoló mozgalom Kazinczy-díjjal tüntette ki. Művészete azonban soha nem volt eltúlzott, ahogy Száraz György írta: „nem csupán játszik, hanem reagál is: tud és akar tükör lenni a partner alakításához.”
Munkamódszerét így összegezte egyszer: „Valóban pontos, szinte tudományosan elemző, matematikailag precíz, arányaiban meghatározott munka eredménye minden szerep. Mint a festménynek, a figurának magán kell viselnie a művészet legfontosabb elemeit: érzékelhető legyen a perspektíva, a hangsúlyok arányossága, a tartalom, a mondanivaló feszültsége, a részletek pontos koncentráltsága.” A sokoldalú művész, Horváth Sándor ma tíz éve távozott, de olyan népszerű játék- és tévéfilmek, valamint sorozatok őrzik feledhetetlen alakításait, mint Az ötödik pecsét, a Szindbád, Az árvácska, a Redl ezredes, a Vivát, Benyovszky! vagy a Kántor.
A művész alakításával az MTVA Archívum mozgóképtárában megtekinthető Kántor című sorozatban találkozhatnak. Tartsanak velünk!
Borítókép: Horváth Sándor színész MTI Fotó, Készítette: Horváth Éva Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-882908
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Törőcsik Mari 85!
Törőcsik Mari idén novemberben ünnepli 85. születésnapját. Pályafutása során megszámlálhatatlanul sok díjat és elismerést kapott, a legfontosabbak a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze titulusok, továbbá háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla díj büszke tulajdonosa. Nem utolsó sorban pedig érdemes és kiváló művész, valamint a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
KVÍZ – A magyar musical napja
1961. január 12-én mutatta be a budapesti Petőfi Színház (ma Thália Színház) az első magyar musicalt: Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét. 2012-ben kezdeményezte a Bajor Gizi Színészmúzeum, hogy ennek az eseménynek az évfordulóján ünnepeljük a magyar musical napját. A kérdések a bemutatók időpontjának sorrendjében haladnak!
„Már nem csodálkozom a csodákon”
Eperjes Károly sajátos humorú, kivételes energiával rendelkező, keresztény hittel élő színművész, aki a szó jó értelmében vett fociőrült, parodista, rendező, tanár, művészeti vezető és több színház alapító tagja.
Emlékezés az első magyar indiánra
Ma lenne 80 esztendős a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, dalszerző Cseh Tamás, aki egykor indián törzsfőnökként élte az életét.