Kő és lélek – megkövült történelmünk

Melocco Miklós Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje 1935. április 3-án született Rómában.

2020.04.03 | olvasási idő: kb. 5 perc


Családjával egy ideig Berlinben élt, majd hazatértek Magyarországra. Apját, Melocco János újságírót, a katolikus Új Ember segédszerkesztőjét, 1950-ben koncepciós perben halálra ítélték, 1951-ben kivégezték. Tanulás mellett dolgoznia kellett, mindent elvállalt, volt hómunkás, segédmunkás, még sírásó is. Polgári származása miatt csak harmadjára, 1955-ben vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, mestere volt Gyenes Tamás, Mikus Sándor, Kmetty János és Pátzay Pál.

Számos alkotását ihlette az 1956-os forradalom. Szegedi szobra a szabadság pillangója, debreceni emlékműve egy bimbódzó fehér rózsa, veszprémi szobra az 1958-ban kivégzett Brusznyai Árpád klasszika-filológus emléke előtt tiszteleg. Hullócsillag címmel Budapesten állított emléket Mansfeld Péternek, akit a kommunisták tizennyolcadik születésnapjának betöltésekor, a megtorlás legfiatalabb áldozataként végeztek ki.

Nagy költőink, művészeink alakja, szellemisége is arra késztette, hogy vésőt, kalapácsot ragadjon. Többek között Bartók Béla, Benedek Elek, Derkovits Gyula, József Attila, Kodály Zoltán, Latinovits Zoltán, Nádasdy Kálmán, Radnóti Miklós szobrát alkotta meg. A legközelebb mégis Ady Endre áll hozzá, a költőről több szobrot is készített, melyeket Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Tatabányán állítottak fel.

Kőbe, bronzba álmodta történelmünk nagy alakjait. 2001-ben az esztergomi vár északi rondelláján avatták fel István megkoronázása című monumentális emlékművét, Mátyás király-emlékműve Székesfehérvárott látható. Deák Ferenc, Klebelsberg Kuno, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Thury György stb. szobrai köztereinket ékesítik. Melocco Miklós alkotta meg a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, Antall József síremlékét is.

Történelmünk sorsfordító eseményeit is megörökítette. 1956 mellett a második világháborúnak is több alkotást szentelt, ő készítette el (Párkányi Raab Péterrel és Szénási Józseffel együtt) az Áttörés című szobrot, amely az 1989. évi Páneurópai pikniknek állított emléket.

1975-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1982-ben érdemes művész címet kapott, 1988-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1993-ban a Magyar Művészetért Díjat, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át. 2004-ben Prima Primissima díjat kapott, 2014-ben a nemzet művésze lett. A Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója. 2018-ban Corvin-lánc kitüntetésben részesült.

Esztergom, 2016. május 9. Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész Szent István megkoronázása című alkotásának részlete. Az esztergomi vár északi körbástyáján álló süttői mészkőből készült kétalakos szoborcsoportot István király halálának évfordulóján, 2001. augusztus 15-én avatták fel. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre, Készítette: Faludi Imre, azonosító: MTI-FOTO-626992


További cikkek:

Műsorok a javából!

Egy éve annak, hogy 2019. május 1-jén az (m3 adása)[https://archivum.mtva.hu/m3] online térbe költözött. Ez alkalomból különleges kínálattal jelentkezünk, válogatva az elmúlt évtizedek legnagyobb kedvenceiből és az elmúlt egy év legnézettebb műsoraiból.

Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...

A Pesti Vigadó története dióhéjban

1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó. A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.

Éltető erőforrás a víz

A Nemzeti Fotótár tematikus kiállítása a Budapest 2019 Water Summit eseménysorozat kísérőprogramja. Ennek képeit hoztuk el az érdeklődőknek ebben a formában is.