Kárpáti Rudolf 100!

Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.

2020.07.17 | olvasási idő: kb. 7 perc


Már fiatalon a zene és a sport bűvkörébe került, tizenkét éves korától tanult a Nemzeti Zenedében. Elvégezte a Zeneakadémia hegedű tanszakát is, de amikor választania kellett a zene és a vívás között, a sport mellett döntött. Vívását kimagasló technikai felkészültség, magas fokú taktikai érettség és rendkívüli tempóérzék jellemezte, amely versenytársai és edzője szerint is egyenes következménye volt muzikalitásának.

Kárpáti Rudolf házikabátban hegedül otthonában (1959)

Vívó pályafutása a Budapesti (Budai) Torna Egyletben (BBTE) kezdődött, 1945 és 1950 között a Vasas, 1951-től 1967-ig a Budapesti Honvéd sportolója volt. Magyar bajnokságot hétszer nyert, kard egyéniben kétszer (1948, 1955), csapatban négyszer (1947, 1950, 1951, 1959), a párbajtőrcsapattal egyszer (1949). A vívóválogatottnak 1947-től 1961-ig volt tagja.

Csörte a Vasas Pasaréti úti vívótermében (1951)

Világbajnoki éremgyűjteményében hét aranyérem mellett három ezüst- és két bronzérem szerepel. Először az 1953-as brüsszeli viadalon csapatban lett aranyérmes, akárcsak az 1955-ös római, az 1957-es párizsi és az 1958-as philadelphiai vb-n. 1954-ben Luxembourgban duplázott, az egyéni és a csapat világbajnoki címet is megszerezte, az 1959-es budapesti világbajnokságon egyéniben hódította el az elsőséget. 1961-ben a torinói világbajnokságon negyvenegy évesen vehette át a csapat ezüstérmet. Kétszeres főiskolai világbajnok is volt, mindkét elsőséget (egyéniben és csapatban) 1949-ben, Budapesten szerezte.

Karddal, sisakkal a kezében (1952)

A legnagyobbak közé azonban az ötkarikás játékokon emelkedett: négy olimpián lépett a pástra, és csak aranyérmet szerzett, szám szerint hatot. A csapatot négy alkalommal segítette sikerre: 1948-ban Londonban, 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben, 1960-ban Rómában. Egyéniben Melbourne után Rómában is diadalmaskodott, negyvenévesen rendkívül izgalmas döntő asszóban védte meg címét. A vívóidő lejárta után több mint negyedórán keresztül nézett farkasszemet a lengyel Jerzy Pawlikowskival, végül egyedülálló ütemérzékének köszönhetően ő vitte be a mindent eldöntő találatot. – Fuchs Jenő a másik magyar, akinek két olimpián – Londonban (1908) és Stockholmban (1912) – sikerült elhódítania a fegyvernem mindkét aranyérmét.

Népsportot olvas az újságosbódé előtt egy téli napon (1959)

1961-ben visszavonult az aktív versenyzéstől, de a vívástól nem szakadt el. Szakedzői oklevelet szerzett, nemzetközi versenybíróként tevékenykedett, majd a Nemzetközi Vívó Szövetség kard bizottságának elnöke volt. 1961-től 1991-ig volt a Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja, 1977-től a Budapesti Vívó Szövetség elnöke. 1991-ben a minden idők legjobb magyar sportolóit tömörítő Halhatatlanok Klubja tagjává és első elnökévé választották. 1992-ben a Nemzetközi Vívó Szövetség örökös tagjává és a Magyar Vívó Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagjává választották.

Kardvívásra tanítja Gábor Miklóst és Lőte Attilát, a Hamlet szereplőit (Madách Színház, 1961)

1990-ben Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke személyesen nyújtotta át neki az Olimpiai Érdemrendet. 1988-ban NOB-emlékjelvényt, 1994-ben MOB Érdemérmet, 1995-ben Olimpiai aranygyűrűt, 1996-ban MOB emlékgyűrűt vehetett át. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 1996-ban Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntették ki. 1998-ban Magyar Örökség díjat kapott, 2013-ban beválasztották a Vívó Hírességek Csarnokába. A magyar és egyetemes vívósport egyik legnagyobb alakja Budapesten hunyt el 1999. február 1-jén.

1990-ben Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke személyesen nyújtotta át neki az Olimpiai Érdemrendet. 1988-ban NOB-emlékjelvényt, 1994-ben MOB Érdemérmet, 1995-ben Olimpiai aranygyűrűt, 1996-ban MOB emlékgyűrűt vehetett át. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 1996-ban Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntették ki. 1998-ban Magyar Örökség díjat kapott, 2013-ban beválasztották a Vívó Hírességek Csarnokába. A magyar és egyetemes vívósport egyik legnagyobb alakja Budapesten hunyt el 1999. február 1-jén.

Borítókép: Budapest, 1959. július 24. Kárpáti Rudolfot, a kardvívó egyéni világbajnokság győztesét a levegőbe emelik versenyzőtársai. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Mikó László. Azonosító: MTI-FOTO-809561

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 281 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos érdekes felvételt talál a legkülönfélébb témákban.


További cikkek:

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar online műsorai

Az MTVA, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar felvételei.

Budapest, Csudapest

Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.

Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik

A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.

Robot Robi

Robby the Robot 1956-ban tűnt fel a Tiltott bolygó című amerikai filmben, magyar alakmása, Robot Robi először Szegeden jelent meg 1962-ben, de egy év múlva már a fővárosiak is megismerkedhettek vele.