Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta

Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.

Karakter

2021.06.02 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Heves melletti Perespusztán látta meg a napvilágot 1941. június 2-án. Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már Maczky Levente Lajos néven iratkozott be, édesapját ugyanis Maczky Bélának hívták. Apja az 1956-os forradalomban kifejtett tevékenysége miatt börtönbe került. 1955-ben már a jászszentandrási katolikus templom számára készített stációképeket. 1961-ben vette fel a Kő Pál nevet.

Nő báránnyal című alkotásával (MTI Fotó: Király Krisztina)

1968-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, Somogyi József tanítványa volt. A hetvenes évek közepéig elsősorban színes, festett pop-art faszobrokat készített, de stílusát egyre inkább a magyar fafaragás ősi hagyományai határozták meg. 1978-tól tanított a Képzőművészeti Egyetemen (akkor még Főiskolán), a szobrásznövendékek mestere, egyetemi tanár, 1992–95-ben rektorhelyettes is volt. 2007-ben tizenegy tanítványával közösen állította ki műveit Egerben, a Kepes Vizuális Központban. 1995-ben választották meg a Magyar Művészeti Akadémia tagjává.

Alkotások a műteremben (MTI Fotó: Horváth Péter)

Három kődomborművet készített a vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolna részére. Számos köztéri szobra áll, Budapesten A magyar tudomány emlékműve és Szent István szobra a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt, Aba Sámuel szobra Ópusztaszeren, III. Béla király szobra Baján, Károly Róbert szobra Gyöngyösön.

Károly Róbert szobra a gyöngyösi Fő téren (Nagy Zoltán felvétele)

Életműve szorosan kötődött a magyar néphagyományhoz, népművészethez, alkotásait figuratív megjelenítés, fanyar előadásmód jellemezte: ironikus világot tárt a szemlélők elé. 2002-től Hevesen, szülőföldjén élt, a városban 2005-ben alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt, amelyen 57 kompozíciója, illetve 14 festménye és fotói láthatóak.

Szondi György szimbolikus szarkofágja Drégelypalánkon (Nagy Zoltán felvétele)

Magyarország és a Kárpát-medence számos városában rendezett kiállítást, műveit bemutatták Amszterdamban és Dortmundban is, 2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt. Munkásságát 1975-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 2001-ben Kossuth-díjat kapott a köztéri szobrászat megújításáért, az ősi és a modern sajátos, eredeti ötvözéséért.

Szent István király szobra a Gellért-hegy oldalában (Róka László felvétele)

Művészetének további elismerései: az Országos Kisplasztikai Biennálé I. díja (1976), a Művészeti Alap díja (1984), érdemes művész (1986), Magyar Művészetért Díj (1990), Heves díszpolgára (2000), Prima Primissima-díj (2006), M. S. Mester Képzőművészeti Díj (2007), a Honvédelemért kitüntető cím (2012). 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, 2016-ban Magyar Örökség Díjat kapott. 2020-ban hunyt el Hevesen, szülővárosa temetőjében nyugszik.

Borítókép: Budapest, 2013. június 23. Szent István király szobra. Tulajdonos: Faludi Imre. Készítette: Faludi Imre. Azonosító: MTI-FOTO-408827

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

1956 emlékezete

Különleges képgalériával emlékezünk 1956 hőseire, az egykori események helyszíneit akkor és most megmutatva. Tartsanak velünk!

Bársony Rózsi, a napfényes kedvű világhírű szubrett

Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban Bársony Rózsit követjük a siker szárnyán Pesttől Londonon át Bécsig, hisz „klipperen, az ember egy-kettőre itt terem! Helló!”

Mennyire ismeri a magyar filmeket? Tesztelje tudását!

Április 30-án ünnepeljük a Magyar Film Napját. Az évforduló alkalmából tematikus kvízzel kedveskedünk olvasóinknak. Jó szórakozást kívánunk, és ne feledjék, a kvízben szereplő minden filmet megtekinthetik az elkövetkező napokban a közmédia csatornáin!

Viszlát, óév! Itt az Újév!

Régi babona, hogy az év utolsó éjjelén zajkeltéssel, lármázással elűzhetők a felhalmozódott gondok és e sötét időszakban lesben álló gonosz szellemek.