Csoda a vasút szerelmeseinek: a Magyar Vasúttörténeti Park

Gőzmozdonyok, dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok, személykocsik, hóekék és sínautók összesen 70 000 négyzetméteren. Ez a csodavilág a Magyar Vasúttörténeti Park.

Városi séták

2022.07.14 | olvasási idő: kb. 2 perc


2000. július 14-én avatták fel Európa egyik legnagyobb szabadtéri, interaktív vasúti múzeumát, ahol nem csupán nézni lehet a kiállítási tárgyakat. Az odalátogatók utazhatnak mozdonyok vezetőállásán, beülhetnek egy vágányon haladó kocsiba, a sínautóba. A kézi hajtványozás során emberi erővel kell egy járművet elindítani, a fordítókorongozás használatával pedig akár egy 160 tonnás mozdonyt is át lehet fordítani egyik vágányról a másikra. A kiemelt napokon omnibuszon is utazhatnak az érdeklődők, a kicsik modellmozdonyt vezethetnek, vagy felülhetnek a 870 méter hosszan kanyargó kerti vasútra.

Gyermekeknek készített mozdonyfordító (MTI Fotó: Nagy Zoltán)

A több mint száz vasúti járműből álló gyűjtemény egyik leglátványosabb és egyben legértékesebb darabja a híres Orient Express teakfa burkolattal ellátott étkezőkocsija. Az 1912-ben épített szerelvény a II. világháború előtt a kelet-európai vonalakon közlekedett, az utazás során igazi luxuskörülmények között érezhették magukat az utasok. Aki kíváncsi a legöregebb működő gőzmozdonyra, a legendás Árpád motorvonatra, vagy a vasút üzemeltetéséhez szükséges berendezésekre, látogasson el a parkba.

Az Orient étkezőkocsijának emblémája (MTI Fotó: Nagy Zoltán)

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Szinetár 90.

Milliók ismerték a tévés Ki mit tud? zsűrijéből az első magyar musical rendezőjét. A színpadi és televíziós műfajok mindegyikében emlékezeteset alkotott a 90. születésnapját ünneplő Szinetár Miklós.

Borsos Miklós – aki úgy volt modern, hogy esze ágában sem volt szakítani a hagyománnyal

Kitanulta az aranyművességet, a vésnöki munkát, majd festeni tanult, és csak harminc felé közeledve kötött ki a szobrászatnál.

Fürdő a Gellért-hegy lábánál

A XII. század derekától tudósítanak történeti források a hegy lábánál feltörő források gyógyító erejéről.

Látogatás az alvilágban

Az UNESCO 1995. december 6-án a Világörökség részévé nyilvánította az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjait. Magyarország és Szlovákia közösen állította össze és terjesztette a Világörökség Bizottság elé pályázati anyagát.