Akinek mindene volt a minőség

A 70 évvel ezelőtt született Kocsis Zoltánra, Bartók és Kurtág legautentikusabb előadójára emlékezünk, akinek születésnapja a magyar klasszikus zene napja 2021 óta.

Karakter

2022.05.30 | olvasási idő: kb. 5 perc


Ránki Dezső és Kocsis Zoltán Liszt-díjas zongoraművészek próba közben (MTI Fotó: Molnár Edit)

Háromévesen már a zongoránál ült, és még mielőtt a kottát ismerte volna improvizált, saját zeneműveket komponált. Zenei karrierje tizennyolc évesen a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyén aratott győzelemmel indult, és ezt azonnal követték a meghívások a világ minden tájára. Több mint negyven éven keresztül állt a magyar zenei élet szolgálatában. A zene mellett a második nagy szerelme a futball volt, gyakran jött haza kék-zöld foltokkal, bokaficammal, aminek anyukája egyáltalán nem örült. Egyszer későn, csapzottan jött haza, amikor egy fiatalember becsengetett hozzájuk, hogy elkérje Zolinál maradt szemüvegét. A fiatal fiút Presser Gábornak hívták. 

Kocsis Zoltán zongorázik a Zenélő órák című műsorban (1963)

A Zeneakadémián többek között Kadosa Pálnál, Rados Ferencnél és Kurtág Györgynél tanult. „Egy almát tulajdonképpen nem igazán érdekel az, hogy a portékáját hogy fogadják a piacon. Ő terem, ével, lehullajtja a leveleit, ismét kirügyezik, kivirágzik. Én ilyesféle almafának érzem magam.” Szólistaként a világ számos vezető zenekarával fellépett, így a Royal Filharmonikusokkal, a Berlini Filharmonikusokkal, a Bécsi Filharmonikusokkal, a New York-i Filharmonikusokkal és a Chicagói Szimfonikus Zenekarral is. 

Kovács Dénes, Perényi Miklós és Kocsis Zoltán próbája a Zeneakadémián (MTI Fotó: Cser István)

„Azt gondolom, hogy azzal kell törődni, hogy az ember csinálja a dolgát, és egyre jobban csinálja, mert az a dolog akárhol, akármikor csinálják, az mindig ugyanannyit ér. Csak legfeljebb különböző korokban, különböző helyszíneken másképp fogják értékelni.” 

Részlet Mozart A-dúr zongoraversenyéből

„Soha nem vagyok elégedett. Tehát nekem még életemben egy koncertem nem volt semmilyen minőségben, amely után azt mondtam volna, hogy jó hát akkor eddig és ne tovább, mert hát ez már olyan volt, hogy. Ilyen nincsen egyszerűen! Tökéletesség nem létezik, és ebből is kell kiindulni, azt hiszem. Talán Pablo Casals szavaival fejezném be: Hálásnak kell lenni egy szépen eljátszott frázisért, vagy még egy hangért is.”

A Zeneművészeti Főiskola tanáraként a Zenakadémián (MTI Fotó: Molnár Edit)

Amikor 1997-ben átvette az Állami Hangversenyzenekar (ma Nemzeti Filharmonikus Zenekar) vezetését, nemcsak saját pályáján, hanem a nagy múltú zenekar történetében is új fejezet kezdődött. A csaknem két évtizedes korszakban megújult az együttes, határozott profilt alakított ki, amely máig jellemzi működését: a klasszikus művek mellett a hagyományos repertoárból hiányzó alkotások is megszólalnak, valamint a magyar zene jelentős alkotásait is megismerteti a közönséggel. A zongoraművész–karmester a XX–XXI. századi és kortárs magyar zene ügyének ápolásával is fontos küldetést látott el. 

A zeneszerző-karmester a Budapesti Kongresszusi Központban (MTI Fotó: Cser István)

Az ő művészeti vezetésével indult útjára a Bartók Új Sorozat, amelynek célja az volt, hogy a zeneszerző művei hiteles tolmácsolásban, a legjelesebb magyar előadóművészek által, az alkotói szándékokat messzemenőkig figyelembe véve jelenjenek meg hanghordozókon. Nem csoda, hogy Kocsis Zoltánt világviszonylatban is Bartók Béla életművének egyik legkiemelkedőbb ápolójaként és tolmácsolójaként tartják számon.

A Zeneművészeti Főiskola tanársegédjeként órát ad a 8. Nemzetközi Bartók Szemináriumon (MTI Fotó: Molnár Edit)

Szókimondó, határozott, kritikus véleményű művészként magasra tette a mércét nemcsak maga, de mások számára is. Rendszeresen tartott mesterkurzusokat, és pedagógiai tevékenységének fontos részét képezte a tehetséges pályakezdők felfedezése, felkarolása is. Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas, a Francia Köztársaság l’Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje, a Magyar Kultúra követe, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Életműdíjával elismert muzsikusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Helyet kapott az egyik legnagyobb nemzetközi lemezkiadó, a Philips Records A 20. század nagy zongoristái című sorozatában is. Súlyos betegsége alatt is fáradhatatlanul dolgozott, végül szinte pontosan annyi idősen hunyt el, mint Bartók Béla. Azon kevés hazai művész közé tartozott, aki nemzetközi hírnévre is szert tett.

Cziffra György Franciaországban élt magyar zongoraművész és felesége Kocsis Zoltán társaságában (MTI Fotó: Pólya Zoltán)

Borítókép: Kocsis Zoltán zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára a Zeneakadémia 8-as termében. MTI Fotó: Molnár Edit, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-889712

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Farmotorostól a szépségdíjas lázadóig

Az Ikarus az a magyar márka, amely képes volt meghódítani a világot. A buszok nyugati exportra is készültek, rengeteg változatban.

A legmagyarabb múzeum - svéd mintára

55 éve indult el a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fejlesztése. Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma 63 hektáron mutatja be a magyar nyelvterület népi építészetét, kultúráját.

125 éves lenne a szombathelyi villamos

Hetvenhét évig csilingelt, zörgött, zakatolt – ma már csak emlék.

Horoszkóp – az állatövi jegyek képekben

Az ember több ezer éve kémleli az égboltot, hogy kifürkéssze a csillagok járását. Ezért igézi meg az a tanítás, mely szerint az égi és földi utak iker pályákon futnak.