Ligeti Miklós – akinek hasonló sors jutott osztályrészül, mint akiről híres szobrát mintázta

Ligeti Miklós százötven esztendeje, 1871. május 19-én született Pesten. Tanulmányait szobrászként Mátrai Lajos Györgynél és Stróbl Alajosnál kezdte, majd Bécsben és Münchenben folytatta. 1893 és 1895 között Párizsban, a Julien Akadémián volt festészeti ösztöndíjas. Munkásságára meghatározó hatást gyakorolt Auguste Rodin művészete, akivel 1907-ben közösen állított ki Párizsban.

Minden anyaggal virtuóz módjára bánt, követ és márványt is ördöngösen faragott, a bronzöntésnek és a kerámiának is avatott mestere volt. A Szerelem című zsánerszobrához kiválasztott egy hatalmas márványtömböt, majd minden előzetes vázlat nélkül kifaragta a szobrot. 1904-ben a Müncheni nemzetközi képzőművészeti szemlén kis Aranyérmet kapott érte, de ugyanebben az évben a St. Louis-i Világkiállításon már nagy Aranyéremmel jutalmazták.

A városligeti Anonymus-szobrot (1903) kilenc másik szoborral egyetemben I. Ferenc József adományozta a nemzetnek. Anonymus (feltehetően III.) Béla király névtelen jegyzője (Bele Regis Notarius) volt, aki magát csak P. dictus magisternek (P. mesternek) nevezte krónikájában. Kilétéről ma sem tudunk többet, alakját homály övezi, képi ábrázolás nem maradt fenn róla. Ligeti szerzetesi ruhában, a fejére kámzsát húzva, bronzból mintázta meg a rejtélyes krónikást.

Rudolf trónörököst ábrázoló szobra a főherceget vadászruhában, puskával a vállán, egy sziklatömb tetején állva jeleníti meg. 1908-ban a király jelenlétében avatták fel. A bronzból készült szobor sok viszontagságos év után ma újra ott áll a Városligetben. A rendszerváltás előtt állították fel ismét, de egy ideig még – szégyenlősen – csak vadásznak nevezték.

Hasonlóképpen hányattatott sorsa volt Erzsébet királyné másfélszeres életnagyságú, carrarai márványból faragott szobrának, amelyet 1907-ben avattak fel. Az ötvenes évek elején a Lenin–Sztálin-emlékműnek adta át a helyét a szegedi Stefánia sétányon. Előbb a városháza udvarán, majd a vármúzeum kertjében várta sorsának jobbra fordulását, 1997-ben került vissza eredeti helyére.

Ligeti az I. világháború után is számos emlékművet készített. 1935-ben a Horváth kertben állították fel Déryné szobrát, amely a színésznőt korhű ruhában, gitárral a kezében örökíti meg. Az alkotás a II. világháborúban megsérült, elbontották. 2010-ben az I. kerületi önkormányzat ismét felállítatta a szobor hű másolatát, Polgár Botond alkotását.

1937-ben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel a Lovas tüzérek hősi emlékművét a budapesti Palota téren (ma Dózsa György tér). A csaknem 20 méter hosszú emlékmű tábori ágyút vontató három pár lovat ábrázolt, a tüzérek a bal oldali lovakon ültek. A szoborcsoport mögé épített kőfalon pedig egy lövegeket ábrázoló dombormű volt látható. (1961 óta a Dózsa-emlékmű, Kiss István eredetileg a Városligetbe szánt alkotása áll a helyén.)

Ligeti Miklós 1933-tól 1944-ben bekövetkezett haláláig látta el az Iparművészeti Társulat elnöki teendőit. A húszas években művészi kerámiákat készítő gyára volt. Hagyatékából állandó kiállítás nyílt Balatonlellén, a Szerelem vagy Csók című kútszobra a tóparti kisváros egyik büszkesége.

Borítókép: Budapest, 1960. április 28. Anonymus szobra a Városligetben, Ligeti Miklós alkotása (1903). Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Zinner Erzsébet. Azonosító: MTI-FOTO-815009

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 299 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.