Húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.
Ünnepek és hétköznapok
2021.04.03 | olvasási idő: kb. 3 perc
Az ünnepek ünnepét (solemnitas solemnitatum) a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartják; időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepe. Húsvétot negyvennapos böjti időszak előzi meg (nagyböjt), s ennek utolsó hete a nagyhét.
Nagycsütörtöktől szünetel a harangozás – „a harangok Rómába mennek” –, és legközelebb csak nagyszombaton, az esti misén szólalnak meg újra. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a legnagyobb gyász ideje. (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap.) Jézust a zsidó főpapok és a tömeg nyomására ítélte halálra Poncius Pilátus római helytartó. Nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, halottaiból föltámadván, megmutatkozott tanítványainak.
Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján Ferenc pápa a koronavírusjárványra való tekintettel nem a Szent Péter téren, hanem az interneten mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.
A húsvét elnevezés a böjti időszak megszűntére utal. A húsvétvasárnapi szertartásnak része az ünnepi ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az élet újjászületésének szimbóluma.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás, melynek festett tojás a jutalma. A locsolkodás magyarázata a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.
Borítókép: Budapest, 1990. április 14. Húsvéti körmenet a Szent István-bazilikánál. MTI Fotó: Demecs Zsolt. Azonosító: MTI-FOTO-911439
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
„Kap egy puszit ez a drága Beethoven!”
Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban Osváth Júlia, az operacsillagból lett csillagász, első Kossuth-díjas énekesnőnk különleges személyiségét elevenítjük fel.
Dajka Margit, az igazi Bors néni
Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban a legendás Dajka Margit fordulatos életét idézzük meg. Személyesen ismerte Adyt, rajongói leveleket kapott Móricztól, és már gyerekként eltartotta a családját a rikkancslányból lett korszakos zseni.
Cini, aki már tiniként sztár volt
A csinos, tiszta szemű, fiatal lány, a beatkorszak úttörője, rengeteg tánc- és popdal előadója nagy magaslatokat és mélységeket járt meg élete során.
Az örökifjú Tordai Teri
„Az élet egy nagy színház, ahol vannak első sorok és királyi páholyok. Úgy vélem, kiérdemeltem egy szerény oldalpáholyt, ahonnan nézelődhetem” – nyilatkozta egy alkalommal.