Keleti Éva életműve a Műcsarnokban

Bár sokan úgy gondolják, időskorban már fölösleges nyitni az új felé vagy megtanulni modern dolgokat, Keleti Éva, a magyar fotóművészet nagyasszonya szerencsére nem tartozik közéjük. Korábbi elhatározásának hátat fordítva 88 évesen tért vissza a fotóművészethez. És mivel annak fejlődése a digitalizáció irányába indult, így azzal is megismerkedett, eredményeit pedig most a nagyközönség is megcsodálhatja.

2019.12.19 | olvasási idő: kb. 4 perc


Keleti Évát nem kell bemutatni. Ha a név - véletlenül - mégsem csengene ismerősen, akkor is szinte mindenki ismeri ikonikus művészportréit, színházi fotográfiáit. Hatvan évesen, analóg fényképezőgéppel a kezében visszavonult, hogy most - közel 30 év elteltével, egy telefonnal a kezében, elsajátítva a digitális technológia fortélyait - visszatérjen. Méghozzá egy grandiózus életmű-kiállítással a Műcsarnokban, melynek kurátora Szarka Klára.


A Kossuth-díjas Keleti Éva 2017-ben

A 2019. december 11-én nyílt és 2020. február 2-ig látogatható tárlat címe Élet/Kép, melynek retrospektív anyagába nem csupán ismert képek kerültek be. Keleti Éva 1951-től a Magyar Fotó, majd a jogutód MTI munkatársa és riportere volt, ebben az időszakban vegyes témájú fotókat készített, melyek kevéssé ismertek. A most nyílt életmű-kiállítás első etapja ezeket az alkotásokat mutatja be, melyek között van sport-, politikai és hírfotó, időben az 1950-es és '60-as éveket öleli föl.


Almaszüret a Ceglédcsemői Állami gazdaság gyümölcsösében, 1953.

A második szakaszban az 1976 és 1989 között készült portrék, riportképek láthatók, ez az Új Tükör időszaka, melynek Keleti Éva fotóriportere és képszerkesztője volt. Ekkor készültek leghíresebb képei művészekről, melyeknek alapja a bizalom, amely minden képen átsüt. Innen vezet át az út a kiállítás harmadik területére, amely a motivációkat kutatja fel és mutatja meg, annak próbál a mélyére hatolni, honnan az érdeklődés bizonyos témák iránt. A kiállítás utolsó egységét pedig az újrakezdést követő, digitális technikával készült fotók jelentik, amelyeket most először láthatnak az érdeklődők. A modellek között régiek is szép számmal akadnak, hiszen volt, akit Keleti Éva több évtized után keresett föl és fotózott újra, ezzel a művészet lényege és saját munkássága szempontjából is folytonosságot teremtve.


Törőcsik Mari Keleti Éva felvételén 1964-ben

De nem csak a múlt, a jelen is megjelenik a képeken: a régi színészóriások mellett az újakhoz is utat talált Keleti Éva, hogy saját módszereit követve megmutassa lényük lényegét. Így került a tárlat anyagába Básti Lajos, Ruttkai Éva és Törőcsik Mari mellé például a fiatal Vecsei H. Miklós, ifj. Vidnyánszky Attila, Csányi Sándor és Tenki Réka. Hiszen Keleti Évát ugyanaz foglalkoztatja, mint 60 évvel ezelőtt, ezért ha más is az eszköz vagy a modell, a lényeg nem változott.


A díjnyertes Extázis című fotó 1974-ből

Az életmű-kiállítás több száz képével sikerül valódi keresztmetszetét nyújtani közel 6 évtized művészi munkájának, a kezdetektől, motivációktól, családi vonatkozásoktól indulva feltárni az életmű alapvonásait és finom árnyalatait egyaránt. Kivételes büszkeség ez, hiszen az MTI Nemzeti Fotótárát is rengeteg képpel gazdagítja Keleti Éva munkássága, kiállítása a mi múltunk, életünk része is. 

 

Borítókép: Fényképezőgép - Kinobox, Budapest, 1956. április 22. Központi záras, 2 féle záridővel ellátott, kisfilmes, Kinobox típusú, magyar gyártmányú fényképezőgép. Magyar Fotó: Sziklai Dezső, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-787520


További cikkek:

A Pesti Vigadó története dióhéjban

1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó. A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.

Karantén a Royal Szállóban

Az elegáns nagykörúti Royal Szálló egyik alkalmazottján 1963. augusztus 31-én a fekete himlő tüneteit észlelték. A szállodát azonnal karantén alá vonták, és a rendelkezést csak szeptember 12-én vonták vissza.

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.

Igazi férfiak és igazi nők

140 éve született egyik legnagyobb és legnépszerűbb írónk, Móricz Zsigmond. Epikája számos későbbi népszerű filmhez nyújtott remek alapot, amelyek a mai közönség számára is tartogatnak mondanivalót és értéket. Ilyen a Rózsa Sándorról szóló regényből készült film és neki köszönhetjük a Míg tart a szerelmet is. Persze nem csak Móricz műveit hoztuk a hétre. Középpontban a férfiak és a nők kapcsolata remek színészekkel és sziporkázó alakításaikkal, természetesen szórakoztató formában.