Precizitás, letisztult jellemábrázolás: Horváth Sándor

„Szeretem, hogy a játszani igét sohasem cseréli fel a látszanival, hogy még kedvetlenül formált szerepeiben se megy önnön szintje alá.” – írta róla Száraz György.

Karakter

2022.12.17 | olvasási idő: kb. 2 perc


A Jászai Mari-díjas színművész 1932-ben született a felvidéki Pereden, és csak a második világháború alatt költözött családjával Budapestre. Tanulmányai után a vidéki teátrumokat végigjátszva 1970-ben szerződött a Budapesti József Attila Színházhoz, melynek egészen visszavonulásáig tagja maradt. Színpadi alakításait átgondoltság és jó emberismeret jellemezte. Inspirációjának forrásáról a karakterformálásban így beszélt egyszer: „Néha gyengeségeinkből, rossz tulajdonságainkból építkezünk. Ehhez azonban rendkívüli bátorsággal és tisztességgel szembe is kell néznünk önmagunkkal. Úgy is mondhatnám, hogy kegyetlenül. Kíméletlenül.”

A művész 1980-ban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Több mint 120 színpadi előadásban játszott, kiemelkedő alakításai voltak Hlesztakov A revizorban, Lopahin Csehov Cseresznyéskertjében, id. Hábetler János a Rozsdatemetőben és Eddie Carbone Miller Pillantás a hídról című darabjában. Lenyűgöző jellemábrázoló képességét érdemes és kiváló művész elismeréssel jutalmazták, míg szép magyar beszédéért az anyanyelvápoló mozgalom Kazinczy-díjjal tüntette ki. Művészete azonban soha nem volt eltúlzott, ahogy Száraz György írta: „nem csupán játszik, hanem reagál is: tud és akar tükör lenni a partner alakításához.”

Szemes Marival 1983-ban (MTI Fotó: Tóth István)

Munkamódszerét így összegezte egyszer: „Valóban pontos, szinte tudományosan elemző, matematikailag precíz, arányaiban meghatározott munka eredménye minden szerep. Mint a festménynek, a figurának magán kell viselnie a művészet legfontosabb elemeit: érzékelhető legyen a perspektíva, a hangsúlyok arányossága, a tartalom, a mondanivaló feszültsége, a részletek pontos koncentráltsága.” A sokoldalú művész, Horváth Sándor ma tíz éve távozott, de olyan népszerű játék- és tévéfilmek, valamint sorozatok őrzik feledhetetlen alakításait, mint Az ötödik pecsét, a Szindbád, Az árvácska, a Redl ezredes, a Vivát, Benyovszky! vagy a Kántor.

A művész alakításával az MTVA Archívum mozgóképtárában megtekinthető Kántor című sorozatban találkozhatnak. Tartsanak velünk!

Borítókép: Horváth Sándor színész MTI Fotó, Készítette: Horváth Éva Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-882908

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A nagy Caruso kis sikere Budapesten

1907. október 2-án, azaz éppen 115 évvel ezelőtt lépett fel Budapesten Enrico Caruso, az első sztártenor. Érkezése és itt-tartózkodása csaknem olyan tömeghisztériát eredményezett, mint a könnyűzenei sztárok látogatása manapság. Hogyan történhetett mégis, hogy a világszerte elismert énekes budapesti alakítása bukásként vonult be a történelembe?

„Az ember jó! Ezért múlik el tőle minden gonosz!”

Egy rövid, ám jelentős írói karrier, ami olyan alapműveket alkotott, mint az Ötödik pecsét vagy a Húsz óra. Traktorgyári munkásból Kossuth-díjas író, majd évtizedekre az olvasók szolgálatában egyszerű könyvtáros. 95 éve született Sánta Ferenc.

A pisai ferde torony

Tizenegy évig tartó rekonstrukció után húsz esztendeje, 2001. december 15-én nyílt meg a turisták előtt a pisai ferde torony.

Borsos Miklós – aki úgy volt modern, hogy esze ágában sem volt szakítani a hagyománnyal

Kitanulta az aranyművességet, a vésnöki munkát, majd festeni tanult, és csak harminc felé közeledve kötött ki a szobrászatnál.