Kilátó a város felett

A székesfőváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó János-hegy 529 méter magas csúcsán 110 évvel ezelőtt, 1910. szeptember 8-án avatták fel az Erzsébet-kilátót.

Városi séták

2020.09.08 | olvasási idő: kb. 7 perc


1902-ben a szállodások és vendéglátók nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője azt javasolta, hogy a düledező fatorony helyébe, ahová egykor Erzsébet királyné is felkapaszkodott, építsenek állandó kilátót. A Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata hamarosan gyűjtést indított. A tehetősebb polgárok 52 ezer koronát ajánlottak fel, a legtöbbet Zwack János és Gundel János fizette be a kasszába.
Légi felvétel a János-hegyről és Zugligetről (1960) (MTI Foto: Járai Rudolf)
Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, ezt dolgozta át neoromán stílusban Schulek Frigyes, a Halászbástya építője, a Mátyás-templom megújítója. Az 1908-tól 1910-ig zajló építkezés során a követ kötélpályán juttatták el a tetőre, a vizet a Sváb-hegyről szállították lajtos kocsin. A 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtornyot Erzsébet királynéról nevezték el, Stróbl Alajos róla készített szobrát az előcsarnokban állították fel. Az épület tetejére egy 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel, a lépcsőházban pihenőfülkéket alakítottak ki.
A kilátó első szintjének belső tere (2018) (MTI Foto: Nagy Zoltán)
A hegy egy régi Szent János-szoborról, esetleg Óvári János grófról, Budavár 1318–1837 közti rektoráról kapta nevét. A kilátóból kivételesen tiszta időben északkeleti irányban a Mátra és a Bükk, délnyugat felé pedig a Balaton is látható. 1926-ban az Erzsébet-kilátó kapott először állandó díszkivilágítást Magyarországon. 1932-ben lett sláger Fekete Pál előadásában Eisemann Mihály és Szilágyi László „Zsákbamacska” című operettjének betétdala: „Ha jön a vasárnap, a boltok bezárnak / Így szólok a babámnak: / János legyen fönn a János-hegyen, / Délután odavárom…”
Csúcsra járatták a lányok a Pannónia motorkerékpárokat (1963) (MTI Foto: Németh József)
A háború után a kilátó sorsa nem érdekelte az illetékeseket, a közönyt csak a Libegő 1970-es átadása oldotta némileg. A Kádár-korszakban hatalmas, ötágú vörös csillag virított a Budapest egyik jelképének számító épület tetején, a súlya alatt meg is roggyant az épület, de fenntartására továbbra sem költöttek. Leromlott műszaki állapota miatt be kellett zárni. Az 1980-as években részlegesen felújították, 1992-ben rövid időre megnyílt a Vidám Színpad kezelésében.
Vojtěch Jasný cseh filmrendező, a felesége és Emília Vášáryová (b) színésznő társaságában a János-hegyi Erzsébet-kilátónál (1964) (MTI Foto: Bojár Sándor)
2001-ben a XII. kerületi önkormányzat vette át a fővárostól a létesítmény kezelését, és megkezdte a teljes felújítást. Az első ütemben megerősítették a kilátó szerkezetét, kicserélték a burkolatokat, ajtókat és ablakokat, megtisztították a kőfelületeket. A második ütemben a Pilisi Parkerdővel közösen megújították a Libegő és a kilátó között vezető sétautat, a csigalépcsőt, helyreállították az éttermet, díszburkolatot kapott a torony melletti terület, kiépítették a díszvilágítást. Az újjászületett kilátót 2005. szeptember 17-én adták át.
Az Erzsébet-kilátó (2018) (MTI Foto: Nagy Zoltán)
Borítókép: Budapest, 2012. január 15. A János-hegyi Erzsébet-kilátó télen. Készítette: Róka László. Azonosító: MTI-FOTO-302295 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 285 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

A légpasszok új otthona

45 éve nyitotta meg kapuit a Komjádi uszoda, melynek történetét és névadójának pályáját idézzük föl.

Nagyáruházak egykor- a vásárlás fellegvárai

A plázák előfutárai voltak, a fogyasztás klasszikus jelképeivé váltak. A hányatott sorsú Corvin Áruház mozgólépcsőjével és partiteraszával, míg a Párisi Nagy Áruház - a későbbi Divatcsarnok - Lotz Károly freskóival és korcsolyapályájával is beírta nevét a hazai kereskedelem aranykönyvébe.

István megkoronázása

1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.

Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.