Tengerre, magyar!
Számos hajójával a 80-as évek végéig szelte a tengereket a magyar kereskedelmi flotta. A Duna-tengerjárók új osztálya a Hazámmal indult útjára.
Kultúrsnack
2021.08.22 | olvasási idő: kb. 3 perc
Nincs tengerünk, mégis létezett magyar tengerhajózás. Korábban, az Osztrák-Magyar Monarchia idején Fiuméből (ma Rijeka) az Adria Tengerhajózás Rt. gőzősei rendszeresen járták Amerika, Ausztrália, Afrika és a Távol-Kelet kikötőit. Fiuméig azonban szárazföldön vagy vasúton kellett eljuttatni az árut. Ahhoz, hogy Budapestről indulhassanak hajók a tengerek felé, a Duna alsó szakaszát is szabályozni kellett. Trianon után egy új hajótípussal, a magyar tervezésű, gyártású és üzemeltetésű Duna-tengerjárókkal szállították a teherárut a Csepeli Szabadkikötő és a Fekete- valamint a Földközi-tenger között.
1934. elején a magyar királyi kereskedelemi miniszter utasítására a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFT RT.) a Kelet felé irányuló magyar árukivitel fellendítése érdekében az átrakodás nélküli, közvetlen Budapestről kiinduló szállításra rendelt meg a Ganz Hajógyár Rt.-nél egy Duna-tengerjáró hajót. A Budapest 1934. október 6-án indult el az első tengeri körútjára a Földközi tenger keleti medencéjébe, Alexandriába.
1936-ban megépült a Budapestnél nagyobb hordképességű és korszerűbb Duna-tengerjáró, a Szeged, és folyamatosan bővült a flotta a Tisza, a Kassa, a Kolozsvár és az Ungvár motorhajókkal. Sajátos felépítésük miatt ezek alkalmasak voltak alacsony, illetve magas folyami vízállás mellett, erős sodrású szakaszokon árral szemben is haladni, és kellően „tengerállóak” voltak.
A II. világháború a magyar kereskedelmi flottát is megtizedelte. Az 1936-ban alapított Duna Tengerhajózási Rt. (Detert) hajói közül megmaradt négy Duna-tengerjáró a megalakuló Magyar-Szovjet Hajózási Rt. (Meszhart) tulajdonába került, a Közel-Kelet kikötőibe szállítottak. A Ganz Hajógyárban újrainduló építés során háborús jóvátételként, kelet-európai megrendelésre Budapesten több mint száz 1100-1300 tonnás tengeri hajót készítettek. A hajógyár 1955-től 1967-ig évente folyamatosan bocsátotta vízre új fejlesztésű hajóit, köztük 11 Duna-tengerjárót és kilenc tengerjárót. A Ganz 1993-ban építette meg utolsó tengeri hajóját német megrendelésre.
A II. világháború után kifejlesztett új hajóosztály első példánya és névadója, a Hazám 1958-ban épült. Ezek a hajók megnövelt befogadóképességgel, dízelmotorokkal és kettős fenékkel készültek. A kisebbek a Dunán feljöttek egészen Csepelig, a nagyobbak, mint a Vörösmarty, a Radnóti, vagy a Csokonai általában Amszterdamban állomásoztak, bérfuvarozást végeztek. A flotta az 1990-es évek végére kiöregedett.
Az 1980-as években közel kétezer magyar tengerész dolgozott a MAHART-nál. A huszonegy magyar lobogójú tengerjáró közül a legnagyobb, a flotta zászlóshajója a tizenötezer tonnás Vörösmarty volt, 2000-ben adták el és darabolták szét.
A fénykorát élő Vörösmartyról és a magyar tengerhajózásról a Magyar Televízió 1981-ben készített izgalmas, négyrészes útifilmsorozatot Tengerre, magyar! címmel. A tengerjáró hajó fedélzetén elkísérték a magyar hajósokat az amszterdami rakodástól a távol-keleti célállomásig. Megismerhettük a hajó kapitányát és legénységét, és a holland hajózási vállalkozót, a hajós útinapló pedig az út közben érintett állomások életébe is bepillantást nyújt.
BORÍTÓKÉP: A Mahart Petőfi tengerjáró hajója. A Tengerre magyar! című tévésorozat a Petőfi és a Vörösmarty tengerjárók találkozását is megörökíti a Földközi-tengeren. MTI Fotó – Reprodukció. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO- 749236
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Az örökifjú komponista, akinek zenéje máig velünk van
Napjainkban sincs színházi évad legalább egy-két Fényes-operett nélkül. Minden idők legnépszerűbb magyar könnyűzenei komponistája majdnem a világhírnévig jutott, 45 színpadi művet, 131 filmzenét, és több mint 700 dalt hagyott az utókorra. Ma lenne 110 éves.
A nándorfehérvári diadal emléknapjára
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
Jég, dupla whiskyvel?
A számos műfajban járatos, ma 75 éves énekes-zenészre, Horváth Károlyra koccintunk, akit az egész ország Charlie-ként ismer.
A tánc volt az élete
Születésének 95. évfordulóján emlékezünk Tábori Nórára, aki több mint 50 éven át szórakoztatta a Vígszínház közönségét és a tévénézőket emlékezetes alakításaival.