Kóczián Éva, aki 1956-tól 1962-ig Európa legjobbja volt

A világbajnok, hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező 1936. május 25-én született Budapesten.

Karakter

2021.05.25 | olvasási idő: kb. 3 perc


Asztalitenisz-pályafutását 1950-ben kezdte, bátyja, Kóczián József asztalitenisz-világbajnok vitte le egy kis egyesületbe. 1951-ben a Vasas Mávaghoz került, első sikerét 1952-ben szerezte: egy csapatversenyen legyőzte a tízszeres világbajnokot, Farkas Gizit, aki tizenöt éven át senkitől sem kapott ki hazai versenyen. 1954-ben vegyes párosban bátyja oldalán lett országos győztes.

A női asztalitenisz-válogatott tagjaként 1964-ben (MTI Fotó: Petrovits László)

1957-től a Budapesti Vörös Meteor Sportkör versenyzője volt, a csapattal 1964-ben és 1966-ban a második helyen végzett a Bajnokcsapatok Európa Kupájában (ma Európai Bajnokok Ligája). 1952 és 1968 között harminckétszer volt magyar bajnok, egyéniben hatszor, női párosban hatszor, vegyes párosban kilencszer, csapatban tizenegyszer. 1952 és 1968 között 192-szer szerepelt a magyar válogatottban.

A Sportcsarnokban versenyez 1958-ban (MTI Fotó: Petrovits László)

1953-ban, első világbajnokságán két bronzérmet szerzett, az egyiket – későbbi férjével, a világbajnoki ezüstérmes és Európa-bajnok Földy Lászlóval – vegyes párosban, a másikat csapatban. 1954-ben egyesben lett bronzérmes, csapatban ezüstérmes. Legjobb eredménye az 1955-ös utrechti világbajnoki győzelem volt, amelyet vegyes párosban ért el: partnerével, Szepesi Kálmánnal legyőzték a brit Aubrey Simons–Helen Elliot párost. Világversenyeken egy arany-, két ezüst- és kilenc bronzérmet gyűjtött.

Lantosné Farkas Gizellával mérkőznek a kínai páros ellen 1959-ben (MTI Fotó: Mikó László)

1958 és 1968 között hat alkalommal lett Európa legjobbja, háromszor – 1958-ban Budapesten, 1960-ban Zágrábban, 1964-ben Malmőben – nyert egyéniben, kétszer csapatban (1960, 1966), egyszer pedig Jurikné Heirits Erzsébettel párosban (1966). Emellett hat további érmet szerzett még a kontinensviadalokon. Az Európa TOP-10-ben (1988-tól TOP-12) kilencszer vehette át a győztesnek járó aranyérmet. A leghosszabb győzelmi sorozat is az ő nevéhez fűződik, 1956 és 1962 között megszakítás nélkül volt Európa legjobb női versenyzője.

Jurik Gyuláné Heirits Erzsébettel 1964-ben megnyerték a női párost a Kisstadionban rendezett nemzetközi asztalitenisz-tornán (MTI Fotó: Kovács Gyula)

Világraszóló sikereit úgy érte el, hogy a sport mellett dolgozott. 1964-ben a Sportvezető és Edzőképző Intézetben edzői oklevelet szerzett, rövid ideig edzősködött is. A sportérdemérem arany fokozatával három alkalommal tüntették ki. 1964-ben és 1966-ban az év magyar női asztaliteniszezőjének választották. A Magyar Asztalitenisz Szövetség örökös bajnoka. 2015-ben beválasztották az akkor alakult Európai Asztalitenisz Hírességek Csarnokának (ETTU) tagjai közé.

Borítókép: Budapest, 1971. március 14. Kóczián Éva hosszú kihagyás után a FŐKERT HSC színeiben versenyez. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Kovács Gyula. Azonosító: MTI-FOTO-866785

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 299 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

A frizuradivat örök körforgása

Egyenes vagy göndör? Rövid vagy hosszú? Világos vagy sötét? Természetes vagy festett? Nem egyszerű a döntés, de inspirálódhatunk régi divatok és fotók segítségével.

"Nyelvében él a nemzet"

Éppen 176 éve szentesítették a magyar nyelvet hivatalossá tévő törvényt. Ennek emlékére a magyar országgyűlés 2011-ben nyilvánította ezt a napot a magyar nyelv napjává, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet összetartozását anyanyelvünk fejezi ki leginkább. Nemzetünk tehát azóta is nyelvében él.

Műsorok a javából!

Egy éve annak, hogy 2019. május 1-jén az (m3 adása)[https://archivum.mtva.hu/m3] online térbe költözött. Ez alkalomból különleges kínálattal jelentkezünk, válogatva az elmúlt évtizedek legnagyobb kedvenceiből és az elmúlt egy év legnézettebb műsoraiból.

Száguldás a mélybe

Az 1931-es biatorbágyi vasúti viaduktrobbantás a mai napig a magyar történelem egyik legismertebb, egyben legellentmondásosabb, rengeteg összeesküvés-elmélettel terhes eseménye.