
„Egy a párna, egy a részvény…”
135 éve született Budapesten Kabos Gyula. 15 évesen a Népszínházban statisztált, de izgalmában rossz helyre lépett, és a zenekari árokba zuhant. E szerencsétlen kezdet után emelkedett mégis máig fénylő filmcsillaggá.
Karakter
2022.03.19 | olvasási idő: kb. 3 perc
1907-ben Szabadkán táncos komikusként kezdte színészi pályáját, a kritika remek mimikájáról és ügyes rögtönzéseiről írt. Ebben az időben ismerkedett meg Gózon Gyulával, akivel életre szóló barátok lettek. 1910-től a Nagyváradi Király Színházban játszott epizód- és főszerepeket, a Nagyváradi Napló külön rovatban írt „Két ilyen cimbora, avagy a két rosszfiú naplója” - címmel Gózon és Kabos helyi csínytevéseiről.
Napjainkban főleg komikus színészként emlékszünk rá, színházban játszott drámai szerepei feledésbe merültek. 1924-ben Jób Dániel elcsábítja a Vígszínházba, ahol Csehov Cseresznyéskertjében Lopahin szerepe volt az első nagy drámai sikere. 1926-1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, ekkor kérték föl, hogy vállalja el a csődbe ment intézmény igazgatását. Imádta a krimiket, és szerette volna a színházban megvalósítani ezt a műfajt, ám a közönség nem fogadta el újításait. Ekkor áttért a zenés vígjátékokra, de ez sem hozott sikert. Minden pénze ráment a színházra, mégsem sikerült megmentenie. Ennek egyik okát a közönséget elhódító filmek megjelenésében látta.
1912-ben jött létre Budapesten az első filmgyár, Kabos 1914-ben kapta első szerepét a Pufi című némafilmben. Filmes pályafutása 1931-ben indult be igazán, mikor Székely István rábeszélésére elvállalta a Hippolyt, a lakáj című filmben Schneider Mátyás szerepét, amellyel halhatatlanná vált. Annak ellenére, hogy a filmvásznon aratta legnagyobb sikereit, az imádott színházzal szemben nem tartotta sokra a mozit, ahogyan maga mondta: „Csak egy nappali pénzkereseti lehetőség.”

1938-ban a Békeffy-Stella Holnap ágyban marad című darabjában találkozott vele utoljára a magyar közönség, mert meg tudta teremteni a legnagyobb színpadi csodát, amikor a leghangosabb nevetésből egy pillanat alatt néma csendet varázsolt. 1939. januárjában Amerikába távozott, keserűen mondta kollegáinak. „Nem tudok nevettetni…” Amerikában a Szenes fivérek szerződéssel várták, amit egy félreértés miatt elutasított. Megromlott egészsége és mellőzöttsége miatt utolsó évei keserűségben és nyomorúságban teltek.
Kollégái kétféle Kabosra emlékeznek. Esténként két előadást játszott, egyet a közönségnek, egyet pedig kollégái felé. A közönség a kedves komikust látta benne, színésztársai és környezete pedig a filozofáló, mély érzésű, nagy művészt, aki a szépre, jóra vágyott. Titka abban rejlett, hogy a legegyszerűbb jelenetekből is élő, teljes személyiséggel bíró figurákat varázsolt, legyen az komikus vagy groteszk.
Borítókép: Budapest, 1937. Rajnai Gábor és Kabos Gyula a "Kölcsönkért kastély" című filmben.. MTI Fotó: Reprodukció. Készítette: Schichemann Béla. Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-751992
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 313 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Isten Veled, Vicuska!
Az Archívum képes cikkével emlékezzünk Venczel Verára, és nézzük újra közösen A fekete várost vagy az Ida regényét a Mozgóképarchívumban! https://archivum.mtva.hu/m3/open
150 éves a magyar bélyeg!
A bélyeggyűjtés először csak a gyerekek játéka volt, ami ma már felnőttek millióinak lázas szenvedélye.
A Citromízű banántól a dobozba zárt filmig
A ma 75 éves Kossuth-díjas rockzenész-zeneszerző filmes bemutatkozására több mint negyven évet kellett várni.
Látogatás az alvilágban
Az UNESCO 1995. december 6-án a Világörökség részévé nyilvánította az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjait. Magyarország és Szlovákia közösen állította össze és terjesztette a Világörökség Bizottság elé pályázati anyagát.