„Szerelmet vallok a magyar nyelvnek”

100 esztendeje, 1922. augusztus 30-án született Nyíregyházán, katonatiszt édesapa és orosz származású édesanya gyermekeként. Kisdiák volt még, amikor Pestre költöztek, első színházi élménye a Csongor és Tünde című darabhoz köthető. Annyira ámulatba ejtette a Nemzeti előadása, hogy innentől kezdve színésznek készült. Az angoltanára szerettette meg vele a nagy drámaírót, William Shakespeare-t, magyarul és angolul olvasta műveit Csehov mellett. „Rájöttem, hogy micsoda ereje van a színháznak, a szerep, amit Shakespeare megírt, az változhatatlan, az örök, az megtámadhatatlan.” 

Hivatását 1942-ben kezdte a Madách Színházban, de társulati tag volt a Nemzetiben és több vidéki színházban, többek között Debrecenben, Pécsett és Szolnokon. Legemlékezetesebb szerepe Shakespeare Lear királya volt Berényi Gábor rendezésében. Büszkeséggel töltötte el, hogy Básti Lajos többször is megnézte ezt az alakítását. A Lear királyt úgy játszotta, hogy otthon soha egy percig sem tanulta a szerepét, a színpadon memorizálta a szöveget. „A belső, és külső helyzettel rögződik a szöveg, és akkor ezzel együtt fel is idéződik, amikor szükség van rá. Ez egy kondicionált reflex.” 

Édesanyjához fűződő egyik emlékéről így mesélt: „Kárpáthy Gyulának a Zrínyi című darabjában játszottam Batthyány főkapitányt, az akkori Néphadsereg Színházban. Akkor még teljesen fekete volt a hajam, és hát egy deresedő parókám volt bajusszal, szakállal. Beléptem a színpadra, anyám felsikoltott a nézőtéren – a főpróbán volt -, és majdnem rosszul lett, mert azt hitte, hogy az apja lépett be, annyira hasonlítottam rá.”

Több komoly drámai szerepet eljátszhatott a színpadon, és rengeteg tévé-, játékfilm, hang-, és rádiójáték, valamint szinkronszerepek őrzik alakítását. „Szerelmet vallok a magyar nyelvnek.” – szerencsésnek tartotta magát, hiszen a rádióban olyan szövegeket olvashatott fel, amiket imádott. Közel álltak hozzá Pázmány Péter, Arany János és Áprily Lajos művei. Gazdag életműve talán annak is köszönhető, hogy az ország számos színházában megfordult, és jobbnál jobb szerepeket kapott a rendezőktől. A mesterséghez hűséges volt, a társulataihoz azonban nem, ha valami nem tetszett neki a színházban, akkor fejjel ment a falnak. Önpusztító életét azonban csak jó tíz elteltével tudta maga mögött hagyni. 

A munkához való alázatos hozzáállását remekül bizonyítja a következő történet. 1978-ban volt egy bravúros beugrása Darvas Iván helyett, aki a Vígszínházban a Bűn és bűnhődés főpróbáján lett rosszul. Mivel Mádi Szabó gyakran járt próbákra és előadásokra más színházakba, nem volt nehéz vállalnia a másnapi szereplést. A szövegkönyvet a feleségével átvette korán reggel, majd hiba nélkül lement az előadás este.

Anthony Quinn szinkronhangjaként, és Marosi Gyula A Szórád-ház című tévéfilmsorozat legjobb férfialakítás díjával köszönt el a nézőktől. Hosszú, súlyos betegség után 2003. március 6-án, életének 80. évében hunyt el.

A 100 éves évfordulón az MTVA Archívum m3.hu oldalán a Kincsestár sorozat róla szóló epizódjával emlékezünk Mádi Szabó Gáborra.

Borítókép: A Chabert ezredes című tévéfilm forgatásán Késztette: Tóth György, tulajdonos: MTV Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-TGYGY19870625010

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 318 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.