Irinyi és a világhódító találmány

205 éve született a biztonsági gyufa feltalálója. Megmutatjuk, mi mindennel foglalkozott még, és hogy mire használjuk a tűzgyújtáson kívül az apró fapálcikákat.

Karakter

2022.05.17 | olvasási idő: kb. 2 perc


Irinyi János, a reformkor egyik legtehetségesebb kémikusa 1817. május 17-én született, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem a mai Románia területén található Albison. 19 évesen találta fel a sorozatgyártásra alkalmas gyújtóeszközt. A zajtalanul gyúló foszforos gyufa 1938-ban indult hódító útjára.

Irinyi Jánosról készülő szobor. (MTI fotó: Bojár Sándor)

Irinyi Nagyváradon, Debrecenben majd a bécsi műegyetemen tanult kémiát. Professzora, Meissner Pál óráin elemezte a különböző vegyszerek hatásait. Az akkoriban elterjedt dörzsgyufának az volt a hátránya, hogy robbanóanyagot tartalmazott és robbanással történt a meggyulladása. Ezt a hibát köszörülte ki Irinyi a találmányával. 

Gyufaszálak rendezgetése (MTI fotó: Jármai Béla)

Meissner egyik előadásán ként ólom-dioxiddal dörzsölt össze, később Irinyi ezt mondta: „Ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyúlni, de ez nem történt, nekem hamar az jutott eszembe, hogyha kén helyett foszfort vett volna, az már rég égne.” 

A gyufa fejében lévő fehérfoszfort ólom-oxiddal keverte, így jutott el a ma is használatos gyufa feltalálásához. A gyufaszálakat leggyakrabban fehér fenyő- vagy nyárfából állítják elő.  Készülhet belőle gyufakép és makett, lehet vele kirakós és matematikai játékokat játszatni, sőt a gyufafej a növények virágföldjét is fertőtleníti.

Gyufaszálak ellenőrzése a szárítószalagon (MTI fotó: Bartal Ferenc)

Irinyi Rómer István gyógyszerésznek adta el találmányát, akinek állítólag beleszeretett a lányába. A kapott pénzből Németországba ment továbbtanulni, majd létrehozta saját gyárát Magyarországon Első Pesti Gyújtófák Gyára néven. Napi félmillió gyufaszálat tudtak előállítani az üzemben, de a vetélytársak ezt nem nézték jó szemmel, így végül Irinyi a gyárat eladta. A következő években több vegyi tanulmánya is megjelent, százholdas birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést és boronálást.  

Szegedi Gyufagyár gyártósora (MTI fotó: Urbán Nándor)

Később Kossuth Lajos a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével bízta meg Irinyit. Az 1848-as szabadságharc bukása után egy ideig raboskodott, majd folytatta ugyan a vértesi gazdálkodást, de több kémiai cikket már nem publikált. A gépesített földmunka kísérletei annyi pénzét felemésztettek, hogy hamarosan eladósodott, amitől aztán már soha sem tudott megszabadulni. A vegyésztudós 78 éves korában halt meg Vértesen. Nevét több intézmény is viseli, a lakóháza óvodaként üzemel.

Borítókép: A diósgyőri vár gyufaszálakból. MTI fotó: Pálfai Gábor

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Május 1. a munka és a magyar televíziózás ünnepe

Május első napjának kitüntetett szerep jut a magyar televíziózás történetében. 1957-ben külső helyszíni közvetítéssel ezen a napon indult a rendszeres tévéadás egy angol PYE közvetítőkocsi segítségével, természetesen a május 1-jei felvonulással a középpontban. Azóta sok-sok év telt el, s most újabb mérföldkőhöz érkeztünk.

Akiben a Kaláka és a Beatles együtt él: Mikó István, az örökifjú komédiás

A Jászai Mari-díjas színész, zenész, rendező, volt színházigazgató immáron hetvenéves, de ma is játszik, bolondozik, énekel és rendez. (Videóval!)

Ördöngös dudások öröksége

A dudás el sem kezdett játszani addig, míg az első korty pálinkát a dudájába ne fújta volna: lelket lehelt belé. A magyar dudás örökséget kevesen viszik tovább, az utolsók nyomába beavatottak léptek, az élen Csoóri Sándor népzenésszel, a Magyar Dudazenekar alapítójával.

Magyarország első kormányzója

575 éve, 1446. június 5-én választották meg a magyar rendek Hunyadi Jánost a Magyar Királyság kormányzójává.