Ligeti Miklós – akinek hasonló sors jutott osztályrészül, mint akiről híres szobrát mintázta

Legnevezetesebb alkotását, a Városligetben látható Névtelen jegyzőt mindenki ismeri, de a szobrász nevét csak kevesen, pedig 1907-ben közösen állította ki műveit Auguste Rodinnel Párizsban.

Karakter

2021.05.19 | olvasási idő: kb. 3 perc


Ligeti Miklós százötven esztendeje, 1871. május 19-én született Pesten. Tanulmányait szobrászként Mátrai Lajos Györgynél és Stróbl Alajosnál kezdte, majd Bécsben és Münchenben folytatta. 1893 és 1895 között Párizsban, a Julien Akadémián volt festészeti ösztöndíjas. Munkásságára meghatározó hatást gyakorolt Auguste Rodin művészete, akivel 1907-ben közösen állított ki Párizsban.

Rákász fiú a margitszigeti vízesés medencéjében (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Minden anyaggal virtuóz módjára bánt, követ és márványt is ördöngösen faragott, a bronzöntésnek és a kerámiának is avatott mestere volt. A Szerelem című zsánerszobrához kiválasztott egy hatalmas márványtömböt, majd minden előzetes vázlat nélkül kifaragta a szobrot. 1904-ben a Müncheni nemzetközi képzőművészeti szemlén kis Aranyérmet kapott érte, de ugyanebben az évben a St. Louis-i Világkiállításon már nagy Aranyéremmel jutalmazták.

Orosz Adél és Róna Viktor balett-táncosok Anonymus szobránál (MTI Fotó: Keleti Éva)

A városligeti Anonymus-szobrot (1903) kilenc másik szoborral egyetemben I. Ferenc József adományozta a nemzetnek. Anonymus (feltehetően III.) Béla király névtelen jegyzője (Bele Regis Notarius) volt, aki magát csak P. dictus magisternek (P. mesternek) nevezte krónikájában. Kilétéről ma sem tudunk többet, alakját homály övezi, képi ábrázolás nem maradt fenn róla. Ligeti szerzetesi ruhában, a fejére kámzsát húzva, bronzból mintázta meg a rejtélyes krónikást.

Rudolf trónörökös szobra a Városligetben

Rudolf trónörököst ábrázoló szobra a főherceget vadászruhában, puskával a vállán, egy sziklatömb tetején állva jeleníti meg. 1908-ban a király jelenlétében avatták fel. A bronzból készült szobor sok viszontagságos év után ma újra ott áll a Városligetben. A rendszerváltás előtt állították fel ismét, de egy ideig még – szégyenlősen – csak vadásznak nevezték.

Erzsébet királyné szobra Szegeden

Hasonlóképpen hányattatott sorsa volt Erzsébet királyné másfélszeres életnagyságú, carrarai márványból faragott szobrának, amelyet 1907-ben avattak fel. Az ötvenes évek elején a Lenin–Sztálin-emlékműnek adta át a helyét a szegedi Stefánia sétányon. Előbb a városháza udvarán, majd a vármúzeum kertjében várta sorsának jobbra fordulását, 1997-ben került vissza eredeti helyére.

Déryné Széppataky Róza operaénekesnő szobra a Budai Színkör helyén

Ligeti az I. világháború után is számos emlékművet készített. 1935-ben a Horváth kertben állították fel Déryné szobrát, amely a színésznőt korhű ruhában, gitárral a kezében örökíti meg. Az alkotás a II. világháborúban megsérült, elbontották. 2010-ben az I. kerületi önkormányzat ismét felállítatta a szobor hű másolatát, Polgár Botond alkotását.

A Lovas tüzérek hősi emlékműve elbontás előtti, romos állapotában (MTI Fotó: Fényes Tamás)

1937-ben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel a Lovas tüzérek hősi emlékművét a budapesti Palota téren (ma Dózsa György tér). A csaknem 20 méter hosszú emlékmű tábori ágyút vontató három pár lovat ábrázolt, a tüzérek a bal oldali lovakon ültek. A szoborcsoport mögé épített kőfalon pedig egy lövegeket ábrázoló dombormű volt látható. (1961 óta a Dózsa-emlékmű, Kiss István eredetileg a Városligetbe szánt alkotása áll a helyén.)

Járókelők beszélgetnek Anonymus szobránál (MTI Fotó: Fényes Tamás)

Ligeti Miklós 1933-tól 1944-ben bekövetkezett haláláig látta el az Iparművészeti Társulat elnöki teendőit. A húszas években művészi kerámiákat készítő gyára volt. Hagyatékából állandó kiállítás nyílt Balatonlellén, a Szerelem vagy Csók című kútszobra a tóparti kisváros egyik büszkesége.

Borítókép: Budapest, 1960. április 28. Anonymus szobra a Városligetben, Ligeti Miklós alkotása (1903). Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Zinner Erzsébet. Azonosító: MTI-FOTO-815009

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 299 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Az ország legismertebb terapeutája

Mácsai Pál sokoldalú művész: színész, zenész, költő. Eltekintve a megszokott köszöntőktől és életút-bemutatástól, ezúttal ritkán hallott, látott felvételekkel, és egy szívet melengető történet felidézésével lepjük meg őt és olvasóinkat, ekképp kívánva boldog születésnapot.

A színész, aki a telefonkönyvet is megénekelte

Mackós bája, virtuóz szövegmondása a legnagyobb nevettetők közé sorolta. Huncut tekintete fölött címerként virító kopaszságával a 110 éve született Kazal László a magyar komikusok táborának – termetében is – kimagasló egyénisége volt.

„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.