Kármán Tódor, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója 140 éve született

1881. május 11-én született Budapesten. A Mintagimnáziumban (ma: Trefort Ágoston Gimnázium) ritka matematikai tehetséget árult el. A Királyi József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd Bánki Donát tanársegédeként és a Ganz gyár mérnökeként dolgozott. 1906-ban akadémiai ösztöndíjat kapott a Göttingeni Egyetemre, itt írta doktori értekezését Ludwig Prandtl, az „aerodinamika atyjának” irányításával. 1911-ben megalkotta az áramló folyadékban keletkezett örvények matematikai elméletét.

Az aacheni egyetemen kapott tanári állást. Az I. világháború alatt a Monarchia repülőbázisára vezényelték. Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmossal itt építették meg a függőlegesen felemelkedő „repülőt” (PKZ-1 helikopter), a légcsavart Asbóth Oszkár tervezte. A háború befejezése után visszatért Aachenbe aerodinamikát tanítani.

1933-ban Amerikában telepedett le, a pasadenai Guggenheim Aeronautikai Laboratórium igazgatója lett. Kimagasló eredményeket ért el a folyadékmechanika, a turbulenciaelmélet, a repülőgép-szerkezetek és a talaj széleróziójának kutatásában. A hangsebességen felüli repülés atyjának is nevezik, mert megoldotta a szuperszonikus repülés számos kérdését. 1939-ben vezetésével 40 ezer lóerős szélcsatornát épített az Amerikai Légierő. Közreműködött az Amerikai Egyesült Államok Repüléstudományi Intézetének megalapításában.

Frank J. Malinával 1940-ben bebizonyították, hogy lehetséges szilárd vagy folyékony üzemanyagú, hosszú égésű rakétát építeni. Közreműködött az első rakétákat gyártó cég, az Aerojet General Corporation létrehozásában is. Főtanácsadóként dolgozott az amerikai hadügyminisztériumban, majd a NATO-nál. Részt vett az amerikai rakéta- és űrkutatási programban, meghatározó szerepet játszott a felszállást segítő rakétákkal ellátott repülőgép, az első irányított ballisztikus rakéták és a B-36, B-47 és B-52 stratégiai bombázók tervezésében.

Kármán tervei alapján indította el 1950-ben az UNESCO az aszályos övezetek kutatását, ő kezdeményezte a NATO-államok Aeuronautikai Kutatási és Fejlesztési Tanácsadó Csoportjának (AGARD) létrehozását, javaslatára hívták életre a Nemzetközi Repüléstudományi Tanácsot (ICAS).

Számtalan tanulmánya, könyve jelent meg, amerikai és európai egyetemek fogadták díszdoktorrá, tudományos akadémiák tagja volt. 1956-ban megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Szabadság érdemérmet, és John F. Kennedy elnök neki adta át elsőként a legfontosabb amerikai tudományos elismerést, a Nemzeti Tudományos Érmet.

Kármán Tódor 1963. május 6-án halt meg Aachenben, koporsóját az amerikai légierő szállította végső nyughelyére, a hollywoodi Memorial temetőbe. A Holdon és a Marson krátert neveztek el róla, az Amerikai Egyesült Államok postahivatala bélyeget adott ki emlékére. Mellszobra áll a Budapesti Műszaki Egyetem szoborparkjában, a Közlekedési Múzeum parkjában és a Paksi Atomerőmű Látogatóközpontjában. 2000 óta róla elnevezett díjat adományoznak a magyar gazdasági élet sikeres szereplőinek.

Borítókép: Budapest, 2018. szeptember 28. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástani Tanszékének Kármán Tódor szélcsatornája. Készítette: Balaton József. Azonosító: MTI-FOTO-B__ZA20180928007

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 298 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.