Jankovics Marcellre emlékezünk

Jelekben alkotott – és jelet hagyott. Bebizonyította, hogy a rajzfilm több a gyermeki szórakoztatás műfajánál. Animációjának forrása az álom, a népmesék és az ősi bölcsesség volt.

Karakter

2021.05.29 | olvasási idő: kb. 4 perc


Diákként nem volt kedve Az ember tragédiáját elolvasni, aztán egy életen át fogva tartotta képzeletét legnagyobb vállalkozása, a Madách-dráma rajzfilmes földolgozása. 
Nem volt a maga alkotta Sisyphus rövidfilmjének főhőse – amit animációs kategóriában Oscar-díjra is jelöltek 1975-ben. Hiábavaló erőfeszítésről nála szó sem volt. A teremtett világnak célja és értelme van – vallotta Jankovics Marcell rajzfilmrendező. Az alkotó, a művész és az alkotás viszonya, küzdelmes, de teremtő kölcsönhatása jellemezte. Rendíthetetlenségét 1977-ben a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjával jutalmazták.

 

Jankovics Marcell rajzfilmrendező a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén. (MTVA Fotó: Zih Zsolt)

A második világháború idején, 1941-ben született. Apját, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselőjét 1950-ben koholt vádak alapján hűtlenség és hazaárulás miatt halálra, majd életfogytiglanra ítélték, családját kitelepítették. Pannonhalmán, a bencéseknél érettségizett, régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról származása miatt nem is álmodhatott. 1960-ban, egy év segédmunka után került a Pannónia Rajzfilmstúdióba fázisrajzolónak. 1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit, sőt később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a későbbi nagy sikerű filmsorozat főhőséül, s társrendezőnek vette maga mellé. Az igazán jó művészet álomszerű – vallotta. A tökéletes illúzió a világot átszövő szimbólumokban öltött testet.

Jankovics Marcell, a Pannónia Filmstúdió Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője otthonában vázlatai fölött. (MTI Fotó: Pintér Márta)

1965-től önálló rendezőként működött, 1971-72-ben a Képzőművészeti, 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. Az ő nevéhez fűződik az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz 1973-ból. A filmben már megmutatkozott a rendező népművészet iránti vonzalma, ugyanakkor az abban az időben világsikert aratott animációs Beatles- film, a Sárga tengeralattjáró stílusjegyei is érezhetők alkotásán. A film elismertségére jellemző, hogy a nagy amerikai rajzfilmes cég és forgalmazó akkoriban csillagászatinak számító 120 ezer dollárért megvette a jogait angol nyelvterületre. Aztán nem vetítette a konkurenciát. A Fehérlófia az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. 1997-ben meghívásra az Egyesült Államokban dolgozott egy Disney-produkcióban, a The Kingdom of the Sun (A Nap királysága) címmel.

A Lúdas Matyi színes, egész estés rajzfilm egyik jelenete. A forgatókönyvet Fazekas Mihály művéből Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József írta, tervezte Jankovics Marcell. (MTV Fotó)

A magyar népművészettel és néprajzzal ekkor kezdett későbbi alkotásaira jellemző szoros kötelék fonódni. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című sorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek mára már legendás példái e vonzalomnak. Stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör. Pedig bevallottan szerette a változatosságot. Még az 1980-as évek elején megálmodott, s 2011-ben bemutatott Az ember tragédiájában színről színre stílust váltott. A rendező ezért 2012-ben megkapta a magyar filmkritikusok különdíját.

 

Griffmadár úr a Fehérlófia című animációs film egyik jelenetében. (MTV Fotó)

 Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrálta saját könyveit, de mesekönyveket, szépirodalmi műveket is. 1992-ben egyik alapítója volt a Duna Televíziónak. 2015-ben Pécsen Ami az életműből kimaradt címmel rendeztek kiállítást a képeiből, amelyen a Biblia mintegy 30 jelenetét, festett háttereit, figuraterveit, forgatókönyveit mutatta be. 

A Gusztáv című animációs sorozat egyik filmkockája. A Nepp József, Dargay Attila és Jankovics Marcell által írt és rendezett népszerű Gusztáv-sorozatból több széria is készült. (MTV Fotó)

1996 és 2007 között a Pannónia Filmvállalat ügyvezetője volt majd a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának elnöki tisztségét töltötte be. 1994 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2014-től volt az akadémia alelnöke. Szinte az összes magyar szakmai és állami elismerést megkapta, Balázs Béla- és Kossuth-díjas, érdemes művész, 2007-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. A  Magyar Örökség díjat 2013-ban vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkásságát. 2009-ben megkapta a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díját. Utóbbira volt a legbüszkébb. 

Borítókép: Budapest, 2013. február 28. Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor és kultúrtörténész Sulyok Géza debreceni festőművész barátjával beszélget otthonában. Készítette: Oláh Tibor. Tulajdonos: Oláh Tibor. Azonosító: MTI-FOTO-384485

További cikkek:

Sopron – a leghűségesebb város

Sopron és környékének lakói az 1921. december 14-én tartott népszavazáson kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították.

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.

Tíz esztendeje némult el a bársonyos hang

Polgár László, a Kossuth-, Liszt Ferenc- és Grammy-díjas előadóművész basszus szerepekben nyújtott emlékezetes alakítást, de a közönség tapsát tartotta a legszebb zenének. (Videóval! Polgár László és lányai éneklik Presser-Sztevanovity-Horváth: A padlás című musicalének népszerű betétdalát!)

Erkel és a magyar opera ünnepe

A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.