
Az eltántoríthatatlan tehetség
Huszárik Zoltán Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező életműve kevés darabot számlál, ám összetéveszthetetlen vizuális nyelve máig hatással van a magyar filmművészetre. Rá emlékezünk annak apropóján, hogy nemrégiben adták át először a róla elnevezett díjat.
Karakter
2023.06.12 | olvasási idő: kb. 2 perc
A későbbi grafikus-filmrendező a Pest vármegyei Domonyban született 1931. május 14-én. Alig kétesztendős korában elvesztette édesapját, ami a családot komoly nehézségek elé állította. Huszárikot meghatározó impulzusok érték az aszódi nyolcosztályos gimnáziumi tanulmányai során, például Schéner Mihály festőművész is tanította, és a két évvel fiatalabb Sára Sándorral itt kötöttek barátságot. A végzős Huszáriknak három különböző terület közül kellett választania: jelentkezett a szegedi orvosi karra, a Képzőművészetire grafikusnak és a Színművészeti Főiskolára filmrendező szakra. Sokrétű tehetségét bizonyítja, hogy mindhárom intézménybe felvételt nyert, végül a filmrendezés mellett tette le voksát.
1952-ben vizsgálatot folytattak a család származását illetően, és a főiskolán az év végi rostavizsgán képzőművészeti tehetségére hivatkozva Huszárikot inkább rajzfilmesnek javasolták, azaz eltanácsolták. A Híradó- és Dokumentumfilmgyárban a rajzfilmosztályon dolgozott 7 hónapig, amikor az osztály megszűnt. Ezután földművesként, dekorációsként, művészeti előadóként, biztosítási ügynökként, szobafestőként, és egy rövid időre a Vajdahunyad vára restaurálásán is kipróbálta magát. 1957 után Makk Károly közbenjárására felvették a filmgyárba mint ügyelőt. 1959-ben pedig esetét felülvizsgálták, és negyedévesként visszavették a főiskolára Máriássy Félix osztályába.
A kihagyott évek nem törték le művészi ambícióit, bár harmincéves volt, mire diplomáját megkapta. Már vizsgafilmje, A játék is nagy siker volt szakmai körökben bel- és külföldön egyaránt, a római filmfőiskola igazgatójának érdeklődését is felkeltette. Huszárik 1963-ban Gaál István rendező első asszisztense volt a Sodrásban forgatásán, amikor a stábot folyóparti homokrajzaival szórakoztatta, és csikói a filmben is láthatók. A száműzetése éveiben is fáradhatatlanul rajzolt, később tervezett plakátot, könyvborítót, illusztrált. Különleges vizuális nyelve azonban a filmvásznon teljesedett ki, előbb olyan rövidfilmekkel, mint az Elégia, a Capriccio, a Tisztelet az öregasszonyoknak és az A piacere (Tetszés szerint).
A rendező első nagyjátékfilmje, a Krúdy Gyula karakteréről szóló írásai alapján készített Szindbád a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb darabjává vált, számos hazai és külföldi díjat elnyert. Huszárik a főszerepet elsőként Vittorio De Sica olasz színésznek ajánlotta fel, akivel a film forgatása előtti római tanulmányútján kötött barátságot. Később Darvas Ivánt szerette volna főszereplőnek, ám végül Latinovits Zoltán neve forrt egybe Szindbád alakjával. A film nemcsak szakmai elismeréseket gyűjtött be, hanem a nézők is szerették. Második filmjével Huszárik a festő Csontváry Kosztka Tivadar életét dolgozta fel, amivel főként szakmai elismeréseket szerzett. A rendező a főszerepet ebben már eredetileg Latinovitsnak szánta, ám a színész halála miatt végül a bolgár Itzhak Fintzi játszhatta azt el.
Televíziós munkái közül az Amerigo Tot a legismertebb, amely a Rómába emigrált magyar szobrász rendhagyó portréja. Huszárik egyedülálló vizuális stílusát rendezései mellett színház- és filmdíszlettervezőként is kamatoztatta. Rendezett színházban, rádiójátékokat és néhányszor színészként is közreműködött. Huszárik művészegyéniségét András Ferenc rendező egyszer így jellemezte: „Volt benne valami, egy ilyen lappangó titok, amit…az ember… úgy szeretett volna megfejteni. Nem tudtad, hogy nála mi a következő lépés, hogy délután három óra van, és hogy négykor mit fog csinálni.” Ez a fajta titokzatosság, kiszámíthatatlanság és lázas izgatottság jellemezte művészetét is, amellyel a magyar filmgyártás látnokává és halhatatlanjává vált. Bár pályája a késői kezdet és korai halála miatt nagyon rövid volt, mégis kerek életművet hagyott hátra. Emlékét színművész lánya (Huszárik Kata, a szerk.) és az ő édesanyja, Nagy Anna és számos pályatársuk által létrehozott Huszárik Zoltán Alapítvány őrzi.
A hazai filmgyártás iránti elkötelezettsége jeleként a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA által frissen alapított Huszárik Zoltán-díjat idén először adták át Magyar Mozgókép Fesztiválon. A díjat 2023-ban Goda Krisztina kapta az Ida regénye című Gárdonyi-regény filmadaptációjáért. A június 10-én zajlott díjátadó a Médiaklikken visszanézhető.
Tegyék próbára tudásukat a rendező életművéről, töltsék ki kvízünket!
Borítókép: Huszárik Zoltán filmrendező Móré Mihály festőművésszel MTI Fotó, Készítette: Balogh P. László Tulajdonos: MTI Fotóarchívum: MTI-FOTO-872985
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Mátyás és Beatrix menyegzője
1476. december 22-én pazar pompával tartották meg Budán Hunyadi Mátyás magyar király és aragóniai Beatrix, Ferdinánd nápolyi király leánya menyegzőjét.
40 éves az István, a király
Az első magyar rockopera ősbemutatója a városligeti Királydombon 1983. augusztus 18-án volt látható. Cikkünkből sok érdekesség és az is kiderül, hogyan jött létre a mára ikonikussá vált produkció.
95 éve született a Fekete Párduc, minden idők egyik legjobb kapusa
„Végtelenül szerencsés embernek tartom magam, akinek volt módja és lehetősége egy olyan csapatban játszani, amely a maga idejében négy és fél évig ült a világ tetején, s velünk volt egy egész nemzet határon belül és határon kívül.” Grosics Gyula
A medve árnyékától a műholdakig
Hogyan változott a meteorológia az évszázadok során, és hogyan épült ki intézményesített rendszere? Röviden bemutatjuk a meteorológia világnapján.