Nők az egyetemen

Először 125 éve engedélyezték a hazai egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karán a nők diplomaszerzését.

2020.12.28 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az úttörő szerep Hugonnai Vilmának, az első diplomás magyar nőnek jutott, aki 1879-ben a Zürichi Egyetemen végzett orvosként. Diplomahonosítási kérelmét 1882-ben a pesti egyetem orvostanári kara támogatta ugyan, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter a törvényekre hivatkozva elutasította. Szülésznőként megírta a „A nők munkaköre” című tanulmányát, melyben az iskolareform és az egyenjogúsítás mellett foglalt állást.

V. éves orvostanhallgatók oktatása a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (MTI Fotó)

Célját végül másfél évtizedes küzdelem árán érte el. Ferenc József 1895. novemberi királyi leirata nyomán Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter engedélyezte, hogy az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanulmányokra nőket is felvehessenek. Hugonnai Vilmát 1897. május 14-én Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Az első Pesten végzett orvosnő, Steinberger Sarolta 1900. november 3-án tett esküt.

A MOFÉM legújabb presszógépét vizsgálják fogyasztóvédelmi szempontok alapján (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A nők egyetemi szerepvállalása kezdetben inkább csak jelképes volt. A magasztos célok sorsa gyakran a hétköznapok apró buktatóin múlik. Eleinte nem volt külön mosdó a lányok számára, hiszen addig csak fiúk járhattak egyetemre. Az első bölcsészdiplomát a magyar nőjogi mozgalom egyik vezéralakja, Glükclich Vilma kapta, 1896-tól a Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán fizikát és matematikát tanult. Ekkor még csak három nőhallgató járt a budapesti egyetemre.

Faddi PIroska orvosnőt doktorrá avatják az Erkel Színházban tartott ünnepségen (MTI Fotó: Kovács Sándor)

A múlt század fordulóján a bölcsészkarra 62, az orvostudományi karra pedig 25 hölgyet vettek fel. Látványos emelkedést az I. világháború évei hoztak: az 1916/1917-es tanévben a nők aránya a bölcsészkaron 526 hallgatóval megközelítette az 50 százalékot, az orvosi karon csaknem az egyharmadot (467 fő), a gyógyszerészeti képzésben pedig a hallgatók felét (46 diák) tette ki. A XX. század elején még nem a diploma, hanem az érettségi számított a tényleges belépőnek a nagybetűs életbe.

Hallgatók a Debreceni Egyetem Növénykísérleti Intézetében (MTI Fotó: Vadas Ernő)

A XIX. század végén a társadalom széles rétegeit érintő kérdés az általános népoktatás fejlesztése és kiterjesztése volt. Az elsőrendű feladat az írástudatlanság leküzdése volt, mert 1890-ben a vidéki lakosságnak legfeljebb a fele tudott írni és olvasni. Egyes vármegyékben ez az arány alig érte el a 20-30 százalékot, és csak a nagyobb városokban és Budapesten haladta meg a 60, ritkábban a 70 százalékot.

Jogászhallgató szórakozik egy házibuliban (MTI Fotó: Keleti Éva)

A teljes emancipációra – a nőknek a műegyetemre és a jogi karokra való felvételére – csak 1918-ban került sor. A korlátozó intézkedések hatályon kívül helyezésével a Műegyetemre ekkor vették fel az első négy nőhallgatót. A nők tudományos közéleti részvétele érdekében 1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete. A felsőoktatási intézmények kapuit – a hittudományi karok kivételével – végül az 1946. évi XXII. törvénycikk nyitotta meg a nők előtt.

Borítókép: Budapest, 1958. március 12. Diákok beszélgetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézete előtt. MTI Fotó: Fényes Tamás. Tulajdonos: MTI Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-800772

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.


További cikkek:

Kétszázötven éve tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.

Karády Katalin, a végzet asszonya

A harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője egyik napról a másikra változtatta meg az eszményi nőről alkotott képet.

Budapest egykor és most

Időutazásra invitáljuk olvasóinkat a Fotótár 1900-as évek környékén készült felvételeinek segítségével. A főváros emblematikus tereit, utcáit járjuk be, felvillantva, hogy mennyit változott a környék az elmúlt bő száz évben. Tartsanak velünk!

Korai karácsony

Egy december elején elküldött üdvözlet, ami legendává vált