Lóvasúttal a Kálvin tértől Újpest városkapuig

A rendszeres összeköttetés megteremtését Károlyi Sándor gróf kezdeményezte újpesti uradalmi birtokai és Pest városa között. Az engedélyek megszerzése után 1865 májusában megalakította a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot (PKVT). A vállalkozók egy esztendő alatt kiépítették a sínpályát, beszerezték az ülő- és állóhelyekkel rendelkező kocsikat, és a zömmel írástudatlan utazóközönségre való tekintettel a megállók nevét színes kis zászlókkal jelölték meg.

A közforgalmú lóvasút egy év múlva, 1866. augusztus 1-jén indult meg a Széna (ma: Kálvin) térről Újpestre. A következő helyeken állt meg: Nemzeti Múzeum, Zrínyi kávéház (Astoria), Evangélikus templom (Deák tér), Lipót-templom (Bazilika), Indóház (Nyugati pályaudvar), Kis sörcsarnok (Lehel tér), de a hosszú Ország (ma: Váci) úton a szerelvényt bárhol meg lehetett állítani. Az újpesti végállomás, a díszes indóház (Bagolyvár) ma is áll a vasúti híd tövében.

A 9 kilométeres távon 35 perc volt a menetidő, a 7,3 méter hosszú és 2,3 méter széles kocsik 30-40 főt szállítottak. A 12 kocsi napi 14 fordulót tett meg, és a 12 órás üzemidő alatt 4-5 percenként érkezett egy-egy kocsi. A járat rövidesen olyan népszerű lett, hogy csak elővételben lehetett rá jegyet kapni, az első hónapban 57 ezren utaztak rajta. Az első osztályra 20, a harmadikra 10 krajcárért lehettet jegyet váltani, de a gyári munkások 20-25 százalék engedményt kaptak.

Borítókép: Pest, XIX. század vége. A pesti lóvasút a (mai) Deák téri evangélikus templom előtt halad. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749156.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.