Húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

Ünnepek és hétköznapok

2021.04.03 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az ünnepek ünnepét (solemnitas solemnitatum) a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartják; időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepe. Húsvétot negyvennapos böjti időszak előzi meg (nagyböjt), s ennek utolsó hete a nagyhét.

A Bazilika Szent István-harangja a beemelés során (MTI Fotó: Asztalos Zoltán)

Nagycsütörtöktől szünetel a harangozás – „a harangok Rómába mennek” –, és legközelebb csak nagyszombaton, az esti misén szólalnak meg újra. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a legnagyobb gyász ideje. (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap.) Jézust a zsidó főpapok és a tömeg nyomására ítélte halálra Poncius Pilátus római helytartó. Nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, halottaiból föltámadván, megmutatkozott tanítványainak.

Jézus kereszthalála a zágrábi misekönyvben (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján Ferenc pápa a koronavírusjárványra való tekintettel nem a Szent Péter téren, hanem az interneten mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

A Szent Péter-bazilika előtti tér a Vatikánban (MTI Fotó: Hadas János)

A húsvét elnevezés a böjti időszak megszűntére utal. A húsvétvasárnapi szertartásnak része az ünnepi ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az élet újjászületésének szimbóluma.

Népviseletbe öltözött kislányok a húsvéti locsolóknak festett tojásokkal (MTI Fotó: Branstetter Sándor)

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás, melynek festett tojás a jutalma. A locsolkodás magyarázata a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

Húsvéti locsolkodás Mezőkövesden (MTI Fotó: Cserkuti László)

Borítókép: Budapest, 1990. április 14. Húsvéti körmenet a Szent István-bazilikánál. MTI Fotó: Demecs Zsolt. Azonosító: MTI-FOTO-911439

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Kárpáti Rudolf 100!

Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.

Balatoni nyaralás

Végre megérkezett a nyár. Hol lehet a legjobban felüdülni? Természetesen a vízparton. S mi lenne erre alkalmasabb hely a Balaton partjánál, amely nem csupán üdülőhely, hanem szimbólum is a magyarok számára.

Egy pohár pezsgő Cilu művésznő emlékére!

Cilu. Mindenki így hívta Kállay Ilonát, aki eredetileg jelmeztervezőnek készült. Ehelyett remek színésznővé vált csodás orgánummal, érzéki kisugárzással, humorral és gyakran iróniával átitatott jellemábrázoló képességgel. Minden napját úszással kezdte a Lukács fürdőben, amikor pedig színészi hullámvölgye volt, fogta magát és megtanult franciául. Férjével, a szintén színész Kautzky Józseffel több, mint 50 évig éltek legendásan boldog házasságban; és ha tehették, minden este pezsgőt bontottak.

Strandok régen

Mintha idén elmaradna a strandszezon, úgy tűnik, az esőzés sosem ér véget, a nap sosem süt ki. Mi azért reménykedünk, hogy lesz majd igazi nyár meleggel, fürdőzéssel, s ennek kapcsán néhány budapesti strand múltját idézzük föl régi fotók segítségével.