Új képhez új hangot adunk!

Arról, hogy a filmrestaurálás mozgóképes oldalról mit rejt magában, már esett szó az ikonikus Tüskevár című sorozat kapcsán. A következőkben annak rejtelmeibe nyújtunk betekintést, hogyan lehet friss hangot varázsolni a régi filmek alá.

2019.07.19


A Rádióarchívumban a restaurálás 1995-től zajlik. Az ehhez szükséges eszközök beszerzése, a technológiai folyamat kidolgozása 2000-ig megtörtént. A munka minőségét mutatja, hogy a vietnami tévétől, a Bayerische Rundfunktól (Bajor regionális közszolgálati médium), de a BBC-től is jártak Magyarországon szakemberek, hogy a módszereket és a modern eszközöket tanulmányozzák.

A képkockákat filmszalagra rögzítik. Hasonlóan történik ez a hanggal is: valamilyen hordozóra (régen lemez, optikai szalag, mágnesszalag, CD stb.) rögzítik a hangot. 


Hangszalag az archívumban

A restaurálás első része a mechanikai előkészítés. A hanghordozót olyan fizikai állapotba kell hozni, hogy a hang lejátszható legyen. Szemrevételezés, a sérülések detektálása után lemezek esetében ez történhet ultrahangos tisztítással, a lakkréteg helyreállításával, illetve a barázdákból el kell távolítani a szennyeződéseket. Ennek szintén több módja van, desztillált vízzel vagy speciális tisztítóhabbal végezhető.


Ultrahangos tisztítóberendezésben a lemez

Szalagok esetében egészen más a helyzet. Vannak olyan típusok, melyek a nedves levegő hatására lejátszhatatlanná válnak. Ezeket először "ki kell sütni", azaz 53 Celsius-fokon 5 órán keresztül inkubátorban szárítani ahhoz, hogy a lejátszáshoz megfelelő legyen a szalag minősége.

A tisztítás után következik a digitalizáció, azaz a hang digitális átjátszása és eltárolása. Ehhez természetesen le kell játszani a hanghordozókat, amihez megfelelő berendezésre van szükség. A hasznos hanganyagot veszik föl a szakemberek számítógéppel - a hasznos területen kívül kis elő-és utózajjal -, ami éppen olyan egyedi a hanghordozók esetében, akár az embereknél az ujjlenyomat. 

Az archívumban nem a lehető legjobb minőség előállítása a cél, hanem az eredetit leginkább megközelítő állapot reprodukálása. Vannak olyan hanghordozók, pl. lakklemezek, melyekből 1-1 darab található az archívumban, tehát ezek kordokumentumok, melyek az adott kor techológiai fejlettségéről is információval szolgálnak. Ezért kell szem előtt tartani a restaurálás etikáját. A folyamat során szoftveres eszközökkel kitisztítják a hangzást: eltávolítják a zörejeket, sercegést, recsegést és a hangfelvételi hibákat. De pl. a félbehagyott levegőt vagy az elfojtott köhögést - mivel ezek részei az eredeti felvételnek - nem tüntetik el, jóllehet a technológia ezt lehetővé tenné. A restaurálás következtében a beszéd is érthetőbbé válik, plasztikusabb lesz a hangzás.


Szakember és szoftver munka közben: zajlik a digitális restaurálás

A zajcsökkentés valamilyen szinten természetesen automatizálható, de akárcsak a filmek esetében, nem szabad túl érzékenyre állítani a szoftvert, nehogy hasznos terület vesszen el a hangból. Így viszont csak a nagy hibák tűnnek el a felvételről, a többi a szakemberek tudásán és érzékenységén múlik.

A végeredményt egy 16 mm-es filmre forgatott, ritkaságnak számító felvételen mutatjuk: Fischer Annie, a XX. század egyik legnagyobb zongoraművésze Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét adja elő. 

S hogy mi történik manapság a Rádióarchívum műhelyeiben? A normál 78-as lemezek megmentése, illetve a filmek hangjának restaurálása zajlik. Ez utóbbit többek között az M3.hu- műsorán a nézők is nap mint nap megtapasztalhatják. 

Kapcsolódó cikkek:

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.





További cikkek:

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.

Búcsúzzunk vidáman 2019-től!

És persze kezdjük ugyanilyen derűsen az új esztendőt. Mutatjuk, mivel készültünk, hogy jó hangulatban teljen az év vége, és ugyanígy közeledjen az újév. Humort minden mennyiségben, és egyéb ikonikus klasszikusokat hozunk, amelyeket mindig szívesen újranézünk, így garantált a kikapcsolódás.

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.

Május 1. a munka és a magyar televíziózás ünnepe

Május első napjának kitüntetett szerep jut a magyar televíziózás történetében. 1957-ben külső helyszíni közvetítéssel ezen a napon indult a rendszeres tévéadás egy angol PYE közvetítőkocsi segítségével, természetesen a május 1-jei felvonulással a középpontban. Azóta sok-sok év telt el, s most újabb mérföldkőhöz érkeztünk.