Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.

2019.06.06 | olvasási idő: kb. 0 perc


Az MTVA restaurátorműhelyében azonban megszületik a csoda, 35-ös filmkockákról valódi 4K felbontást (4096 x 3072 képpont) varázsolnak a nézők készülékeire, úgy, hogy közben az UHD TV-k formátumára koknvertálják, azaz 3840x2160 képpontra (a full HD négyszerese). A különbséget zongorázni lehet, majd meglátják.

És hogy hogyan lesz az 1966-os Tüskevárból UHD-film? Mutatjuk.
Első lépésként a raktárból, ahol 12 Celsius-fokon tárolják, átzsilipelik a filmet a laboratóriumba, ahol megtisztítják a filmtekercset - mindig a negatívot - a nagyobb szennyeződésektől, és ha szükséges, akkor cserélik a ragasztásokat. Ezt követően kockáról kockára beszkennelik a kópiát. A szkennerben található speciális fényforrás a kisebb hibákat már e folyamat közben képes eltüntetni, így a végeredmény máris jobb minőségű, mint az eredeti. Ez valós időben történik, a restaurálás leggyorsabb lépése a szkennelés.


Filmszkenner 35mm-es képkapuval, befűzött filmmel

Ezután következik az illesztés, azaz amikor a negatívot összevetik a pozitívval (vetített verzióval). Itt kerül a hang is a film alá, tehát előáll a nyers film.
A negyedik fontos állomás a beszkennelt képkockák javítása egy különleges szoftver, a filmhibakorrektor segítségével. Sok minden történik ebben a lépésben, a piszokszűréstől a kép stabilizálásáig. A nagyobb karcokat képkockánként kell eltüntetni, megszüntetni a képremegést, villódzásokat. Ez a munkafolyamat igen időigényes és rendkívül sok türelmet igényel. De megéri, hiszen UHD-felbontásban a legapróbb részletek is látszanak, így nem maradhatnak zavaró szennyeződések, karcolások a képkockákon, hiszen az tönkretenné  a nézői élményt.


Balra a retusált, jobbra a piszoktérképpel ellátott képkocka

Bármennyire is okos a szoftver, tévedhet, ezért emberi munkára mindenképpen szükség van. Előfordul például, hogy a szoftver piszoknak érzékel és ezért kitöröl olyan képrészletet, ami pedig nem az. Persze visszaállítható az eredeti kép, csakhogy ezt észre is kell vennie valakinek. Nem pótolható tehát az emberi látás és döntésképesség napjainkban sem.
A szoftveres javítást követően a "fényelés" következik. A színek, fények és árnyékok megválasztása rengeteget javíthat, de ronthat is a film hangulatán, nem szabad tehát elkapkodni ezt a munkafázist. Ebben a lépésben jön létre az a művészi-esztétikai egység, amit a nézők összhatásként érzékelnek. Ezt követően mehet adásba a film. Egy 90 perces, azaz egész estés film vagy rajzfilm a fent említett munkafolyamatokon kb. 1,5 - 2 hónap alatt megy végig. Szakértelem, türelem és sok idő szükséges ahhoz, hogy 21. századi minőségben élvezhessük a több tízéves produkciókat.

 


Különbség a SD és a digitálisan felújított UHD kópia között (A képre kattintva a 24MB-os TIF kép nyitható)

Akik kíváncsiak a Tüskevárra UHD-ben, azok június 15-étől láthatják négy hétvégén keresztül 2-2 epizóddal az M3 oldalán. S hogy mely filmek lesznek még elérhetők UHD-ben az M3-on a következő hónapokban? Indul a bakterház, Csudapest és klasszikus rajzfilmek várnak arra, hogy szorgalmas kezek mozis minőségűvé varázsolják őket a nézők legnagyobb örömére.

Aki érdeklődik a mélyebb technológiai kérdések iránt, ezt az oldalt ajánljuk. (angol)

 


További cikkek:

Keleti Éva életműve a Műcsarnokban

Bár sokan úgy gondolják, időskorban már fölösleges nyitni az új felé vagy megtanulni modern dolgokat, Keleti Éva, a magyar fotóművészet nagyasszonya szerencsére nem tartozik közéjük. Korábbi elhatározásának hátat fordítva 88 évesen tért vissza a fotóművészethez. És mivel annak fejlődése a digitalizáció irányába indult, így azzal is megismerkedett, eredményeit pedig most a nagyközönség is megcsodálhatja.

Röpül, fölszáll a páva

50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.

Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik

A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.

Anyci, Apci és a többiek, azaz a Família Kft.

1991. októberében új fejezet nyílt a magyar televíziózásban. Ekkor kerül műsorra a Família Kft. első néhány epizódja azzal a céllal, hogy fölmérjék a sorozat iránti érdeklődést (angolul pilot). S hogy miért volt erre szükség, miben rejlett a kockázat, amikor a magyar gyártás ezt megelőzően is ontotta magából a minőségi sorozatokat, melyek iránt folyamatosan nagy volt az érdeklődés?