
„Egy a párna, egy a részvény…”
135 éve született Budapesten Kabos Gyula. 15 évesen a Népszínházban statisztált, de izgalmában rossz helyre lépett, és a zenekari árokba zuhant. E szerencsétlen kezdet után emelkedett mégis máig fénylő filmcsillaggá.
Karakter
2022.03.19 | olvasási idő: kb. 3 perc
1907-ben Szabadkán táncos komikusként kezdte színészi pályáját, a kritika remek mimikájáról és ügyes rögtönzéseiről írt. Ebben az időben ismerkedett meg Gózon Gyulával, akivel életre szóló barátok lettek. 1910-től a Nagyváradi Király Színházban játszott epizód- és főszerepeket, a Nagyváradi Napló külön rovatban írt „Két ilyen cimbora, avagy a két rosszfiú naplója” - címmel Gózon és Kabos helyi csínytevéseiről.
Napjainkban főleg komikus színészként emlékszünk rá, színházban játszott drámai szerepei feledésbe merültek. 1924-ben Jób Dániel elcsábítja a Vígszínházba, ahol Csehov Cseresznyéskertjében Lopahin szerepe volt az első nagy drámai sikere. 1926-1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, ekkor kérték föl, hogy vállalja el a csődbe ment intézmény igazgatását. Imádta a krimiket, és szerette volna a színházban megvalósítani ezt a műfajt, ám a közönség nem fogadta el újításait. Ekkor áttért a zenés vígjátékokra, de ez sem hozott sikert. Minden pénze ráment a színházra, mégsem sikerült megmentenie. Ennek egyik okát a közönséget elhódító filmek megjelenésében látta.
1912-ben jött létre Budapesten az első filmgyár, Kabos 1914-ben kapta első szerepét a Pufi című némafilmben. Filmes pályafutása 1931-ben indult be igazán, mikor Székely István rábeszélésére elvállalta a Hippolyt, a lakáj című filmben Schneider Mátyás szerepét, amellyel halhatatlanná vált. Annak ellenére, hogy a filmvásznon aratta legnagyobb sikereit, az imádott színházzal szemben nem tartotta sokra a mozit, ahogyan maga mondta: „Csak egy nappali pénzkereseti lehetőség.”

1938-ban a Békeffy-Stella Holnap ágyban marad című darabjában találkozott vele utoljára a magyar közönség, mert meg tudta teremteni a legnagyobb színpadi csodát, amikor a leghangosabb nevetésből egy pillanat alatt néma csendet varázsolt. 1939. januárjában Amerikába távozott, keserűen mondta kollegáinak. „Nem tudok nevettetni…” Amerikában a Szenes fivérek szerződéssel várták, amit egy félreértés miatt elutasított. Megromlott egészsége és mellőzöttsége miatt utolsó évei keserűségben és nyomorúságban teltek.
Kollégái kétféle Kabosra emlékeznek. Esténként két előadást játszott, egyet a közönségnek, egyet pedig kollégái felé. A közönség a kedves komikust látta benne, színésztársai és környezete pedig a filozofáló, mély érzésű, nagy művészt, aki a szépre, jóra vágyott. Titka abban rejlett, hogy a legegyszerűbb jelenetekből is élő, teljes személyiséggel bíró figurákat varázsolt, legyen az komikus vagy groteszk.
Borítókép: Budapest, 1937. Rajnai Gábor és Kabos Gyula a "Kölcsönkért kastély" című filmben.. MTI Fotó: Reprodukció. Készítette: Schichemann Béla. Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-751992
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 313 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
120 éves a FÉSZEK Művészklub
A FÉSZEK Művészklub 1901. szeptember 7-én nyílt meg a budapesti Kertész és Dob utca sarkán álló épületben. Idézzük meg a Nemzeti Fotótár képein keresztül ennek a mára fogalommá vált helynek a sokszínű emlékeit!
A nándorfehérvári diadal emléknapjára
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
Az első színes magyar tévéfilm
A Zsurzs Éva rendezésében készült film Fekete István első regényén alapult, és többek között Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári és Benkő Péter is feltűnt a szereposztásban. Hogy melyik volt ez a film? Cikkünkből kiderül.
Rádióélet – műsorújság, képeslap, magazin a javából
A Magyar Rádió 1925 áprilisában kezdte meg kísérleti sugárzását, az év decemberében létrehozták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, a Rádióélet első száma pedig 1929 szeptemberében hagyta el a nyomdát. A műsorújság minden évfolyamát digitalizálva, és még sok más érdekességet is találhatnak a frissen megnyitott (Rádióarchívum)[https://archivum.mtva.hu/radio] oldalon.