Nők az egyetemen

Először 125 éve engedélyezték a hazai egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karán a nők diplomaszerzését.

Múltidő

2020.12.28 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az úttörő szerep Hugonnai Vilmának, az első diplomás magyar nőnek jutott, aki 1879-ben a Zürichi Egyetemen végzett orvosként. Diplomahonosítási kérelmét 1882-ben a pesti egyetem orvostanári kara támogatta ugyan, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter a törvényekre hivatkozva elutasította. Szülésznőként megírta a „A nők munkaköre” című tanulmányát, melyben az iskolareform és az egyenjogúsítás mellett foglalt állást.
V. éves orvostanhallgatók oktatása a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (MTI Fotó)
Célját végül másfél évtizedes küzdelem árán érte el. Ferenc József 1895. novemberi királyi leirata nyomán Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter engedélyezte, hogy az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanulmányokra nőket is felvehessenek. Hugonnai Vilmát 1897. május 14-én Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Az első Pesten végzett orvosnő, Steinberger Sarolta 1900. november 3-án tett esküt.
A MOFÉM legújabb presszógépét vizsgálják fogyasztóvédelmi szempontok alapján (MTI Fotó: Fényes Tamás)
A nők egyetemi szerepvállalása kezdetben inkább csak jelképes volt. A magasztos célok sorsa gyakran a hétköznapok apró buktatóin múlik. Eleinte nem volt külön mosdó a lányok számára, hiszen addig csak fiúk járhattak egyetemre. Az első bölcsészdiplomát a magyar nőjogi mozgalom egyik vezéralakja, Glükclich Vilma kapta, 1896-tól a Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán fizikát és matematikát tanult. Ekkor még csak három nőhallgató járt a budapesti egyetemre.
Faddi PIroska orvosnőt doktorrá avatják az Erkel Színházban tartott ünnepségen (MTI Fotó: Kovács Sándor)
A múlt század fordulóján a bölcsészkarra 62, az orvostudományi karra pedig 25 hölgyet vettek fel. Látványos emelkedést az I. világháború évei hoztak: az 1916/1917-es tanévben a nők aránya a bölcsészkaron 526 hallgatóval megközelítette az 50 százalékot, az orvosi karon csaknem az egyharmadot (467 fő), a gyógyszerészeti képzésben pedig a hallgatók felét (46 diák) tette ki. A XX. század elején még nem a diploma, hanem az érettségi számított a tényleges belépőnek a nagybetűs életbe.
Hallgatók a Debreceni Egyetem Növénykísérleti Intézetében (MTI Fotó: Vadas Ernő)
A XIX. század végén a társadalom széles rétegeit érintő kérdés az általános népoktatás fejlesztése és kiterjesztése volt. Az elsőrendű feladat az írástudatlanság leküzdése volt, mert 1890-ben a vidéki lakosságnak legfeljebb a fele tudott írni és olvasni. Egyes vármegyékben ez az arány alig érte el a 20-30 százalékot, és csak a nagyobb városokban és Budapesten haladta meg a 60, ritkábban a 70 százalékot.
Jogászhallgató szórakozik egy házibuliban (MTI Fotó: Keleti Éva)
A teljes emancipációra – a nőknek a műegyetemre és a jogi karokra való felvételére – csak 1918-ban került sor. A korlátozó intézkedések hatályon kívül helyezésével a Műegyetemre ekkor vették fel az első négy nőhallgatót. A nők tudományos közéleti részvétele érdekében 1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete. A felsőoktatási intézmények kapuit – a hittudományi karok kivételével – végül az 1946. évi XXII. törvénycikk nyitotta meg a nők előtt. Borítókép: Budapest, 1958. március 12. Diákok beszélgetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézete előtt. MTI Fotó: Fényes Tamás. Tulajdonos: MTI Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-800772 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Műsorok a javából!

Egy éve annak, hogy 2019. május 1-jén az (m3 adása)[https://archivum.mtva.hu/m3] online térbe költözött. Ez alkalomból különleges kínálattal jelentkezünk, válogatva az elmúlt évtizedek legnagyobb kedvenceiből és az elmúlt egy év legnézettebb műsoraiból.

Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat

1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.

Keleti Éva életműve a Műcsarnokban

Bár sokan úgy gondolják, időskorban már fölösleges nyitni az új felé vagy megtanulni modern dolgokat, Keleti Éva, a magyar fotóművészet nagyasszonya szerencsére nem tartozik közéjük. Korábbi elhatározásának hátat fordítva 88 évesen tért vissza a fotóművészethez. És mivel annak fejlődése a digitalizáció irányába indult, így azzal is megismerkedett, eredményeit pedig most a nagyközönség is megcsodálhatja.

Eger hősei és krónikása

Minden évben október 17-én a győzelem napjára, az 1552-es ostrom hősi várvédőire, és a történetüket megörökítő íróra, Gárdonyi Gézára emlékezünk.