Megtapogatta a Holdat, hogy megtaláljuk helyünket a Földön

Kevés gyermekkori álom válik valóra. Bay Zoltán Holdon túli eredményei ma kézzel foghatóbbak, mint valaha. Neki is köszönhető, ha nem tévedünk el.

Kultúrsnack

2021.02.06 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Földünk állandó égi kísérője, ami változó alakban tűnik föl az éjszakai égbolton, valódi és megfogható – ezzel a megnyugtató gondolattal hajthatta álomra fejét a Bay Zoltán fizikus vezette magyar kutatócsoport 75 esztendeje a hideg téli hajnalon. 1946. február 6-án saját fejlesztésű radarral végzett kísérletük sikeresen észlelte a Holdra sugárzott és onnan visszaverődő radar-impulzusokat. E nap a magyar űrkutatás, a rádiócsillagászat kezdete, az amerikaiakkal szinte egy időben, ám egy háború utáni, szegény és lerombolt országban elért kimagasló eredmény. Kinyújtott kezünk még csak távérzékeléssel tudta „megtapogatni” a Holdat, amint az Bay gyermekkori vágyaiban szerepelt. A valódi, kézzel fogható tapasztalatig, a holdsétáig jó két évtizedet, az Apollo-11 1969-es útjáig kellett várni. 

Bay Zoltán (1900. július 24. Gyulavári – 1992. október 4. Washington) magyar származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő fizikus Budapesten ellátogatott az Egyesült Izzóba, ahol egykor dolgozott. MTI Fotó: Tóth Gyula

Bay Zoltán radarhullámok visszaverődését tanulmányozó módszereit az elektroncsövek fejlesztésénél, a hazai televíziós kísérletek során is felhasználták. Sőt, javaslata mindennapi lépteinket, tájékozódásunkat is segít. Az állandó, fénysebességen alapuló hossz-mértékegység szabványát 1983-ban elfogadták az SI-mértékegységrendszer alapjául. E nélkül ma nem létezne modern űrtechnológia, és a műholdak és a GPS működése is elképzelhetetlen lenne. Ezek mindenki számára lehetővé teszik, hogy méter pontossággal meghatározzák helyünket a Földön. 

Borítókép: Budapest, 1959. október 5. Tanár magyarázza az iskolai táblánál a Luna-3 szovjet holdrakéta útját a Telepes utcai általános iskola IV. osztályos diákjainak. MTI Fotó: Tormai Andor. Tulajdonos: MTI Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-811622


Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 288 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Erkel és a magyar opera ünnepe

A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.

Wurlitzer, a varázslatos zenegép

Robosztus átmenet a hangszeres zenéből a gépibe.

"Venni, vagy nem venni: az itt a kérdés"

A választ természetesen mindenki döntse el maga.