
Az aggastyántól a végzet asszonyáig
40 éve már, hogy nincs közöttünk Mezey Mária színművész, aki őszinte játékával, plasztikus mozdulataival és összetéveszthetetlen hangjával alkotott maradandót színházakban, filmekben és rádiójátékokban egyaránt.
Karakter
2023.04.20 | olvasási idő: kb. 3 perc
Az édesanyját születésekor elvesztő fiatal lány már 11 évesen regényt és verseket írt, de érdekelte a tánc és a festészet is. Eredetileg bölcsészkarra járt, de nem tudta feladni gyerekkori álmát, így másfél év után otthagyta az egyetemet. Szegeden, Pécsett, majd Budapesten kezdett el játszani. Első nagy szerepét Bárdos Artúr igazgatótól kapta a Belvárosi Színházban, a Mindennek ára van című vígjátékban.
Egyik gyermekkori szereplésére így emlékezett: „Korán kezdtem, már óvodában játszottam. Négyéves koromban egy babát ringattam a színpadon, s dúdoltam neki. A végszóra azonban nem jött a doktor bácsi, akinek pedig a szerep szerint jönnie kellett volna. Megint dúdoltam, de csak nem jött a doktor. Feltaláltam magam és függetlenül a szövegtől, biztatgattam a babát: Majd jön a doktor bácsi! Majd meggyógyít!” Végül feljött a színpadra a „doktor bácsi” és folytatódott az előadás, a közönség pedig semmit sem vett észre a bakiból. Mezey gimnazistaként inkább zenés darabokban énekelt, első prózai előadásában hetvenéves, szakállas aggastyánt alakítva debütált.
Különleges szépsége miatt hamarosan a végzet asszonyának kiáltották ki, aki nemcsak színészként, hanem sanzonénekesként is remekelt. Az aranyember című filmben mutatkozott be a filmvásznon. Még be sem fejeződött a forgatás, amikor már két másik filmszerepre is felkérték. Idővel egyre több szerepajánlatot kapott, melyeket annak ellenére elfogadott, hogy nem nagyon szeretett filmezni.
Alakításaiban volt könnyű lány, kacér szépasszony, férfivadító vörös démon, de idővel a romlott nőalakokból elege lett. Könnyedség és vidámság után vágyott, mert gyakran érezte magát meg nem értettnek: „Az a nagy bajom, hogy szeretem valahogyan tökéletesen rendben látni a saját életemet. Színésznő akartam lenni, és nem valami sablon-báb, akit időnként felöltöztetnek valami szerepruhába és kilöknek a színpadra, vagy a filmfelvevőgép elé.” A szorongásai végül elmúltak, miután kiegyezett a sorsával. Nem volt más vágya, izgalma, öröme, bánata, boldogsága és boldogtalansága, csak a hivatása: „Olyan magas feszültségben izzom a színházért, hogy remélem, talán egyszer jó színésznő leszek!”
A színház világában szinte mindenkinek van egy kabalája, Mezeynek az öltözői tükör volt az, amellyel négyszemközti, őszinte beszélgetéseket folytatott minden előadása előtt. A színésznő az elegánsabb megjelenést kedvelte, ezért a kosztümviseletet szerette a legjobban. Elmondása szerint: „A nap minden szakaszában jól mutat és különböző pulóverekkel vagy blúzokkal úgy variálhatom, ahogy éppen szükséges. Nappalra angolosan, estére pedig franciásan.”
Hitvallása szerint a sokasodó évek ráncai mögött fejlődik a színész igazi arca, személyes üzenetének hordozója. Varázslatos személye, sokszínű, magával ragadó egyénisége örökre velünk marad.
Mezey Máriára az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n a Reggeli a marsallnál című tévéjátékkal és a Hol van az a sok virág? - Mezey Mária sanzonfelvételeiből című zenés műsorral emlékezünk. Tartsanak velünk!
Borítókép: A Szombat délután című zenés játék próbáján Készítette: Farkas Tamás, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-778336
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 324 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Magyar kultúra napja - érdekességek a Himnuszról
Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Himnuszt. Miért hangzik a Himnusz másképp manapság, mint régen? Hogyan vihetjük magunkkal a világon bárhová? Aki kíváncsi, tartson velünk!
1956 emlékezete
Különleges képgalériával emlékezünk 1956 hőseire, az egykori események helyszíneit akkor és most megmutatva. Tartsanak velünk!
Boldog születésnapot! 65 éves a magyar televíziózás
(TV Maci, Öveges professzor legkedvesebb kísérletei, Abigél, Futrinka utca, A Hét, Ki mit tud?, Szeszélyes évszakok...)[https://archivum.mtva.hu/m3/open].és még sorolhatnánk azokat az ikonikus tévéműsorokat, amelyek ez idő alatt születtek. A magyar televíziózás 65 évéről emlékezünk meg pár percben.
Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről
A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.