„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.

Karakter

2021.02.17 | olvasási idő: kb. 5 perc


Pestszentlőrincen nőtt fel. Kamaszként ügyesen rajzolt, festett, zongorázott, fényképezett, repülőgép-modelleket készített. A gimnáziumi érettségi után villanyszerelőként dolgozott. A Ganz Hajógyárból került a Képzőművészeti Főiskolára. Megalkudni nem tudó, öntörvényű személyisége miatt harmadéves korában eltanácsolták a festő szakról, 1956-ban Koffán Károly irányításával szerzett grafikus oklevelet.

Munka közben (MTI Fotó: Molnár Edit)

Életét és életművét alapvetően meghatározta a vérbe fojtott 1956-os forradalmat követő évtizedek légköre. Alkotásaival vihart keltett, de sokan már a kezdetektől a modern magyar művészet legnagyobbjai közé sorolták. Jelenetek Dózsa György idejéből (1956) című diplomamunkája, egy hétrészes rézkarcsorozat Albert Camus osztatlan tetszését is elnyerte. Indulásakor a kompozíciós szerkezetet hangsúlyozó, gótizáló elemeket is elegyítő stílus jellemezte. „Van-e helyem, / ahonnan a sötét / magasság felé rugaszkodhatom / szétnézni?” – tette fel a kérdést versében.

Freskótanulmány készítése közben (MTI Fotó: Molnár Edit)

A grafikai technikákat mesteri fokon, egyéni módon művelte. Az 1960-as években ikonok hangulatát keltő képeket, majd látomásos műveket alkotott. Egyéni jelképvilágot teremtett, a középkori szimbolika állt hozzá igazán közel. A mitológia és a kereszténység szimbólumait ellentmondásos, nyugtalanító képekben fogalmazta újra. „Illő kissé megrendülnünk ezek előtt a képek előtt” – szögezte le műveiről szólva barátja, Pilinszky János.

A kecskeméti művésztelepen (MTI Fotó: Molnár Edit)

1957-ben Párizsban járt tanulmányúton, 1959-ben Derkovits Gyula-ösztöndíjat kapott. Első önálló kiállítása 1960-ban volt Budapesten, 1962-ben Miamiban, 1963-ban Párizsban állították ki néhány művét, 1964-ben Székesfehérvárott rendezték meg gyűjteményes tárlatát. Díjat kapott a tokiói (1965) és a krakkói nemzetközi grafikai biennálén. Festett vászonra, fára, üvegre, falra, írt verseket, ritkábban prózát, kitűnően orgonált, barátai reneszánsz, azaz „egyetemes embernek” (uomo universale) nevezték.

Harmóniumon játszik (MTI Fotó: Molnár Edit)

Rendszeresen dolgozott a miskolci és a kecskeméti művésztelepen. Illusztrálta William Blake, Thomas Mann, Dürrenmatt, Hemingway műveit, a magyarok közül Janus Pannonius, Petőfi Sándor, Babits Mihály és József Attila verseit, Madách Imre Az ember tragédiáját. 1968-ban készítette a Szent Margit legendáját feldolgozó hatalmas margitszigeti faliképet. A művészete csúcspontjának tekintett A szentek bevonulása a városba (1971–72) című alkotását is faliképnek szánta, de végül múzeumba került.

Darázskirály című képe (MTI Fotó: Sziklás Mária)

Leghíresebb művei: Darázskirály (1963), Pléhkrisztus (1964), Próféta (1968), Ítélkező (Késes Angyal, 1969), Űrhajósok (1970), Krisztus I–III. (1971), Ezékiel (1972), Az Angyal megjelenik Lótnak (1972), Jeruzsálem pusztulása (1972). Jelentősek fényképei és verseskötetei is, melyek közül életében csak a Boldogságtöredék (1971) jelent meg. Verseit a közelgő halál tudata hatotta át: „Előbb a jelzők hagynak cserben / azután az igék. Maradnak a szavak.”

A szentendrei művésztelepen halála évében, 1972-ben (MTI Fotó: Molnár Edit)

1965-ben és 1971-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Az önpusztító életet élő művész 1972. december 12-én, negyvenegy évesen halt meg Budapesten. Legutóbb 2017-ben a Várkert Bazár testőrpalotájában rendezett tárlaton mutatták be életművét. Budapest XVIII. kerületében egy közösségi ház, egy dombormű (Varga Imre, 1983), egy sétány és egy mellszobor (Zsin Judit, 1999) őrzi emlékét.

Borítókép: Budapest, 1965. augusztus 28. Kondor Béla festőművész. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Sziklás Mária. Azonosító: MTI-FOTO-850-607

 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 292 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Böbe, az iskolateremtő csimpánz

A hatvanas években Böbe elvarázsolta a Veszprémi Állatkert gondozóit és látogatóit képességeivel. Rajzolt, festett és gyurmázott, takarított, szörpöt kavart, kávét főzött, kanállal evett tányérból. A finom falatok megkaparintásáért kulccsal nyitott lakatot és zárat.

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

Kossuth híd – átkelő tíz évre

A II. világháborúban a németek felrobbantották a budapesti Duna-hidakat, az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth és a Batthyány teret kötötte össze. 1946-tól 1956-ig működött, 1960-ban lebontották.

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.