Kárpáti Rudolf 100!

Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.

Karakter

2020.07.17 | olvasási idő: kb. 7 perc


Már fiatalon a zene és a sport bűvkörébe került, tizenkét éves korától tanult a Nemzeti Zenedében. Elvégezte a Zeneakadémia hegedű tanszakát is, de amikor választania kellett a zene és a vívás között, a sport mellett döntött. Vívását kimagasló technikai felkészültség, magas fokú taktikai érettség és rendkívüli tempóérzék jellemezte, amely versenytársai és edzője szerint is egyenes következménye volt muzikalitásának.
Kárpáti Rudolf házikabátban hegedül otthonában (1959) (MTI Foto: Petrovits LÁszló)
Vívó pályafutása a Budapesti (Budai) Torna Egyletben (BBTE) kezdődött, 1945 és 1950 között a Vasas, 1951-től 1967-ig a Budapesti Honvéd sportolója volt. Magyar bajnokságot hétszer nyert, kard egyéniben kétszer (1948, 1955), csapatban négyszer (1947, 1950, 1951, 1959), a párbajtőrcsapattal egyszer (1949). A vívóválogatottnak 1947-től 1961-ig volt tagja.
Csörte a Vasas Pasaréti úti vívótermében (1951) (MTI Foto: Molnár Edit)
Világbajnoki éremgyűjteményében hét aranyérem mellett három ezüst- és két bronzérem szerepel. Először az 1953-as brüsszeli viadalon csapatban lett aranyérmes, akárcsak az 1955-ös római, az 1957-es párizsi és az 1958-as philadelphiai vb-n. 1954-ben Luxembourgban duplázott, az egyéni és a csapat világbajnoki címet is megszerezte, az 1959-es budapesti világbajnokságon egyéniben hódította el az elsőséget. 1961-ben a torinói világbajnokságon negyvenegy évesen vehette át a csapat ezüstérmet. Kétszeres főiskolai világbajnok is volt, mindkét elsőséget (egyéniben és csapatban) 1949-ben, Budapesten szerezte.
Karddal, sisakkal a kezében (1952) (MTI Foto: Szécsényi József)
A legnagyobbak közé azonban az ötkarikás játékokon emelkedett: négy olimpián lépett a pástra, és csak aranyérmet szerzett, szám szerint hatot. A csapatot négy alkalommal segítette sikerre: 1948-ban Londonban, 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben, 1960-ban Rómában. Egyéniben Melbourne után Rómában is diadalmaskodott, negyvenévesen rendkívül izgalmas döntő asszóban védte meg címét. A vívóidő lejárta után több mint negyedórán keresztül nézett farkasszemet a lengyel Jerzy Pawlikowskival, végül egyedülálló ütemérzékének köszönhetően ő vitte be a mindent eldöntő találatot. – Fuchs Jenő a másik magyar, akinek két olimpián – Londonban (1908) és Stockholmban (1912) – sikerült elhódítania a fegyvernem mindkét aranyérmét.
Népsportot olvas az újságosbódé előtt egy téli napon (1959) (MTI Foto: Petrovits László)
1961-ben visszavonult az aktív versenyzéstől, de a vívástól nem szakadt el. Szakedzői oklevelet szerzett, nemzetközi versenybíróként tevékenykedett, majd a Nemzetközi Vívó Szövetség kard bizottságának elnöke volt. 1961-től 1991-ig volt a Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja, 1977-től a Budapesti Vívó Szövetség elnöke. 1991-ben a minden idők legjobb magyar sportolóit tömörítő Halhatatlanok Klubja tagjává és első elnökévé választották. 1992-ben a Nemzetközi Vívó Szövetség örökös tagjává és a Magyar Vívó Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagjává választották.
Kardvívásra tanítja Gábor Miklóst és Lőte Attilát, a Hamlet szereplőit (Madách Színház, 1961)
1990-ben Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke személyesen nyújtotta át neki az Olimpiai Érdemrendet. 1988-ban NOB-emlékjelvényt, 1994-ben MOB Érdemérmet, 1995-ben Olimpiai aranygyűrűt, 1996-ban MOB emlékgyűrűt vehetett át. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 1996-ban Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntették ki. 1998-ban Magyar Örökség díjat kapott, 2013-ban beválasztották a Vívó Hírességek Csarnokába. A magyar és egyetemes vívósport egyik legnagyobb alakja Budapesten hunyt el 1999. február 1-jén. 1990-ben Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke személyesen nyújtotta át neki az Olimpiai Érdemrendet. 1988-ban NOB-emlékjelvényt, 1994-ben MOB Érdemérmet, 1995-ben Olimpiai aranygyűrűt, 1996-ban MOB emlékgyűrűt vehetett át. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 1996-ban Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntették ki. 1998-ban Magyar Örökség díjat kapott, 2013-ban beválasztották a Vívó Hírességek Csarnokába. A magyar és egyetemes vívósport egyik legnagyobb alakja Budapesten hunyt el 1999. február 1-jén. Borítókép: Budapest, 1959. július 24. Kárpáti Rudolfot, a kardvívó egyéni világbajnokság győztesét a levegőbe emelik versenyzőtársai. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Mikó László. Azonosító: MTI-FOTO-809561 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 281 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos érdekes felvételt talál a legkülönfélébb témákban.
További cikkek:

Budapest egykori fényei

Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.

Kuriózumok nyomában Pécs belvárosában

A pécsi ókeresztény temetőt kultúrtörténeti kategóriában az UNESCO 2000. november 30-án felvette a Világörökség listájára. Rómán kívül sehol a világon nem maradt fenn eredeti szépségében a késő ókori, keresztény temetői falfestészet ilyen gazdag emléke.

Pünkösdi agytorna

Nagyszüleink és az ő nagyszüleik még eredeti rendeltetésüknek megfelelően használták ezeket a használati tárgyakat, amelyekben a népi bölcsesség és szépérzék öltött alakot. Ismerős tárgyakat és elfeledett neveket hoztunk kvízünkben, lássuk, Ön mennyit tud összepárosítani!

Locsolkodás, hímes tojás - húsvéti népszokások képekben

Közeledik a húsvét hétfő. Régi képek segítségével idézzük föl a húsvéti hagyomány legfontosabb, napjainkra kihalófélben lévő elemeit.