Nemzeti Múzeum - a kezdetek

A Kárpát-medence történelmének legjelentősebb műkincsgyűjteménye található a klasszicista stílusú 109 x 70 méteres épületben. A két udvarral rendelkező létesítmény párkánymagassága 24 méter, beépített alapterülete pedig 7894 négyzetméter.

Városi séták

2022.06.22 | olvasási idő: kb. 2 perc


1802. augusztus 25. Magyar Hírmondó: „Gróf Széchényi Ferenc mindkét magyar hazában már elhíresedett, nagy fáradsággal és sok költséggel szerzett ritka gyűjteményeit, melyek könyvekben, kézírásokban, képekben, címerekben, mappákban s pénzekben állnak, példás hazafisággal a magyar haza közhasznára ajánlott és ajándékozta.”

A felajánlása után Széchényi Ferenc gróf az uralkodó, I. Ferenc jóváhagyásával létrehozta a nemzeti könyvtárat. Ezen felbuzdulva József nádor főherceg kitalálta, hogy a könyvtárat egy múzeummal kellene kibővíteni. A Magyar Nemzeti Múzeum alapkövét 185 éve, 1837. június 22-én helyezték el Budapesten.

A múzeum előtere Arany János szobrával (MTI fotó: Manek Antal)

A bejárat lépcsősorán nyolc korinthoszi oszlop látható, felül timpanon zárja, ami egy háromszög alakú homlokfelület. A babérkoszorús szoborcsoport Ludwig Schaller és Rafael Monti szobrászok munkáját dicséri. Középen Pannónia ül, aki babérkoszorút nyújt át a művészet, a tudomány, a történelem és a hírnév megszemélyesítőinek. A bal sarokban a Drávát, a jobb sarokban, az egyetlen férfialak a Dunát szimbolizálja. Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik a múzeum főlépcsőház falait és mennyezetét.

A homlokzatot díszítő szobrok (MTI fotó: Jászai Csaba)

A múzeum előtti téren volt az a tömeggyűlés, melynek során a hagyomány szerint Petőfi Sándor beszédet mondott 1948. március 15-én. Az épület dísztermében ülésezett az országgyűlés felsőháza, előcsarnokában termékkiállítást rendeztek, sőt A Pál utcai fiúk című film forgatásának egyik jelenetét is itt vették fel.

Múzeumkert (MTI fotó: Branstetter Sándor)

Nemzeti szabadságunk jelképeként a március 15-ei ünnepségek fő helyszíne lett a Múzeumkert és a több millió tárgyat őrző gyűjtemény épülete, a Nemzeti Múzeum, melyet az Országgyűlés 2011 novemberében nemzeti emlékhellyé nyilvánított.

Az évforduló kapcsán az MTVA Archívum m3.hu oldalán láthatnak egy ismeretterjesztő filmet a múzeum történetéről és gyűjteményeinek bemutatásáról.

Borítókép: A múzeum a millennium idején MTI Fotó: Reprodukció, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-749264

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

Retro sorozatkvíz magyar kedvencekkel. Ki ismer többet?

Melyek a legnépszerűbb régi magyar sorozatok? Ki ismeri ezeket igazán jól? Aki a főcím egyetlen képkockájából megmondja, melyik műsorról van szó, az biztosan. Próbálják ki bátran magukat a sorozatkvízben!

Fakutya

Miért fakutya a fakutya, és miért nevet? Az áprilisi tél visszatérésével körüljárjuk a témát.

Május 1. a munka és a magyar televíziózás ünnepe

Május első napjának kitüntetett szerep jut a magyar televíziózás történetében. 1957-ben külső helyszíni közvetítéssel ezen a napon indult a rendszeres tévéadás egy angol PYE közvetítőkocsi segítségével, természetesen a május 1-jei felvonulással a középpontban. Azóta sok-sok év telt el, s most újabb mérföldkőhöz érkeztünk.

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.