Egy következetes kassai polgár

Százhúsz esztendeje, 1900. április 11-én született Márai Sándor, aki 1948-ban befutott íróként hagyta el az országot, és addig nem engedte kiadatni műveit hazájában, amíg szovjet csapatok állomásoznak Magyarországon.

2020.04.11 | olvasási idő: kb. 8 perc


Kassán látta meg a napvilágot márai Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Felmenői szepességi szászok, cipszerek voltak. Négyen voltak testvérek, öccse Radványi Géza néven vált világhírű filmrendezővé. A család II. Lipóttól kapott nemességet, apja és nagybátyja is jogtudós volt, úgyhogy a kassai és eperjesi gimnáziumi évek után ő is a jogi karra járt Budapesten, innen iratkozott át a bölcsészkarra. 1919-ben sikeres verseskötete jelent meg, az Emlékkönyvet Kosztolányi Dezső is méltatta a Pesti Napló hasábjain.

Gyerekként a fényképész műhelyében (1904)

Berlinben, majd Frankfurtban folytatta egyetemi tanulmányait, a Frankfurter Zeitung munkatársa lett, rendszeresen küldte haza magyar nyelvű tárcáit, novelláit, fordításait. 1923-ban feleségül vette Matzner Ilonát, aki hat évtizeden át hű társa maradt. 1928-ban hazaköltöztek Budapestre. 1934-ben jelent meg az Egy polgár vallomásainak első kötete, amely egy csapásra a magyar próza élvonalába emelte. Kassához, a polgári életformához, az európai kultúrához való elkötelezettségéről vall: „S utolsó pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskodni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány nemzedék, mely az értelem diadalát hirdette az ösztönök felett, s hitt a szellem ellenálló erejében”

Márai Sándor 1939-ben

Egymást követték regényei, a harmincas évek végére a közönség, az írótársak és a kritikusok elismerését is a magáénak mondhatta. 1940-ben jelent meg a Szindbád hazamegy című regénye, amelyben mesterének állított emléket. A könyv igazi stílusbravúr, olyan, mintha Krúdy Gyula maga írta volna. A lapokon a már csak az emlékekben élő Magyarországot keltette életre. A gyertyák csonkig égnek 1942-ben, a Füves könyv 1943-ban jelent meg. A hivatalos elismerés sem maradt el, 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjai sorába választotta.

A Magyar Rádióban is gyakran szerepelt. Úgy vélte, hogy a rádió tömörségre neveli az írót, a világűrben ugyanis nem illik locsogni. „A rádió sem ártott a könyvnek, a távolbalátó /a televízió/ sem fog” – jelentette ki. A színház világában is zajos sikereket aratott, darabjai telt házak előtt mentek. 1940-ben ő maga vitte színre Kaland című első színművét, melyet 351 alkalommal játszottak a Kamaraszínházban, és amelyért 1941-ben neki ítélték oda az Akadémia Vojnits-díját. A Varázs (1945) című színművét 1945-ben mutatta be a Pesti Színház, a női főszerepben Tolnay Klárival, akihez szerelmi kapcsolat fűzte.

Benkő Gyula és Tolnay Klári a Varázs bemutatóján

1948-ban a kommunista diktatúra fenyegetése miatt elhagyta Magyarországot, előbb Olaszországban (1948–1952), majd New Yorkban (1952–1967) telepedett le. 1968-tól a Nápoly melletti Salernóban, 1979-től haláláig, 1989-ig a kaliforniai San Diegóban élt. (1957-ben megkapta az amerikai állampolgárságot.) Halotti beszéd (1950) című költeményében az emigráció gyötrelmeit, a magányosságot, a gyökérvesztést szólaltatja meg elemi erővel:
„Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. / Össze tudod még rakni a Margitszigetet?"
Az 1956-os forradalom hírére Európába jött, de már csak a szovjet tankok bevonulásáról értesülhetett. A müncheni Szabad Európa Rádió stúdiójából a Mennyből az angyal című költeményével üzent az otthoniaknak:

Mennyből az angyal menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok

Szovjet harckocsi a Nemzeti Múzeum előtt 1956. október 30-án

Önkéntes száműzetésben írott, Kanadában és a Német Szövetségi Köztársaságban megjelent regényeinek (Béke Ithakában, Harminc ezüstpénz, San Gennaro vére stb.) egyértelmű politikai üzenete van. Ragaszkodott ahhoz, hogy amíg a szovjet hadsereg hazánkban állomásozik, Magyarországon nem jelenhetnek meg művei. 1943-tól írta kiadásra szánt naplóinak hosszú sorát: „Az elmúlt években, sorjában elvesztettem a munkám, az otthonom, elpusztult a társadalmi réteg, amelynek írtam, aztán elvesztettem a hazám, az anyanyelvem, a jogi személyiségem. Most már nincs semmim. Megértem, mit érezhetett Szent Ferenc, amikor meztelenül, pucéron feküdt a fagyos földre.”

Az idős író

Halála után egy évvel, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki, 1995-ben díjat alapítottak tiszteletére. Színműveit rendszeresen műsorukra tűzik a magyar színházak mellett az angol, a német és az osztrák teátrumok is.

Götz Anna A kassai polgárok történelmi drámában a Gyulai Várszínházban

A gyertyák csonkig égnek 1998-ban az év sikerkönyve lett Olaszországban, harmincöt kiadást ért meg. 2000-ben a regény spanyol- és katalán nyelvű fordítása megkapta a katalóniai Könyves Céh nagydíját, angol, francia, német nyelven is több százezer példányban jelent meg, 2006-ban bemutatták a mű alapján készült magyar filmet is. A német könyvpiacon több mint egymillió példányban keltek el könyvei. 1998-ban Kassán a család egykori házában megnyitották emlékszobáját, 2000-ben gimnáziumot, 2013-ban teret neveztek el róla szülővárosában. Sorra adták át emlékműveit és szobrait (Budapest, Esztergom, Kassa, Nápoly, Salerno, San Diego). 2012-ben Márai Sándor, az európai polgár címmel nyílt kiállítás az Európai Parlament brüsszeli épületében.


További cikkek:

Hobbyjuk a csillagos ég

A XX. század hatvanas évei az űrkutatás egyik aranykorát jelentették. De vajon mit jelentett ez az akkori Magyarországon a hétköznapokban, a vasfüggöny mögött, a hiánygazdaság kellős közepén? Ezt a világot mutatja be a fél évszázaddal ezelőtt készült Hobbym: a csillagos ég című dokumentumfilm.

Háry, a XXI. századi hős

Hogy kicsoda Háry János? A nagyot mondó bakát nem kell különösebben bemutatni. Garay János elbeszélő költeménye alapján írt daljátékával Kodály Zoltán egy csapásra ismertté és népszerűvé tette alakját, a magyar kultúra napjainkig élő, szerves részévé vált.

Budapest egykori fényei

Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.

Budapesti oroszlánok – fejtörő

Budapesti sétára hívjuk Önöket. Oroszlánvadászatra indulunk, lőfegyver mégsem szükséges, a nagyvadak becserkészéséhez most az agytorna is elegendő.