Legnagyobb könyvtárunk útja a Budavári Palotáig

220 éve, 1802. november 25-én kelt Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteménye és közintézménye, a mai nevén Országos Széchényi Könyvtár alapító okirata.

Kultúrsnack

2022.11.25 | olvasási idő: kb. 2 perc


Az Ómagyar Mária-siralom az Országos Széchényi Könyvtárban (MTI Fotó: Pólya Zoltán)

Az intézmény létrejöttét gróf Széchényi Ferencnek köszönhetjük, aki eredetileg Bibliotheca Regnicolarisnak kívánta elnevezni, és saját gyűjteményét ajánlotta fel, továbbá időt és pénzt nem kímélve kutatta fel nemzeti kincseinket akár külföldön is. A könyvtár 1803-as megnyitásakor mintegy 13000 nyomtatott könyvvel és 1200 kézirattal, valamint térképekkel, nyomatokkal, érmékkel várta látogatóit. Indulásakor magánadományok, jelenleg pedig a kötelespéldány-rendszere teszi lehetővé a folyamatos gyarapodást. Ennek köszönhetően már több millió darabos állományával országunk egyik legteljesebb közgyűjteménye. 

Az Országos Széchényi Könyvtár olvasóterme 1985-ben (MTI Fotó: Rokob Péter)

A közintézménnyé válás útján az egyik fontos lépés volt, hogy a könyvtár fenntartásának költségeit a magyar társadalom vállalta magára. Ekkor még Széchényi Könyvtár néven létezett, nem sokkal később azonban az újonnan létrehozott Nemzeti Múzeum keretébe illesztették be, mikortól is Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtár lett a neve. Ebben az időben a Magyar Nemzeti Múzeum épületében foglalt helyet a gyűjtemény. Végül 1949-ben lett újra önálló intézmény, és vette fel a mai nevét, 1985-től pedig kiköltözött a Budavári Palota F épületébe.

Borítókép: Országos Széchényi Könyvtár MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba, Azonosító: MTI-FOTO-BJASZ20190214024

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 321 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Negyedszázada avatták újra a hét vezér szoborcsoportját a Hősök terén

A felújított szobrokat 1996. június 30-án a Budapesti Búcsú eseményeként adták át.

Strandok régen

Mintha idén elmaradna a strandszezon, úgy tűnik, az esőzés sosem ér véget, a nap sosem süt ki. Mi azért reménykedünk, hogy lesz majd igazi nyár meleggel, fürdőzéssel, s ennek kapcsán néhány budapesti strand múltját idézzük föl régi fotók segítségével.

Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta

Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.

A Nemzeti Filharmonikusok online műsora

Az MTVA és a Nemzeti Filharmonikusok szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a zenekar felvételei.