István megkoronázása

1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.

2020.12.25 | olvasási idő: kb. 5 perc


Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is.

Szent István király lovas szobra (Stróbl Alajos, 1906) a Halászbástyán (MTI Fotó: Keleti Éva)

Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották.

István és Gizella szobra (Ispánki József,1938) Veszprémben (MTI Fotó: Bojár Sándor)

István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki.

Királyfej, vörös mészkő (Kalocsa, XII. század; MTI Fotó: Cser István

István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának.

Asztrik apát a Szent Koronával (Bory Jenő, 1928) a székesfehérvári püspökkúton (MTI Fotó: Szabó Imre)

A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte.

A három kőoroszlánon nyugvó országalma, vörösmárvány díszkút (Ohmann Béla, 1938) a székesfehérvári Szabadság téren (MTI Fotó: Kovács Sándor)

István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is.

Borítókép: Budapest, Esztergom, 2016. május 9. Szent István megkoronázása (Melocco Miklós, 2001). Készítette: Faludi Imre. Azonosító: MTI-FOTO-626992

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

Január 12. – a magyar musical napja

2012 óta ez a nap a magyar musical napja: 1961-ben ezen a napon mutatták be az Egy szerelem három éjszakája című zenés darabot.

Búcsúzzunk vidáman 2019-től!

És persze kezdjük ugyanilyen derűsen az új esztendőt. Mutatjuk, mivel készültünk, hogy jó hangulatban teljen az év vége, és ugyanígy közeledjen az újév. Humort minden mennyiségben, és egyéb ikonikus klasszikusokat hozunk, amelyeket mindig szívesen újranézünk, így garantált a kikapcsolódás.

„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”

70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.