A színész, aki a telefonkönyvet is megénekelte

Mackós bája, virtuóz szövegmondása a legnagyobb nevettetők közé sorolta. Huncut tekintete fölött címerként virító kopaszságával a 110 éve született Kazal László a magyar komikusok táborának – termetében is – kimagasló egyénisége volt.

Karakter

2021.02.27 | olvasási idő: kb. 5 perc


1911. február 27-én született. Hatéves volt, amikor az édesapja elesett a fronton. Az iskolában bukdácsoló, nehezen kezelhető fiú volt, kisvendéglőt nyitó özvegy édesanyja sem bírt vele. Kibukott a kereskedelmi iskola második osztályából – csak énekből és testnevelésből nem húzták el –, bánatában újságkihordást vállalt, majd egy divatkereskedésben lett kifutófiú. Borfiú, majd pincér volt a Gellért Szállóban, ahol tettlegességig fajuló szóváltásba keveredett a főpincérrel. Mennie kellett. Megélhetési gondjai miatt nyakkendőkészítőnek állt, volt dzsesszdobos, parkett-táncos és bárénekes is.

A Vidám Színpad Mi van a függöny mögött? című műsorában (Készítette: Komlós Tibor)

Beiratkozott Rákosi Szidi színiakadémiájára. Statisztált a Király Színházban, 1929-ben a Bethlen téri színházban kezdte pályáját, majd Miskolcra került segédszínésznek. Táncos bonviván szerepekben tűnt föl, de komoly prózai feladatként Az ember tragédiája Ádám szerepét is megkapta. Színpadi pályakezdése is botrányosra sikeredett, kiütközött heves vérmérséklete, kötekedő természete. A magas termetű ifjú összeverekedett a miskolci színház ügyelőjével, ezért elbocsátották. Az összeférhetetlenség bélyege sokáig elkísérte a pályán.

Budapest, 1957. február 22. Kazal László színművész új tévékészülékével. (MTI Fotó: Molnár Edit)

A miskolci botrány után a csongrádi társulat ünnepelt színésze lett. Egy véletlen beugrásnak köszönhetően 1936-ban került Budapestre. Az Én és a kisöcsém című darab bonvivánja megbetegedett, és a Városi Színház ügyelőjének eszébe jutott a délceg, jó humorú csongrádi fiú. A Budai Színkörben a Budapest–Wien című zenés vígjáték főszerepét kapta meg Bársony Rózsi és Latabár Kálmán partnereként. Felfedezték, a harmincas évek második felére slágerénekesként lett népszerű, 1938-ban gramofonénekesnek szerződött a Tonalit Gramophon Rt.-hez.

Kardos Magdával a 7 Vidám nap című darab egyik jelenetében (MTI Fotó/MAFIRT)

A II. világháború végén katonaszökevényként bujkált vidéken, majd egy szabadsághegyi villában. A háború után a Kamara Varietében és a főváros könnyebb műfajú színpadain tűnt föl. A Fővárosi Vígszínházhoz, majd 1950-ben a Vidám Színpadhoz szerződött, melynek haláláig tagja maradt. Az ötvenes évek elején is táncdalénekesként ismerte meg az ország. A népszerű komikát, Balogh Erzsit vette feleségül, akivel a Vidám Színpadon találtak egymásra.

Agárdy Gáborral és Galambos Erzsivel a Légy szíves, Jeromos című zenés játék próbáján (MTI Fotó: Keleti Éva)

A lemez-, tévé- és rádiófelvételeknek köszönhetően számos kupléja, kabarészáma maradt fenn. A nevető ember, Kisebb lett a kalapom és a Cipzár örökbecsű alkotás. A Borkóstoló című kabarészámát számtalan vidéki és pesti előadáson a saját szörpjével tálalták. A darab „temetésén”, az utolsó előadáson kollégái tréfából borra cserélték a szörpöt. Megbántódott, művészi munkája semmibevételének érezte a csínyt. „Egyre gyakrabban gondolok Molière-re, az Úrhatnám polgárra, a Képzelt betegre... S bár évek óta nem lépek föl olyan helyiségben, ahol asztalok vannak, az asztalokhoz tartozó spiccesek megismernek” – kesergett 1960-ban.

Horváth Tivadarral és Latabár Kálmánnal a Micsoda éjszaka című film díszbemutatóján (MTI Fotó: Keleti Éva)

G. Dénes György, Zsüti, a legendás dalszövegíró megírta számára az 1964-ben lemezre vett Telefonkönyv polka szövegét. A telefonregiszter dalba öntése és eléneklése a lehetetlennel határos, de fergetegesen mulatságos vállalkozás volt. 

Barlay Edittel a Helénke boldog című vígjáték egyik jelenetében (MTI Fotó: Tormai Andor)

Utoljára egy Salamon Bélára emlékező tévéműsorban szerepelt. A pályáját kísérő nehézségek nem törték meg. „Nem az a fontos, az ember hány éves, csak a szíve legyen fiatal” – énekelte. Megmaradt túláradó jókedve, széles mosolya, mely tekintélyes külsővel és barátságos megjelenéssel párosult. Mértéktartóan élt, de baráti társaságban lehengerlően tudott mulatni, ezernyi dalt ismert. Szeretett főzni, dunaalmási nyaralójában barátai a „luculLaci” lakomákon ételeit és borát is megízlelhették.

Borítókép: Budapest, Kazal László jelenete a Kamara Varieté Akinek nem inge című előadásán 1951-ben.  MTI Fotó: Farkas Tamás. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és FotóarchívumAzonosító: MTI-FOTO-767736

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 292 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.       

További cikkek:

Kárpáti Rudolf 100!

Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.

Ki tud többet az ország kedvenc vizslájáról?

A Frakk, a macskák réme című sorozat kiállta az idők próbáját: évtizedek óta gyermekek és gyermeklelkű felnőttek generációit szögezi a képernyők elé. Ennek örömére a (Magyar Posta az MTVA-val együttműködve ünnepi bélyegsorozattal örvendezteti meg a rajongókat.)[https://mtva.hu/2020/11/04/belyegen-a-frakk-a-macskak-reme/] De ki állathatja magáról, hogy igazán ismeri Károly bácsi kutyusát? A kvíz kitöltése után kiderül! Kezdhetjük?

Liliomfi, aki Kolozsvárról érkezett Badacsonyba

Makk Károly 1954 augusztusában forgatta Szigligeti Ede vígjátékából a Liliomfit, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia tagjai 2012-ben a legjobb 53 magyar film közé válogattak. Gink Károly fotóművész ott járt a forgatáson, és kiváló felvételeket készített.

Ünnepi műsorhét az m3.hu -n!

Az (m3.hu)[https://archivum.mtva.hu/m3] idén márciusban is méltó emléket állít az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek és eseményeinek. Tartsanak velünk, ünnepeljünk együtt!