István megkoronázása

1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.

Karakter

2020.12.25 | olvasási idő: kb. 5 perc


Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is.
Szent István király lovas szobra (Stróbl Alajos, 1906) a Halászbástyán (MTI Fotó: Keleti Éva)
Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották.
István és Gizella szobra (Ispánki József,1938) Veszprémben (MTI Fotó: Bojár Sándor)
István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki.
Királyfej, vörös mészkő (Kalocsa, XII. század; MTI Fotó: Cser István
István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának.
Asztrik apát a Szent Koronával (Bory Jenő, 1928) a székesfehérvári püspökkúton (MTI Fotó: Szabó Imre)
A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte.
A három kőoroszlánon nyugvó országalma, vörösmárvány díszkút (Ohmann Béla, 1938) a székesfehérvári Szabadság téren (MTI Fotó: Kovács Sándor)
István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Borítókép: Budapest, Esztergom, 2016. május 9. Szent István megkoronázása (Melocco Miklós, 2001). Készítette: Faludi Imre. Azonosító: MTI-FOTO-626992 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

95 éve kényeztet Hajdúszoboszló forró aranya

1925. október 26-án a Hajdúszoboszló határában végzett próbafúrás alkalmával, hangos robajjal óriási víztömeg tört föl és emelkedett 6 méter magasba.

Különös házasság: ki viseli a nadrágot?

A választ mindenki sejti, mi pedig megmutatjuk, milyen az, amikor mégiscsak Fülöp volt nyeregben, méghozzá hazánkban!

Hallja? Nem hallja?!

Zajongani fogunk. És hogy érdekesebb legyen, olvasóinkat is játékra hívjuk.

Böske, a népszerű

Az elpusztult Erzsébet híd helyett épült ideiglenes Petőfi pontonhidat, amely a Petőfi és a Döbrentei teret kötötte össze, a tréfás kedvű fővárosiak „Böske” névre keresztelték. Az öt hónap alatt megépült híd majd négy évig volt használatban, és 1949-ben a Lánchíd felújítása miatt bontották el.