Karantén a Royal Szállóban

Az elegáns nagykörúti Royal Szálló egyik alkalmazottján 1963. augusztus 31-én a fekete himlő tüneteit észlelték. A szállodát azonnal karantén alá vonták, és a rendelkezést csak szeptember 12-én vonták vissza.

Múltidő

2020.05.18 | olvasási idő: kb. 7 perc


A diagnózis feltehetően téves volt, de a hatóságokat fokozott óvatosságra késztette, hogy 1962-ben és 1963-ban Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Svájcban, Svédországban és Lengyelországban is észleltek fekete himlőt. Azonnal dönteniük kellett, és a magyar orvosok akkor már emberöltőnyi ideje nem találkoztak a betegséggel. Vesztegzárat, idegen eredetű szóval karantént rendeltek el. A karantén szó a quaranta giorni olasz kifejezésből ered, amely negyven napot jelent. A Velencébe érkező hajók személyzetét ugyanis a XIV. századtól 40 napra zárlat alá helyezték, mielőtt beléphettek volna a városba.
A szállodában rekedt vendégek bámulnak ki az utcára (MTI Foto: Bartal Ferenc)
Az illetékesek szeptember 3-án a következő tájékoztatást adták a Magyar Távirati Irodának az intézkedésekről. „Az orvosi vizsgálatok, valamint a teljesen biztos diagnózishoz szükséges, több napot igénylő laboratóriumi eljárások alapján megállapították: a Royal Nagyszálló alkalmazottja fekete himlőben betegedett meg. Betegsége enyhe lefolyású, s remélhető közeli felgyógyulása. Ezen az egy eseten kívül eddig sem Budapesten, sem vidéken egyetlen újabb himlőgyanús megbetegedés sem fordult elő.”
Egy fiatal fiú frissiben kapott oltásának helyét mutatja (MTI Foto: Fényes Tamás)
A 221 külföldi állampolgár és az 525 alkalmazott nem hagyhatta el a szállodát, melyet rendőrök őriztek. A 89 magyar szállóvendéget viszont átszállították az Istenhegyi úti védőnőképzőbe, és ott különítették el őket. Budapesten oltóhelyeket állítottak fel, és aki külföldre akart utazni, annak be kellett oltatnia magát. A szállóban rekedt külföldi, főleg osztrák vendégek eleinte méltatlankodtak, de – mivel nem történt semmi riasztó, és osztályon felüli ingyenes ellátásban részesültek – kisvártatva pompásan érezték magukat.
A karanténban lévők csak az ablaküvegen át tarthattak kapcsolatot a külvilággal (MTI Foto: Fényes Tamás)
Szeptember 10-i, vasárnapi számában a Népszava munkatársa telefonos riportban számolt be a karanténban történtekről. Elsőként Kenneth Keller, az Amerikai Egyesült Államok budapesti alkonzulja adott telefonos interjút:„Minden tekintetben gondunkat viselik, mint egy luxus óceánjárón.” A vesztegzár szenzációja azonban a szombati műsoros est és bál volt: „Adminisztrátorok és műszaki dolgozók énekszámokkal léptek fel, egy felszolgáló, aki a KISZ-együttesnek volt a tagja, népi táncokat adott elő, fellépett a berlini rádió énekese, bolgár artisták pantomim számokat mutattak be. A nemzetközi »ki mit tud«-ot egy svájci újságíró konferálta németül. A kétórás műsor után két tánc- és egy népi zenekar kíséretével az egész társaság táncra perdült. Óriási volt a siker, emelkedett a hangulat, az éjjel egyig tervezett bált reggel négyig meg kellett hosszabbítani.”
A sajtó képviselői a vesztegzár feloldására várnak (MTI Foto: Bajkor József)
A világlapok rendszeresen tudósítottak a Royal Szállóról, Budapest 1956 ősze óta nem szerepelt ennyit a nyugati sajtóban. Az öt világrész huszonhat országából érkezett szállóvendégek elismerően nyilatkoztak a pazar ellátásról, a minőségi kiszolgálásról és a figyelmes gondoskodásról a nemzetközi sajtó tudósítóinak, akik közül a karantén miatt néhányan Budapestre is ellátogattak.
(MTI Foto: Bartal Ferenc)
Szeptember 13-án végül mindenki kipihenten, néhány kilót felszedve, kicsattanó egészségben hagyta el a karantént, amiről számos európai lap címoldalon számolt be. Később legendás történetek kaptak lábra arról, hogy az egykori szállóvendégek a budapesti karantén egyéves évfordulóján egy osztrák kisvárosban „himlőbált” tartottak. Azóta sem derül ki azonban hitelt érdemlően, hogy a szóban forgó megbetegedés valóban fekete himlő volt-e.
Vendégek távoznak csomagokkal a Royal Szállóból a karantén feloldása után (MTI Foto: Fényes Tamás)
A kívül rekedt budapestiek a hotel előtt bámészkodtak, és azt találgatták, milyen fényűző élet folyik a külvilágtól elzárt szállóban. Sokan biztosra vették, hogy a karantén leple alatt gondosan összehangolt titkosszolgálati akció zajlik. Gondolataikban a valóság önkéntelenül összekapcsolódott a fikcióval, mert a mozik az év tavaszán mutatták be a Meztelen diplomata című filmet. Palásthy György filmrendező akció-vígjátéka Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című kalandregényéből készült csinos színésznőkkel és kiváló színészekkel.
Garas Dezső a sovány, Szendrő József a kövér gengszter szerepében (MTI Foto: Keleti Éva)
Borítókép: A sajtó képviselői és az érdeklődők a vesztegzár feloldására várnak a Royal Szálló előtt. Budapest, 1963. szeptember 13. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bajkor József. Azonosító: MTI-FOTO-844793
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg csaknem 280 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, a Karantén a Royal Szállóban témakörben is számos további felvételt talál.
További cikkek:

Tujázás, avagy a hétköznapok akrobatái

Először szurtos utcagyerekek utaztak a villamoskocsik ütközőin, később meglett emberek lógtak fürtökben a tömött szerelvényeken.

„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”

70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.

Csillagfénynél is tündököl a napfény városa

90 éves a Szegedi Szabadtéri Játékok

Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta

Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.