Húsvét – a kereszténység legnagyobb ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

2020.04.12 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az ünnepek ünnepét (solemnitas solemnitatum) a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartják; időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepe. Húsvétot negyvennapos böjti időszak előzi meg (nagyböjt), s ennek utolsó hete a nagyhét.

A Bazilika Szent István-harangja a beemelés során

Nagycsütörtöktől szünetel a harangozás – „a harangok Rómába mennek” –, és legközelebb csak nagyszombaton, az esti misén szólalnak meg újra. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a legnagyobb gyász ideje. (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap.)

Jézus kereszthalála a zágrábi misekönyvben

Jézust a zsidó főpapok és a tömeg nyomására ítélte halálra Poncius Pilátus római helytartó. Nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, halottaiból föltámadván, megmutatkozott tanítványainak.

Nagyszombati körmenet a budapesti Szent István-bazilikánál

Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján Ferenc pápa a koronavírusjárványra való tekintettel nem a Szent Péter téren mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását, hanem a Szent Péter-bazilika oltáránál egyedül celebrál misét.

A Szent Péter-bazilika előtti tér a Vatikánban

A húsvét elnevezés a böjti időszak megszűntére utal. A húsvétvasárnapi szertartásnak része az ünnepi ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az élet újjászületésének szimbóluma.

Hímes tojásokat festenek palóc népviseletbe öltözött lányok

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás, melynek festett tojás a jutalma. A locsolkodás magyarázata a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

Kazári legények vödörből locsolják a lányokat

Borítókép: Húsvéti körmenet Pannonhalmán, 1982. április 11. Húsvéti körmenet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. MTI Fotó: Cser István, tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-887668


További cikkek:

Szalag sztorik

Gondolkoztak már valaha azon, milyen élmény lehet egy tévés archívum összes kincséhez hozzáférni? Válogatni a régebbnél régebbi, érdekesebbnél érdekesebb felvételek között? Ha kíváncsiak, a Szalag sztorikkal megmutatjuk.

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat

1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.

Ferrari Violetta üstökösszerű pályafutása

Kilencven esztendeje született Ferrari Violetta Jászai Mari-díjas színésznő, akinek tíz éve volt arra, hogy örökre belopja magát a magyar férfiszívekbe.