Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta
Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.
Karakter
2021.06.02 | olvasási idő: kb. 3 perc
A Heves melletti Perespusztán látta meg a napvilágot 1941. június 2-án. Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már Maczky Levente Lajos néven iratkozott be, édesapját ugyanis Maczky Bélának hívták. Apja az 1956-os forradalomban kifejtett tevékenysége miatt börtönbe került. 1955-ben már a jászszentandrási katolikus templom számára készített stációképeket. 1961-ben vette fel a Kő Pál nevet.
1968-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, Somogyi József tanítványa volt. A hetvenes évek közepéig elsősorban színes, festett pop-art faszobrokat készített, de stílusát egyre inkább a magyar fafaragás ősi hagyományai határozták meg. 1978-tól tanított a Képzőművészeti Egyetemen (akkor még Főiskolán), a szobrásznövendékek mestere, egyetemi tanár, 1992–95-ben rektorhelyettes is volt. 2007-ben tizenegy tanítványával közösen állította ki műveit Egerben, a Kepes Vizuális Központban. 1995-ben választották meg a Magyar Művészeti Akadémia tagjává.
Három kődomborművet készített a vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolna részére. Számos köztéri szobra áll, Budapesten A magyar tudomány emlékműve és Szent István szobra a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt, Aba Sámuel szobra Ópusztaszeren, III. Béla király szobra Baján, Károly Róbert szobra Gyöngyösön.
Életműve szorosan kötődött a magyar néphagyományhoz, népművészethez, alkotásait figuratív megjelenítés, fanyar előadásmód jellemezte: ironikus világot tárt a szemlélők elé. 2002-től Hevesen, szülőföldjén élt, a városban 2005-ben alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt, amelyen 57 kompozíciója, illetve 14 festménye és fotói láthatóak.
Magyarország és a Kárpát-medence számos városában rendezett kiállítást, műveit bemutatták Amszterdamban és Dortmundban is, 2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt. Munkásságát 1975-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 2001-ben Kossuth-díjat kapott a köztéri szobrászat megújításáért, az ősi és a modern sajátos, eredeti ötvözéséért.
Művészetének további elismerései: az Országos Kisplasztikai Biennálé I. díja (1976), a Művészeti Alap díja (1984), érdemes művész (1986), Magyar Művészetért Díj (1990), Heves díszpolgára (2000), Prima Primissima-díj (2006), M. S. Mester Képzőművészeti Díj (2007), a Honvédelemért kitüntető cím (2012). 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, 2016-ban Magyar Örökség Díjat kapott. 2020-ban hunyt el Hevesen, szülővárosa temetőjében nyugszik.
Borítókép: Budapest, 2013. június 23. Szent István király szobra. Tulajdonos: Faludi Imre. Készítette: Faludi Imre. Azonosító: MTI-FOTO-408827
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
1956 emlékezete
Különleges képgalériával emlékezünk 1956 hőseire, az egykori események helyszíneit akkor és most megmutatva. Tartsanak velünk!
Bársony Rózsi, a napfényes kedvű világhírű szubrett
Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban Bársony Rózsit követjük a siker szárnyán Pesttől Londonon át Bécsig, hisz „klipperen, az ember egy-kettőre itt terem! Helló!”
Mennyire ismeri a magyar filmeket? Tesztelje tudását!
Április 30-án ünnepeljük a Magyar Film Napját. Az évforduló alkalmából tematikus kvízzel kedveskedünk olvasóinknak. Jó szórakozást kívánunk, és ne feledjék, a kvízben szereplő minden filmet megtekinthetik az elkövetkező napokban a közmédia csatornáin!
Viszlát, óév! Itt az Újév!
Régi babona, hogy az év utolsó éjjelén zajkeltéssel, lármázással elűzhetők a felhalmozódott gondok és e sötét időszakban lesben álló gonosz szellemek.