Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.

2020.04.24 | olvasási idő: kb. 5 perc


Csodagyerekként indult, hegedűsként már ötéves korában fellépett. Tizenhét éves korától a Zeneakadémián Hubay Jenő növendéke volt, de a zeneszerzés szakot is elvégezte. Szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy „komoly ember” legyen, ezért a jogtudományi doktori oklevelet is megszerezte. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban lett tisztviselő, első színpadi művét (Tilos a bemenet, 1899) hivatalnokként írta.

A Bob herceg próbája 1956-ban

A minisztériumban régi barátja, Martos Ferenc ült vele szemben, akinek oroszlánrésze volt Huszka sikerében, mert ő írta az operettek librettóit. A Népszínház 1902-ben mutatta be a Bob herceget, Fedák Sárival a címszerepben. A színigazgató borúlátó volt, de a darab több mint százszor ment táblás házzal. A fülbemászó dallamok kottái iránt is élénk érdeklődés mutatkozott, a „Londonban, hej, van számos utca…” rövid idő leforgása alatt több mint ötven kiadást ért meg.

Sárdy János Bob hercegként 1956-ban

A sikersorozat a Király Színházban folytatódott. A Gül baba 1905-ben valósággal lázba hozta a publikumot. A bemutatón háromezer szál rózsa burkolta illatfelhőbe a színpadot és a nézőteret, a színészek Isztambulból hozott török szövetből varrott jelmezekben játszottak. A közönség és a kritikusok is az elragadtatottság hangján szóltak a darabról.

A Gül baba előadása 1957-ben

A bemutató, 1919 óta a mai napig egyik legnépszerűbb operettje a Lili bárónő, amelyet ma is világszerte tűznek műsorukra a zenés színházak. Betétdalai közül a Cigaretta-keringő állt ellen a legsikeresebben egy évszázad változó ízlésének és divatjának.

Tomanek Nándor Illésházi László gróf szerepében a Lili bárónő című operettben (1958)

A szerző alkotóereje nem apadt el, de a következő évtizedekben ritkábban követték egymást az újabb daljátékok. A Huszka-bemutatók azonban továbbra is igazi eseménynek számítottak, a sikert borítékolni lehetett. A Hajtóvadászatot 1926-ban, az Erzsébetet 1939-ben, a Mária főhadnagyot 1942-ben mutatták be.

Zsadon Andrea Mária főhadnagy szerepében 1984-ben

Huszka Jenő derűs ember volt, szerette a társaságot, élete utolsó napjáig terveket szőtt. Még hajlott korában is komponált, a Szabadság, szerelem kottáit 1955-ben vetette papírra.

Zentay Anna Erzsók és Pagonyi János Andris szerepében (1955)

Nem csak zeneszerző volt, jogászként a zeneszerzők jogvédelmét látta el, az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdésével. Budapesten halt meg 1960. február 2-án.

Borítókép: Kultúra - Budapest, 1954. december 14. Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operett egyik megteremtője otthonában munka közben. Tulajdonos: MTI Fotó, készítette: Zinner Erzsébet, azonosító: MTI-FOTO-781897


További cikkek:

Műsorok a javából!

Egy éve annak, hogy 2019. május 1-jén az (m3 adása)[https://archivum.mtva.hu/m3] online térbe költözött. Ez alkalomból különleges kínálattal jelentkezünk, válogatva az elmúlt évtizedek legnagyobb kedvenceiből és az elmúlt egy év legnézettebb műsoraiból.

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.

Kis magyar postatörténet

Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.

Keleti Éva életműve a Műcsarnokban

Bár sokan úgy gondolják, időskorban már fölösleges nyitni az új felé vagy megtanulni modern dolgokat, Keleti Éva, a magyar fotóművészet nagyasszonya szerencsére nem tartozik közéjük. Korábbi elhatározásának hátat fordítva 88 évesen tért vissza a fotóművészethez. És mivel annak fejlődése a digitalizáció irányába indult, így azzal is megismerkedett, eredményeit pedig most a nagyközönség is megcsodálhatja.