Húsvét – a kereszténység legnagyobb ünnepe
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.
2020.04.12 | olvasási idő: kb. 5 perc
Az ünnepek ünnepét (solemnitas solemnitatum) a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartják; időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepe. Húsvétot negyvennapos böjti időszak előzi meg (nagyböjt), s ennek utolsó hete a nagyhét.
Nagycsütörtöktől szünetel a harangozás – „a harangok Rómába mennek” –, és legközelebb csak nagyszombaton, az esti misén szólalnak meg újra. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a legnagyobb gyász ideje. (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap.)
Jézust a zsidó főpapok és a tömeg nyomására ítélte halálra Poncius Pilátus római helytartó. Nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, halottaiból föltámadván, megmutatkozott tanítványainak.
Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján Ferenc pápa a koronavírusjárványra való tekintettel nem a Szent Péter téren mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását, hanem a Szent Péter-bazilika oltáránál egyedül celebrál misét.
A húsvét elnevezés a böjti időszak megszűntére utal. A húsvétvasárnapi szertartásnak része az ünnepi ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az élet újjászületésének szimbóluma.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás, melynek festett tojás a jutalma. A locsolkodás magyarázata a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.
Borítókép: Húsvéti körmenet Pannonhalmán, 1982. április 11. Húsvéti körmenet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. MTI Fotó: Cser István, tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-887668
Tujázás, avagy a hétköznapok akrobatái
Először szurtos utcagyerekek utaztak a villamoskocsik ütközőin, később meglett emberek lógtak fürtökben a tömött szerelvényeken.
Kis magyar postatörténet
Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.
Tíz esztendeje némult el a bársonyos hang
Polgár László, a Kossuth-, Liszt Ferenc- és Grammy-díjas előadóművész basszus szerepekben nyújtott emlékezetes alakítást, de a közönség tapsát tartotta a legszebb zenének. (Videóval! Polgár László és lányai éneklik Presser-Sztevanovity-Horváth: A padlás című musicalének népszerű betétdalát!)
Budapest, Csudapest
Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.