A balhátvéd, akinek nem csak a meze volt piros-kék
Ihász Kálmán, olimpiai bajnok labdarúgó-legenda tizenkét éves korától visszavonulásáig hűséges volt angyalföldi klubjához.
Karakter
2021.03.06 | olvasási idő: kb. 4 perc
Nyolcvan évvel ezelőtt született és nemcsak a labdarúgóként, de énekesként is pályára léphetett volna, hiszen mindkét példa jelen volt családjában. Édesapja szabadidejében labdarúgó-játékvezetőként tevékenykedett, testvére, illetve unokatestvére, Ihász Gábor és Delhusa Gion pedig énekesi karriert futott be. Nagybátyja volt az, aki tizenkét évesen elvitte a Népligetbe és beajánlotta a kölyökcsapatba. Végigjárta a szamárlétrát, míg végül tizenhét évesen jobbszélsőként bemutatkozhatott az NB1-ben.
Fegyelmezett, sportszerű, kemény focista volt Ihász, aki biztosan szerel, ügyesen helyezkedik és bátran vállalja támadások vezetését is. A híres védő ugyanis csatárként kezdett, majd játszott a fedezetsorban, de balhátvédként lett igazán ismert. Pályafutásának csúcsa az 1964-es tokiói olimpián nyert aranyérem volt: „Az olimpiai bajnoki cím egészen magasztos dolog, olyan, aminek súlyát csak hosszú évek elteltével tudja igazán felmérni az ember." Személyes kedvencei voltak a dél-amerikai mérkőzések. A magyar csapat annyira népszerű volt ott a hatvanas évek második felében, hogy szinte hazajártak. Pedig nem akármilyen csapatok játszottak akkoriban.
Pályafutását 1974-ben Mészöly Kálmánnal és Farkas Jánossal közös búcsúmérkőzésén fejezte be. Bár a Testnevelési Főiskolán szakedzői, illetve menedzseri diplomát is szerzett, visszavonulása után már nem csak a labdarúgásnak élt. Egy évig még edzősködött a Vasas tartalékcsapatánál, utána divatáruüzletet nyitott a belvárosban. „A családomat viszont el kellett tartanom, így a meglévő kötödém felé fordítottam minden energiámat. A sport azonban itt sem maradt ki az életemből, hiszen gyártottunk a Vasasnak is mezeket.”
Első bajnokságát az 1960-61-es szezonban nyerte a piros-kékekkel. 363 bajnoki mérkőzésen 19 gólt szerzett, négyszeres magyar bajnok, háromszoros KK-győztes, és egyszeres MNK-aranyémes volt a Vasassal. A magyar válogatottal pedig olimpiai bajnoki címet és Európa-bajnoki bronzérmet ünnepelhetett. Felesége után röviddel, 78 éves korában hunyt el.
Borítókép: Sípos Ferenc, Solymosi Ernő, Ihász Kálmán (b-j), a magyar labdarúgó válogatott játékosai a repülőgép lépcsőjén állva búcsúznak Olaszországba utazásuk előtt a Ferihegyi repülőtéren. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-833266 MTI Fotó: Petrovits László
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 294 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Csukás István, aki megalkotta Süsü sárkányt, Mirr-Murrt, Pom Pomot, Gombóc Artúrt és társaikat
A Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima díjas költő, író, a nemzet művésze április 2-án lenne 85 éves.
Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával
Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.
„Ügyeletes szürkéből” a Nemzet Színésze
Születésnapján köszöntjük a többek közt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt, Csomós Marit, aki körül 1975-ben kezdett izzani a levegő.
„Ez így gömbölyű” karrier
Születésnapján köszöntjük a számos külföldi kitüntetést és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét is kiérdemlő eMeRton díjas Katona Klárit, aki csodálatos hangjával, fülbemászó dallamokkal és bájos arcával lopta be magát a közönség szívébe.