Mosolyogva búcsúzott
Kovács Erzsi énekes és előadóművészre, a táncdal nagyasszonyára emlékezünk.
Karakter
2023.06.02 | olvasási idő: kb. 3 perc
Az 1928. július 2-án Budapesten született művésznő egyáltalán nem gondolt az előadói pályára, és tanulmányai végeztével más területen kezdett el dolgozni. A bogarat Horváth Jenő ültette a fülébe, amikor Kovács Erzsi a barátnőivel a Váci utcai Napsugár presszóba beülve a zongora és az ott zongorázó zeneszerző mellé kapott helyet. A dalokat a későbbi Déryné-díjas énekesnő együtt énekelte Horváth Jenővel, aki egy idő után átadta neki a mikrofont, annyira megtetszett neki az ekkor még csak 19 éves lány hangja. A műsor befejeztével, ami Kovács Erzsi első fellépése volt, a zeneszerző azt javasolta az ifjú tehetségnek, hogy keresse fel Vécsey Ernő zeneszerző-zongoristát a majdnem szemközt lévő Anna bárban, Vécsey ugyanis énekeseket is képzett. Kovács Erzsi nem fogadta meg a tanácsot. Néhány héttel később az utcán találkoztak össze újra Horváth Jenővel, aki rákérdezett a dologra. Mikor Kovács Erzsi nemleges választ adott, újra bátorítani kezdte a zeneszerző. Ezután elment Vécsey Ernőhöz, aki semmi különlegeset nem talált a lány hangjában, így nem vállalta a tanítását. Ekkorra azonban az althangú tehetség már eltökélte magát és későbbi első férje, Boros László zongorista kezdte meg a képzését.
Egyik pillanatról a másikra lett népszerű, miután egy rádiós próbaéneklés során A régi óra halkan jár című dalt rögzítették vele, ami azonnal sláger lett. Később egymásba szerettek Szűcs Sándorral, az UTE labdarúgójával. Mindketten házasok voltak és nem láttak más kiutat, el akarták hagyni az országot. A határőrség azonban elfogta őket, és a rezsim példát akart statuálni a sikeres sportolóval és a neves énekesnővel. Szűcs Sándort egy nem létező rendelkezés alapján kivégezték, míg Kovács Erzsit négy év börtönre ítélték. A börtönévek utáni talpra állás nem volt könnyű, de az énekesnő újra a csúcsra jutott olyan dalokkal, mint a Tűzpiros virág, vagy a Rejtély, amely Bacsó Péter Fűre lépni szabad című filmjének betétdala volt. Lemezei több mint 2,5 millió példányban keltek el, így platinalemezt kapott 1955-ben. A beatkorszak beköszöntével, egy évtizeddel később a hanglemezgyár szerződést bontott vele, a száműzetés évei következtek. Tizenhat éven át külföldi bárokban és tengerjáró hajók fedélzetén énekelte slágereit. A nyolcvanas évektől újra felívelt itthoni népszerűsége és még 79 évesen is színpadra lépett. Utolsó albumát Mosolyogva búcsúzom címmel 2007-ben adta ki. 2014-ben bekövetkezett halála egy páratlan karrier végét jelentette, de csodás hangja dalaival örökké velünk marad.
A Legyen a vendégem Kovács Erzsiről szóló epizódját ide kattintva tekinthetik meg kedves nézőink, jó szórakozást kívánunk!
Borítókép: Kovács Erzsi sanzonénekes MTI Fotó, Készítette: Tormai Andor Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-780773
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat
1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.
Csokoládét receptre!
Akármilyen hangulatban is vagyunk, bevásárlókosarainkban gyakran landol csokoládé. Hogy mi mindenre jó a kakaóbabból készült édesség, arra cikkünkből fény derül.
Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával
Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.
Röpül, fölszáll a páva
50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.